WildStar - Fullextrás űrwestern

Vérnyulak és űrhörcsögök egy akciódús, humoros és fergeteges MMO-ban, amely az utóbbi idők legnagyobb és leghangosabb durranása lehet.

WildStar - Fullextrás űrwestern

1. oldal: Tájak, városok, emberek

A bétában szerzett élményeinket követően már alig vártuk a WildStar indulását. A headstart MMO-viszonylatban nagyjából zökkenőmentesen zajlott, pedig a login szervert egyszer még DDOS-támadás is érte, ami azért nem annyira megszokott dolog egy MMO indulásakor. A játékosok tömött virtuális sorokban várakoztak, de nem volt gond, szerencsére nekünk viszonylag hamar sikerült bejutni. Minden tiszteletem a Carbine csapatáé: sikerült elhárítaniuk a katasztrófát és még arra is maradt idejük, hogy feltegyék magukról a képeket, ahogy pezsgőznek és rózsaszínű nyusziruhába öltözve hülyéskednek - ezek a gyerekek ugyanolyan jóféle módon őrültek, mint a játékuk. A saját fórumokon részletesen dokumentálták, milyen hibákon dolgoznak éppen, és mikorra várható a javítás - volt, amikor percenként érkeztek a frissítések, ezen kívül még az összes nagyobb közösségi oldalon is folyamatosan tájékoztatták a népet a dolgok alakulásáról. Így kell ezt csinálni. Egy MMO-hoz fűződő kapcsolat mindig hosszú távú, úgy érzem a WildStarral egy gyönyörű barátság vette kezdetét.

A bétában 20. szintig jutottam, és ahogy korábbi cikkemben említettem a bevezető küldetéseket kissé unalmasnak találtam. (A bétás élményeinkről szóló cikket, amelyben a fajokról, a kasztokról, talentekről, a két oldalról és még sok apróságról már részletesen beszámoltunk, itt olvashatjátok). A játék valóban lassan indul be, de egyre érdekesebb lesz, ahogy sorra kinyílnak az általa kínált lehetőségek, a világ megmutatja igazi arcát és hangulatát, megismerkedünk a fő NPC-kel és a Nexust benépesítő kellemesen elborult lényekkel. Hihetetlen figurákból áll ez a társaság: a bátor felfedezők, őrült tudósok, pszichopata erdők, vérszomjas hadurak mellett találkozhatunk szabadságharcos robotokkal, kincskereső nyuszikkal, rohangászó zöldségekkel, sikítozó kövekkel és köpködő virágokkal is. A nyuszik mellett a legnagyobb kedvenceim azok a porszívóorrú, hosszúkás, menyétszerű lények, akik gázokat szívnak be, amitől lufiszerűek lesznek és lebegni kezdenek, de nagyon bírom még az intergalaktikus Protostar céget is, amely a nagyvállalatok és céges törtetők paródiája. A Protostarnak dolgozni sohasem unalmas - ki másnak is jutna az eszébe, hogy promóciós plüssfigurákat szórjon az ellenséges kultistákra, hiszen ők is potenciális ügyfelek, nem?

Galéria megnyitása grid_on

Az 50. szintig vezető hosszú úton akadnak persze unalmas tömeggyilkolászós és egyéb töltelék küldetések is, de a fő sztori, a humoros történetek és a részletgazdag világ kárpótol ezekért. Ezúttal Exile oldalon kalandoztam, így kicsit hiányzott kedvenc Dominionos chuám, Mondo Zax aki furmányos módon mindig az általa adott küldetések segítségével próbál meg eltenni láb alól. Azért a vérnyulammal is fantasztikus kalandokban volt részem - olyanokban is, amelyeket amúgy csak kedvenc kocsmájában, vagy a tábortűz mellett mesél el az ember a sokadik kör után (ki hinné el különben, hogy az üdítőautomata a szemem láttára lábakat növesztett és megtámadott egy őrült lámpaernyő?)

Aurin stalkeremmel bejártam- és osontam Galeras óriáspitypangos, hegyekkel határolt végtelen mezőit, Whitevale havas tájain snowboardoztam és titkosügynökösködtem, de még a bolygó holdjára is eljutottam, ahol megbolondult terraformáló gépek szabták újra a dzsungeleket és sivatagokat. Itt a felszínen házmagasakat lehetett ugrani az alacsony gravitáció miatt. Seriffhelyettes voltam Algorocban, ahol nemcsak a banditák, de a gombák is csúnyán néznek az emberre. Lengén öltözött vad nőkkel mértem össze erőmet Wilderrun vad dzsungeleiben, ahol ősi romok és lezuhant űrhajók alusszák álmukat a sziklák és a sűrű növényzet rejtekében. Malgrave kanyonjaiban karaokéztam a banditáknak, tornádóháton utaztam és szellemek síron túli ügyeit intéztem. Snoglug, girrok és pumera recepteket gyűjtöttem, elhagyatott űrbányatelepeken üldöztem az alieneket (meg ők engem), közben nagyon jól szórakoztam és élveztem a jól kidolgozott látványvilágot. A WildStar világa valóságos vizuális orgiával kényezteti el érzékeinket: karakteres fajok, elképesztő tájak, fantasztikusan idétlen és aranyos állatok és szörnyek, csupa nagyon szerethető figura és vidék, rengeteg látnivaló.

Fantasztikus világok várnak ránk

Az alkotók gondosan ügyeltek a részletekre és mindent megtettek, hogy úgy érezzük, tényleg ott vagyunk a játék helyszínein. Annak ellenére, hogy a grafika rajzfilmes és az egész egy nagy űrmese, valóban az események és a világ részeseinek érezhetjük magunkat. Erről több téren is gondoskodtak: változik az időjárás és a napszakok, a vizeknek sodrása van és minden terület bejárható, legyen az akár földmélyi barlang, hegytető vagy bármilyen magas építmény. Mindenre felmászhatunk, felugrálhatunk némi ügyesség és az akció- ill. platformjátékokból ismert dupla ugrás segítségével; ez különösen nagy élmény tud lenni a kisebb gravitációjú pályákon. Az alkotók olyan lehetőségekkel játszottak, amelyeket más MMO-k kihagytak, vagy csak épp kóstolót adtak belőle, gondoljunk pl. a Guild Wars 2 mászós ugrálós fejtörőire. A Wildstarban mozgó, vagy csak periodikusan feltűnő platformokkal, ugródeszkákkal, kilövőkkel és egyéb őrületekkel borzongatják meg a kihívásokra vágyók szívét. Bevallom nekem anno az első pár Tomb Raider játék már felőrölte az idegeimet az egypixeles pontosságot igénylő ugrásaival, és a reflexeim sem a régiek, de a WildStaros ugrabugrálást nagyon évezem. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ugrálós fejtörők könnyűek, a Whitevale közepén lévő építmény tetejére pl. máig nem sikerült feljutnom, és a Grimvault titkos laboratóriumának mélyén rejtőző egyik szobába sem jutottam még be, de nem adom fel.

Galéria megnyitása grid_on

2. oldal: Harcrendszer

A WildStar harcrendszere szakít a hagyományos Tab-kijelölős rendszerekkel és azt manapság MMO körökben egyre elterjedtebbé váló szisztémát használja, amelyben az ellenfeleket valóban el kell találnunk ahhoz, hogy sebzést okozzunk rajtuk. A csaták rendkívül pörgősek és akciódúsak, a középpontba a területre ható támadások előli folyamatos kitérés, illetve az ellenfelek akcióinak megszakítása került. A padlón változatos alakú jelek mutatják a szőnyegbombázások helyét, és ezeket a jeleket nem árt komolyan venni, mert sokszor egy sima, mezei szörnytől is elég 2-3 erősebb támadás ahhoz, hogy a pofátlanul gúnyolódó holo-sírkő társaságában találjuk magunkat. Nemcsak körök, háromszögek vagy négyzetek vannak, létezik bazi nagy kör, amiből esélytelen kijutni, de pár helyen vannak benne lukak, bazi nagy kör, amelyből még esélytelenebb kijutni, mert ugyan vannak benne lukak, de állandóan mozognak és egyéb gonosz agyszülemények is - ha 2-3 szörny összefog, olyan padlómintákat képesek alkotni, amelyek úgy néznek ki, mint amikor az alsó tagozatos kisgyerek logikai készlete kiborul. Már az 5-fős csapatfeladatok és insták is jó reflexeket igényelnek, a raidelés pedig sokáig meg fog maradni a hc klánok szórakozásának.

A megszakítások különös fontosságot kaptak, ha sikerül egyet jól időzíteni, ellenfelünk életerő vonala lila színűre vált, jelezve, hogy szép nagy bónuszokat kapunk sebzésünkre, ameddig a cc hatása alatt áll a szörny. Az erősebb elit, vagy boss szörnyek azonban trükkösek, lehet valamennyi pajzsuk (interrupt armor) cc-k ellen, ezt a portréjuk bal alsó sarkában a kis pajzsban lévő szám jelzi. Ez a pajzs ráadásul idővel regenerál, így teljes leveréséhez koordinált csapatmunka szükséges. Kivéve, ha a száma végtelen. Ki mondta, hogy a Nexus barátságos hely?

Galéria megnyitása grid_on

3. oldal: Tennivalók, nehézség, insták

A WildStar rengeteg tennivalót kínál, annyit, hogy elsőre már túl soknak is érezhetjük: a világot járva a küldetések és melléküldetések mellett gyakran időre teljesítendő kihívásokba vagy, publikus események közepébe pottyanunk, és a kasztunk melletti másodlagos foglalkozásunk is rengeteg feladattal lát el minket. Könnyű elveszni a tennivalók tengerében; a bőség zavara nemcsak a kezdőket kavarhatja meg, hanem időnként még a harcedzett veteránokat is. Kell némi idő, amíg az ember eligazodik, de ha ráéreztünk a ritmusra, már simán megy minden. Élvezetes tud lenni, ha egy kihívás tárgya épp egybeesik az aktuális küldetés teendőivel és ha ráérzünk, hogy milyen sorrendben célszerű követni a szálakat.

Űrhajóra szállva 1-5 fős mini-kalandokban lehet részünk, ezek rövidek ugyan, de mind jó móka és a sztorijuk is jó. A hagyományos 5-fős dungeonök mellett belevethetjük magunkat a szintén 5-fős holo-kalandokba és többféle PvP-s csihi-puhiba is. Hagyományos dungeonből sajnos egyelőre csak 4 áll rendelkezésünkre, ezekből kettő 20. szintű (Stormtalon's Lair, Ruins of Kel Vorath), egy 35-ös (Skullcano) és egy 50-es (Sanctuary of the Swordmaiden). Nem tudjuk azonban kinőni őket, szintünket mindig hozzájuk igazítja a játék, 50-en pedig veterán módban is próbára tehetjük tudásunkat mindegyikben. Ezek a dungeonök már sima módban is nagy kihívást tudnak jelenteni egy pugnak: már rögtön a legelsőben érdekes élményekben volt részem, a kisebb szörnyek is folyton laposra vertek minket, ezért szinte minden trashmob után lecserélődött a party fele. Klános csapattal nyilván élvezetesebb a dolog, de azért nem lehetetlen puggal sem végigvinni ezeket, ha van hozzá elég türelmünk, vagy épp kifogunk egy jó társaságot. A bossharcok mechanikái kifejezetten élvezetesek tudnak lenni, időnként vannak bennük arcade ügyességi játék elemek és egyéb őrületek is, de ezekre pár próbálkozás után ráérez az ember. Úgy érzem csak a thrashmobokat vették indokolatlanul erősre, ami alacsony szinten sok kezdő kedvét elveheti.

A holo-szimulációk (a játékban Adventure néven futnak) szintén 5-fős insták, melyek nem külön felépített helyszínek, hanem a már meglévő pályák egy-egy részét használják. Az Adventure-ökben a harcok elemei mellett érdekes játékmechanikákkal találkozhatunk. A Crimelords of Whitevale-ben például motoros bandatagot alakítunk, bosszút állunk riválisainkon, reput építhetünk a többi bandával és bűnözhetünk, hogy hírnevünket öregbítsük. A The Malgrave Trailben egy karavánt kell kísérünk és megvédenünk a támadóktól, közben ügyelve arra, hogy ne fogyjon ki a víz, az élelem és embereink se fáradjanak ki. A War of the Wildsban MOBA stílusban kell stratégiailag fontos pontokat elfoglalni. Az Adventure-ök közül némelyiket jól eltalálták, és vannak kevésbé sikerültek is: a motoros bandázást pl. nagyon élveztem, a karavánkísérős insta viszont az érdekes felállás ellenére kevésbé nyerte el tetszésemet, a sűrűn érkező sok ellenfél miatt a végére már szó szerint görcsbe állt a kezem. Voltak kifejezetten hosszú, unalmas, kihívást nem jelentő szimulációk és igen kellemesek is, mindenesetre elég kaland van ahhoz, hogy mindenki megtalálja a neki tetszőt.

Fejlődésünk az 50. szint elérése után sem áll meg, továbbra is kapunk XP-t (vagyis XP helyett EP-t, azaz Elder Pontokat), amiből aztán szintlépéskor Elder Gemek lesznek, melyekre felszerelésünk és raidkulcsaink megszerzéséhez lesz szükségünk. Raidből egyelőre egy 20 fős (Genetic Archives) és egy 40 fős (Datascape) van a játékban, de ezekhez hosszú út vezet. Az alkotók bölcsen időigényes attunement küldetés sorozatot hoztak létre, ami elébe megy annak a trendnek, amit manapság sok klán követ, így garantáltan nem lesznek olyan csapatok, akik a játék indulása utáni első egy-két hónapban kivégzik az összes tartalmat. A 40-fős raid instába való belépés feltételei között már a 20-as kitakarítása is szerepel, de oda sem könnyű bejutni, alapfeltétel pl. a veterán dungeonök megfelelő időre való teljesítése, az Elder Gemek megszerezhető mennyiségén pedig heti korlát van. A Carbine persze nem fogja a végtelenségig húzni az időt ezzel a két raiddel, a háttérben már készülnek az új, magas szintűeknek szánt tartalmak.

Galéria megnyitása grid_on

4. oldal: PvP elfoglaltságok

A játék két hagyományos battlegroundot kínál, az egyik a WoW-os Warsong Gulchoz hasonló 10 vs. 10 fős capture the flag-stílusú Walatiki Temple, a másik a területfoglalós Halls of the Bloodswarm, ahol a két oldal felváltva kerül támadó- ill. védekező szerepbe. Mindkettőből létezik gyakorló és rated változat is, akárcsak az arénából, és az induló felszerelésünk megszerzése után az erősebb cuccok megvásárlásához már megfelelő rating is szükséges. A battlegroundokon 49. szintig mindenki egy ligába kerül, a játék az alacsony szintűeket felhúzza, így gyorsan, sorbanállás nélkül be lehet jutni a meccsekre.

A 30. szinttől használható arénában 2-2, 3-3 és 5-5-fős csapatok mérhetik össze erejüket. Az aréna rendszere azonban már eltér az MMO-kban megszokottaktól, itt ugyanis a csata nem ér véget a csapattagok halálával, tovább bonyolítja a stratégiát, hogy mindkét oldal rendelkezik extra életekkel is, melyeket azonban okosan kell beosztani és kihasználni a győzelemhez. Mérettől függően 4, 6 ill. 10 extra életet kapnak a csapatok.

A PvP csataterek közül a legérdekesebb a Warplots rendszer, amelyben a játékosok maguk építhetik fel saját bázisukat: két 40-fős csapat az általa készített védművekkel, csapdákkal és egyéb meglepetésekkel ellátott pályán csap össze. Egy ilyen bázis, azaz warplot összerakása nem kis erőfeszítést és összefogást igényel, ezért a klánokhoz hasonló társaságokat, war party-kat alakíthatunk, melynek tagjai együtt építkezhetnek. A warplot felépítéséhez a csaták során szerzett erőforrásokat lehet felhasználni. A harcban lerombolt épületek, szerkezetek a csata végén is sérültek maradnak, javításukra a meccsek közben és után van lehetőség. A meccsekben szerzett erőforrások a warparty-hoz kerülnek. Ha nem vagyunk war party tagok, és van üres hely, a group finderrel zsoldosként is bekerülhetünk egy-egy csatába. Nekem sajnos ez rengeteg próbálkozás után sem sikerült, ennek valószínűleg az az oka, hogy nincs még elég max. szintű játékos (a lehetőség csak 50-en nyílik ki). Később remélem már szerencsém lesz, és beszámolhatok egy ilyen csatáról is.

Galéria megnyitása grid_on

5. oldal: Diszkógömbök, trófeák! Spagetti!

A WildStar minden téren csavar valamit a dolgokon és némi pluszt ad az MMO-kban megszokottakhoz képest. Néha ezek kis ötletek mint pl. karaktereink regeneráló energiapajzsa, amely egy darabig védelmet nyújt a támadások ellen és csökkenti a két csata között kényszerpihenéssel töltött időt, az utak, amelyek bónuszt adnak a sebességünkre, a mini játékok, vagy az aukciós ház mellett létező bróker, ahol nemcsak eladási, hanem vétellistákat is összeállíthatunk. (Az aukciós házon egyébként még lehetne finomítani, a keresési feltételek között lehetne több opció is, de már vannak addonok, amik ezen segítenek).

A játékban minden a saját ízlésünk szerint alakítható, legyen az öltözékünk, házunk, vagy járgányunk - ez utóbbira nemcsak nyeregtáskákat, de lézerágyút, diszkógömböt, állat trófeákat, vagy akár egy tál spagettit is aggathatunk. A WildStar lakóház rendszere az egyik legfantasztikusabb, amit eddig MMO-ban láttam. Kész elemek és építőanyagok garmadája áll rendelkezésünkre, hogy berendezzük házunkat és összerakjuk álmaink vidámparkját. Lehet saját szeszfőzdénk, kísértet-járta temetőnk, de interaktív ügyességi, tower defense és egyéb játékokat, is elhelyezhetünk telkünkön, ezek teljesítéséért jutalmak járnak. Ezek a kifejezetten bulibarát elemek nagyon feldobják a játék közösségi részét. Szomszédolás közben érdekes dolgokra akadhat az ember, egyszer belefutottam pl. egy teleportba, ami egy ügyességi feladatokat rejtő instába vitt, de létezik a 40-fős raidinstába vivő kapu is, aminek a klánok örülhetnek. A játékosok kreativitásának semmi sem szab határt, van, aki légdeszkapályát épít, van aki útvesztőt, ugrálós fejtörőt, várost. Egy játékos olyan komoly addont készített, amelynek segítségével a telken található tárgyak meganimálhatóak.

Minden idők legjobb emote-ja

Galéria megnyitása grid_on

6. oldal: Érdemes-e belefogni?

A bugokban bővelkedő béta után kellemes meglepetés volt, hogy a játék már nem félkész állapotban jelent meg, az egyetlen bugos küldetést, amelybe belefutottam a következő heti patch már javította is. A kezelőfelülettel akadnak időnként problémák, de ezeket általában megoldja egy gyors /reloadui. A motor teljesítményén szerintem még lehetne javítani, tapasztaltam némi döcögést, különösen a fővárosban, a zsúfoltabb területeken és időszakokban - ez nem gépfüggő, mások is hasonló tapasztalatokról számoltak be, és az addonokal sem hozható összefüggésbe. Pár (kb. 4-5) órányi játék után a lassulás első jeleire érdemes újraindítani a klienst, és nem lesz gondunk vele. A játékban a default FOV 50, amit nagyon kevésnek és fárasztónak éreztem, ezen egy egyszerű addon segít.(Megjegyzés: a cikk megírása után kijött első nagyobb frissítés megoldotta ezt is, már addon sem kell hozzá).

Havidíjunkat a játékon belül megszerzett goldból is finanszírozhatjuk, az előfizetésre használható C.R.E.D.D. a játékon belül is megvehető. Úgy tapasztaltam, hogy a küldetésekből és eladásokból szerzett pénzből 50. szintre simán összejön egy C.R.E.D.D.-re való, ha nem költünk sokat. Az árak persze szerverenként és akár napszakonként is változnak, de aki sokat játszik, és AH-zik is egy kicsit, az meg tudja keresni a havidíjra valót. Goldspammerek persze így is vannak a játékban, de messze nem olyan zavaró mennyiségben, mint pl. az FF14: A Realm Reborn, vagy az ESO indulásakor.

A fejlesztéseket és a hibajavításokat rohamtempóban végzi a Carbine, és ahogy a cikk elején már említettem, a kommunikáció terén is jól teljesítenek. A csapat szimpatikus, a játék jó, még ha hagyományos teampark MMO is, de sok olyan kisebb nagyobb újítással, amelyek miatt érdemes lehet a figyelmünkre. Akinek bejön a stílus, annak bátran tudom ajánlani, de még akit riaszt a rajzfilmes külső, annak is érdemes tenni vele egy próbát. Emlékszem anno a WoW-ot milyen gyanakvással szemléltem, az első reakcióm kb. ez volt: "Mi ez a színes szar?" Aztán az lett a vége, hogy kipróbáltam, megszerettem és évekre lekötött. Gyanítom, hogy a WildStarral is sokan lesznek így.

Galéria megnyitása grid_on

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward