Amikor megvakarunk egy szúnyogcsípést, óriási megkönnyebbülést élhetünk át, és a szakértők már azt is sejtik, miért: a vakarózás olyan immunválaszt aktivál, amely segít megvédeni a bőrt a káros fertőzésektől – legalábbis az egereknél. Az eredmények azt is megmagyarázhatják, hogy az emberek miért találnak kielégítőnek egy jó vakarózást. „Az igazán izgalmas ebben a kutatásban az, hogy most már ismerjük a molekuláris alapját annak, hogy a vakarózás hogyan okoz gyulladást” – mondja Aaron Ver Heul, a Washington Egyetem immunológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban.

Szinte minden állat vakarózik, bár a túlzásba vitt vakarózás károsíthatja a bőrt. A tevékenység hasznosságára a klasszikus magyarázat az, hogy a vakarózással eltávolítjuk a parazitákat és az irritáló anyagokat a bőrről. „De mindig is úgy gondoltuk, hogy más okok is állhatnak a háttérben” – mondja Ver Heul. Hiszen egyes paraziták, például a szúnyogok, például már rég eltűnnek a tett színhelyéről, mire a viszketés elkezdődik.

Hogy felderítsék a vakarózás gyökereit, Dan Kaplan, a Pittsburghi Egyetem bőrimmunológusa és kollégái egy szintetikus allergénnel festették meg egerek fülét. Ez a bőrgyulladás egy formáját, úgynevezett allergiás kontakt dermatitiszt idézett elő. Amikor az egerek vakaróztak, a fülük megduzzadt, és tele lett neutrofil granulocitákkal, az immunsejtek egyik típusával.

Azoknál az egereknél azonban, amelyek apró vakarózásgátló kúpot kaptak a fejükre, a fül kevésbé duzzadt meg, és kevesebb neutrofil sejtet tartalmazott, mint a vakarózó egereké. Hasonlóan visszafogott reakciót mutattak a viszketést érzékelő neuronokkal nem rendelkező, génmódosított egerek is. Vagyis a kísérlet azt mutatta, hogy a vakarózás önmagában fokozza a gyulladásos reakciót.

A szakértők további vizsgálatok során azt is kimutatták, hogy a megvakart helyeken a fájdalomérző neuronok egy erős idegrendszeri hírvivő anyagot, P-anyagot szabadítottak fel. Ez beindította a hízósejteknek nevezett kulcsfontosságú fehérvérsejtek aktivitását, amelyek központi szerepet játszanak az allergiás tünetek kiváltásában. A hízósejtek neutrofil granulocitákat toboroznak a megvakart bőrbe, ami gyulladást indít el.

Korábban már ismert volt, hogy a hízósejteket az allergének közvetlenül is aktiválni tudják. Az új kutatás most feltárta, hogy a hízósejtek közvetve, a vakarózás és az általa kiváltott lépéssorozat által is aktiválhatók. A neutrofilek által kiváltott gyulladás nagymértékben fokozódott, ha az egerek vakarózása mindkét útvonalat aktiválta. A vakarózás tehát kulcsfontosságú összetevője volt a gyulladás kialakulásának.

A vizsgálat második részében a szerzők az állatok bőrmikrobiomját, vagyis az egerek bőrén élő baktériumok összességét tanulmányozták. Egy nappal azután, hogy allergénnek tették ki őket, azoknál az egereknél, amelyek vakarózhattak, kisebb valószínűséggel jelent meg a potenciálisan veszélyes Staphylococcus aureus baktérium a fülön, mint azoknál az egereknél, amelyek nem vakarózhattak vagy amelyek nem érezték a viszketést. Ez arra utal, hogy a vakarózásnak kézzel fogható antibakteriális előnyei vannak.

Kaplan elmondása szerint ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a munka inkább az akut, mint a krónikus viszketésre összpontosított. A krónikus vakarózás ugyanis bőrsérülésekhez vezethet, ami nagyobb teret ad a S. aureusnak. A vakarózás mechanizmusának mélyebb megértése ugyanakkor segíthet azoknak az embereknek is, akik krónikus viszketésben szenvednek, amit ekcéma, cukorbetegség és más betegségek is okozhatnak. A kutatás rávilágított, hogy a szervezetnek van egy viszketési jelekre specializálódott idegkészlete, és egy külön idegcsoportja, amely a vakarózásra a gyulladás fokozásával reagál. Ha a szakértők szét tudnák választani ezeket, és célzottan csak az egyiket tudnák blokkolni, azzal sokat segíthetnének a krónikus viszketésben szenvedőkön.