Visszatért a légkörbe a kínai űrállomás

A Tienkung–1 felszínt elérő darabjai az Csendes-óceánba zuhantak.

Visszatért a légkörbe a kínai űrállomás

Vasárnapról hétfőre virradóra, éjfél után nem sokkal elégett az atmoszférában Kína első űrállomása, a Tienkung–1 vagyis a Mennyei Palota. Az űrlabor a Csendes-óceán déli része felett, Tahiti szigetétől északnyugatra fejezte be pályafutását. A kínai űrügynökség szakértői 2016 szeptemberében jelentették be, hogy elvesztették az irányítást a 8 tonnás egységgel, így az mindenféle földi kontroll nélkül fog belépi a légkörbe.

Ebből adódóan a világ némi aggodalommal követte az elmúlt hónapok során az űrállomás haladását, annak ellenére, hogy ennél már sokkal nagyobb egységek is probléma nélkül visszatértek a légkörbe. Mivel a Föld felszínének javát víz borítja, nagyon kicsi volt az esély arra, hogy ha el is érik egyes darabok a felszínt, azok lakott területen landolnak.

Az utóbbi hetekben a műholdas és felszíni megfigyeléseknek köszönhetően már azt is tudni lehetett, hogy az űrállomás várhatóan a húsvéti hétvégén éri el a kritikus magasságot. Erre végül a Csendes-óceán felett került sor, annyira messze a lakott régióktól, hogy valószínűtlen, hogy bárki is tanúja volt az eseménynek. A légköri elégés idején ugyanakkor volt néhány hajó és repülőgép a közelben, így lehetséges, hogy idővel előkerül néhány felvétel az űrállomás megsemmisüléséről.

Galéria megnyitása
Március végi radarfelvételek az első kínai űrállomásról

A Tienkung–1 2011-ben állt üzembe, és a projekt elsődleges célja az volt, hogy ezen a pici űrlaboron teszteljék a kínai mérnökök azokat a rendszereket, amelyeket később majd egy nagyobb, állandóbb űrállomáson használnak. A tesztlabort kétszer látogatták meg űrhajósok, akik 2012-ben és 2013-ban 12, illetve 15 napot töltöttek a fedélzeten, ahol különböző tudományos kísérleteket is elvégeztek.

Az űrállomást ezt követően nem szándékoztak tovább használni, és 2016-ban pályára állt az utód is, a Tienkung–2, amelyet a 2020-as években egy még nagyobb, huzamosabb tartózkodásra tervezett állomás követhet. Ami a Tienkung–1-et illeti, az eredeti terv az volt, hogy az állomást irányítva hozzák le, előtte azonban még néhány évig fent tartják, időről időre 300–400 kilométer közötti magasságra emelve a süllyedő űreszközt.

2016 szeptemberében azonban megszakadt a kapcsolat a létesítménnyel, így innentől a kínai irányítók nem tudták beindítani a hajtóműveket, és csak idő kérdése volt, mikor ég el a légkörben az űrlabor. Az esetleges problémák elkerülése érdekében Kína az elmúlt hónapokban szokatlanul nyitottnak mutatkozott az űrállomást illetően, napi szinten osztva meg adatokat az aktuális magasságról és pályáról.

Galéria megnyitása
Nagyjából ez történhetett vasárnap éjjel

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward