Idén január végén két tanulmány jelent meg a Nature című tudományos folyóiratban, amelyekben a japán Riken Intézet kutatói egy forradalminak tűnő új technikáról számoltak be. A szerzők azt állították, hogy fizikainak stressznek kitéve csaknem bármelyik felnőtt testi sejtet vissza lehet alakítani őssejtté. A tanulmányok tanúsága szerint a japán kutatók ezt egy 30 perces, enyhén savas fürdőt alkalmazva érték el. A módszerrel előállított sejteket STAP-sejteknek, vagyis stimulus hatására pluripontenssé vált sejteknek keresztelték.
Március közepén a Riken Intézet vizsgálóbizottságot hozott létre az eset kivizsgálására, és két héttel később meg is született az első döntés, a kutatás vezetőjét, Obokata Harukót tudományos csalásban találták vétkesnek. A bizottság hat problémás pontot vizsgált meg a tanulmányok kapcsán, és ezek közül kettőben vétkesnek találta a kutatónőt. Obokata egyrészt az egyik publikált képet két különböző felvételből vágta össze, és ezt a tényt nem tüntette fel a képaláírásban.
A másik problematikus kép állítólagosan egy olyan tumort ábrázol, amelyet savfürdővel előállított STAP-sejtek hoztak létre. Erről a felvételről azonban kiderült, hogy az valójában Obokata doktori értekezéséből lett átemelve, és a tumort alkotó sejteket nem savfürdővel, hanem membránperforációval állították elő. A vezető kutató minderre azt válaszolta, hogy egyszerű hibákról van szó, amelyek azonban nem befolyásolják a tanulmányok tényleges eredményeit.
Április végén aztán újabb érdekes fordulatot vett az ügy. Rövid időn belül a hatfős vizsgálóbizottság három tagja is lemondott posztjáról, miután névtelenül közzétett online posztokból az derült ki, hogy ők maguk is manipulált képeket jelentettek meg korábbi publikációik némelyikében. Ezen ügyekben az intézet belső vizsgálata még nem zárult le.
Az igazi hidegzuhany azonban június elején jött: egy független labor munkatársai genetikai teszteknek vetették alá a Rikenen előállított STAP-sejteket, és kiderült, hogy azok nem abból a kísérleti egértörzsből származnak, amelyet a kutatók forrásként megjelöltek. Az eredmény hallatán, és az előzmények tudatában a szerzők július 2-án mindkét tanulmányt visszavonták.
A szerzők a döntést közlő nyilatkozatukban elnézést kértek a hibákért, és beismerték, hogy olyan tévedésekről van szó, amelyek megingathatják az eredmények hitelességébe vetett hitet. Többen közülük azonban még most is úgy vélik, hogy bár a tanulmányokkal akadtak problémát, magukkal a kísérletekkel semmi gond nem volt, és a metódus ténylegesen alkalmas pluripotens őssejtek előállítására. A Riken és a Harvard az igazság felderítése érdekében független kísérletsorozatba kezdett, amelynek révén egyszer és mindenkorra tisztázni kívánják, hogy léteznek-e a STAP-sejtek, vagy sem.
Ami a Nature szerkesztőségét illeti, saját nyilatkozatukban arról írnak, hogy véleményük szerint a jelenlegi erőforrásokkal esélyük sem volt észlelni, hogy a publikálásra váró tanulmányokban problémás képek szerepelnek. Ugyanakkor a tanulmányok elsőként a Science lektorai előtt „hasaltak el”, akik észrevették, hogy az egyik kép manipulált, és felhívták Obokata figyelmét, hogy ha több felvételt vág össze, ezt a tényt fel kell tüntetni a képaláírásban is. A Nature szerkesztői szerint az eset rávilágított arra, hogy gondok vannak a folyóirat által alkalmazott lektorálási gyakorlattal, amelyet mindenképpen felül fognak vizsgálni, hogy a lap a jövőben is megbízható forrás maradhasson.
