Egy francia és német kutatókból és jogászokból álló csoport a Science oldalain tiltakozik egy kormánytámogatott program ellen, amelynek keretében az amerikai Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) fertőző vírusokat hordozó rovarokkal módosítaná tömegesen a növények genomját, hogy ilyen módon tegye azokat szárazságtűrőbbé vagy éppen ellenállóbbá a betegségekkel szemben. Az Insect Allies nevű projekt keretében például tetveket, liszteskéket és szöcskéket fertőznének meg a laborban kialakított vírusokkal, amelyek aztán megfertőznék a növényeket, beépítve a kívánt tulajdonságokat azok genomjába.

A vállalkozás azonban a kritikus cikk szerzői szerint nagy veszélyeket tartogat, főleg ami a felhasználás módját illeti. A kutatók szerint ugyanis a módszertől nem várható, hogy érdemben javítja az Egyesült Államok mezőgazdaságát, arra ugyanakkor nagyon is alkalmas lehet, hogy fegyverként bevetve idegen régiókban tönkretegye a termést, vagy fertőzéseket terjesszen el az állatokban, köztük akár az emberekben is. Ha pedig tényleg ilyen célja van (vagy ilyen célja is van) a kutatásnak, akkor az Egyesült Államok megsérti a Biológiai és toxinfegyver-tilalmi Egyezményt.

Míg hasonló kutatásokat már korábban is végeztek zárt környezetekben, laborokban és üvegházakban, ez az első alkalom, hogy ténylegesen szabadon engedett, és rovarok által mobilizált vírusokkal akarnak génmódosítani a szakértők, és pontosan ez teszi különösen aggasztóvá a kezdeményezést, mondják a szakértők. Akik szerint a projekttel kapcsolatos mezőgazdasági felhasználást hangsúlyozó állításoknak nem nagyon van értelme, hiszen a géneket hordozó vírusokat egyszerűen permetezéssel is be lehetne juttatni a növényekbe.

A DARPA viszont ezeket először rovarokba akarja bejuttatni, majd ezeket kívánja szabadon engedni, jelentősen megnehezítve a vírusok terjedésének kontrollálását, és egyúttal nagyobb hatótávot téve lehetővé a fertőzés számára. Amely így minden növényfaj ellen bevethető lehet, akár távoli, ellenséges területeken is. Az Insect Allies kritikusai szerint a projekt bejelentése annak tényleges céljaitól függetlenül is veszélyes lehet, hiszen arra sarkalhat más országokat, hogy hasonló biológiai fegyverként használható technológiákat dolgozzanak ki, amennyiben ezt eddig még nem tették meg.

A program vezetője, Blake Bextine szerint ugyanakkor semmi ok az aggodalomra, hiszen a DARPA valóban egyszerűen a terméshozam növelésén és biztosításán dolgozik. Elmondása szerint a permetezéses módszer nem praktikus, így a vírusok növényekbe juttatása további fejlesztést igényel, amire jó útvonalat jelenthetnek a rovarok, amelyeket kollégáival tesztelni terveznek. A célba juttatási rendszert minden esetben úgy alakítják ki, hogy több különböző módon is leállítható legyen, az első demonstrációkat pedig biztosított üvegházakban fogják végrehajtani, mondja Bextine.

A szakértő szerint eszük ágában sincs biológiai fegyvert fejleszteni, és bár elfogadja és egyetért a programmal kapcsolatos aggályokkal, hasonló kritikák és aggodalmak gyakorlatilag minden új technológia kapcsán elhangzanak, mondja.