Vulkanikus eredetűek a marsi meteoritok szénvegyületei

A Marsról származó meteoritokban található szénvegyületek az elmúlt években jelentősen megosztották a tudományos közvéleményt. Egyesek szerint ezek bizonyítékot jelentenek arra vonatkozólag, hogy valaha létezett élet a bolygón, mások szerint a vegyületek keletkezése másképp is megmagyarázható. 

Vulkanikus eredetűek a marsi meteoritok szénvegyületei

A Marsról származó meteoritokban található szénvegyületek az elmúlt években jelentősen megosztották a tudományos közvéleményt. Egyesek szerint ezek bizonyítékot jelentenek arra vonatkozólag, hogy valaha létezett élet a bolygón, mások szerint a vegyületek keletkezése másképp is megmagyarázható. A legújabb bizonyítékok afelé mutatnak, hogy mind a sziklák, mind a bennük található szén vulkanikus ‒ tehát nem biológiai ‒ eredetű.

Az hírhedt 1996-os bejelentés óta számos marsi meteoritban találtak policiklusos aromás szénhidrogéneket, amelyek a jelenlegi vélekedés szerint jó eséllyel pályáznak az élet legalapvetőbb építőkövei címre. Ezek a molekulák azért érdekesebbek a széndioxidnál vagy a széntartalmú ásványoknál, mert megtalálható bennük a szén-szén kötés, amely minden általunk ismert élő szervezet molekuláinak részét képezi.

A biológiai eredeten kívül számos más módja van a molekulák kialakulásának, így pusztán a meteoritokban található nyomok alapján elég nehéz megítélni, hogy honnan kerültek oda. Hasznos információkkal szolgálhat a meteorit kőzetének anyaga, valamint a marsi környezet ismerete. Ezek vizsgálata alapján több különböző elmélet látott napvilágot a szénhidrogének eredetéről. Elképzelhetőnek tartották, hogy ezek egykori élőlények fosszilis maradványai, esetlegesen vulkáni tevékenységek során keletkeztek, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a meteoritok a Földre való megérkezésüket követően kontaminálódtak.

A kutatók a legutóbbi időkig a szénhidrogének meteoriton belüli elhelyezkedését sem voltak képesek precízen meghatározni, a technológiai fejlődésnek hála azonban ma már erre is van lehetőség. „Olyan ez, mint hirtelen tárgyi bizonyítékra bukkanni egy ősrégi rablási ügyben” ‒ mondja Everett Shock, az Arizonai Állami Egyetem geokémikusa. A szénhidrogének helyének pontos bemérése révén megállapíthatóvá válik ugyanis az őket körülvevő kőzetek összetétele, ami fontos információkkal szolgálhat a vegyületek eredetét illetően.

A kutatók nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a meteoritok azon részeire koncentrálják vizsgálatukat, amely sértetlen maradt az évek során, tehát biztosan nem „fertőzhette meg” a földi élet a repedéseken keresztül.

Az anyag összetételének vizsgálatát egy lézeres anyagvizsgálati módszerrel, Raman spektroszkópiával végezte el a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa, Andrew Steele és kutatócsoportja. Összesen tizenegy marsi meteorit szeletei vizsgálták meg, és közülük tízben grafitra hasonlító széncsoportosulásokat találtak, amelyek átmérője 1‒10 mikrométer közé esett. A Dar al Gani 476 néven jegyzett meteorit részletesebb vizsgálata során pirént, fenantrént és egyéb aromás szénhidrogéneket találtak a grafitszerű szénlapok közé keveredve. Igen valószínű, hogy a többi meteoritban is hasonló keverék található, mondja Steele.

Ezek a szénfoltok a vasból, titánból, illetve alumínium-oxidból felépülő szemcsékkel együtt a meteoritot felépítő ásványok nagyobb szemcséinek belsejébe vannak beágyazódva, ami a kutatók szerint megerősíti a vulkanikus eredettel kapcsolatos elképzelést. Ez a fajta szerkezet azt sugallja, hogy a szén a vulkanikus kőzettel egy időben szilárdult meg, és így minden bizonnyal a bolygó belsejéből származik, nem pedig biológiai forrásból.

A nem biológiai eredetet megerősíti az is, hogy a Marson hiányoznak a földihez hasonló tektonikai mozgások, így a felszínen található szén, származzon bármilyen forrásból is, nem kerülhet le a köpenybe. A vulkanikus aktivitás következtében felszínre kerülő szén tehát minden bizonnyal eredetileg is a köpeny anyagából származik, és a kitörés során keveredett össze az olvadt kőzetanyaggal.

A következő kérdés az lehet, hogy mi történik a vulkanikus tevékenység során felszínre kerülő szénnel, ha az a Marson marad. A Curiosity a tervek szerint augusztusban landol a bolygón, és küldetésének része a kőzetek és a talaj összetételének vizsgálata. A kutatók meggyőződése szerint a meteoritokban található szénvegyületekhez hasonlókat fog találni a marsjáró is. Ha mégsem ez lesz a helyzet, akkor ‒ az eredményektől függően ‒ neki lehet állni újabb teóriákat gyártani, teszi hozzá Steele.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward