Vasárnapról hétfőre virradóra, éjfél után nem sokkal elégett az atmoszférában Kína első űrállomása, a Tienkung–1 vagyis a Mennyei Palota. Az űrlabor a Csendes-óceán déli része felett, Tahiti szigetétől északnyugatra fejezte be pályafutását. A kínai űrügynökség szakértői 2016 szeptemberében jelentették be, hogy elvesztették az irányítást a 8 tonnás egységgel, így az mindenféle földi kontroll nélkül fog belépi a légkörbe.
Ebből adódóan a világ némi aggodalommal követte az elmúlt hónapok során az űrállomás haladását, annak ellenére, hogy ennél már sokkal nagyobb egységek is probléma nélkül visszatértek a légkörbe. Mivel a Föld felszínének javát víz borítja, nagyon kicsi volt az esély arra, hogy ha el is érik egyes darabok a felszínt, azok lakott területen landolnak.
Az utóbbi hetekben a műholdas és felszíni megfigyeléseknek köszönhetően már azt is tudni lehetett, hogy az űrállomás várhatóan a húsvéti hétvégén éri el a kritikus magasságot. Erre végül a Csendes-óceán felett került sor, annyira messze a lakott régióktól, hogy valószínűtlen, hogy bárki is tanúja volt az eseménynek. A légköri elégés idején ugyanakkor volt néhány hajó és repülőgép a közelben, így lehetséges, hogy idővel előkerül néhány felvétel az űrállomás megsemmisüléséről.
A Tienkung–1 2011-ben állt üzembe, és a projekt elsődleges célja az volt, hogy ezen a pici űrlaboron teszteljék a kínai mérnökök azokat a rendszereket, amelyeket később majd egy nagyobb, állandóbb űrállomáson használnak. A tesztlabort kétszer látogatták meg űrhajósok, akik 2012-ben és 2013-ban 12, illetve 15 napot töltöttek a fedélzeten, ahol különböző tudományos kísérleteket is elvégeztek.
Az űrállomást ezt követően nem szándékoztak tovább használni, és 2016-ban pályára állt az utód is, a Tienkung–2, amelyet a 2020-as években egy még nagyobb, huzamosabb tartózkodásra tervezett állomás követhet. Ami a Tienkung–1-et illeti, az eredeti terv az volt, hogy az állomást irányítva hozzák le, előtte azonban még néhány évig fent tartják, időről időre 300–400 kilométer közötti magasságra emelve a süllyedő űreszközt.
2016 szeptemberében azonban megszakadt a kapcsolat a létesítménnyel, így innentől a kínai irányítók nem tudták beindítani a hajtóműveket, és csak idő kérdése volt, mikor ég el a légkörben az űrlabor. Az esetleges problémák elkerülése érdekében Kína az elmúlt hónapokban szokatlanul nyitottnak mutatkozott az űrállomást illetően, napi szinten osztva meg adatokat az aktuális magasságról és pályáról.
