Hullámvasutazás közben sokan émelyegnek és szédülnek, de a migrénre hajlamosak körében az elmúlt évek kutatásai alapján gyakoribbak a rosszullétek az ilyen menetek során. És minél rosszabbul érzi magát valaki a migrének alatt, jellemzően annál eltérőbb az agyműködése a szimulált hullámvasúton is a migrénre nem hajlamosakhoz képest, mondja Gabriela Carvalho, a Lübecki Egyetem kutatója.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a migrén során fellépő fájdalomban érintett agyi régiók és az émelygéssel, illetve a szédüléssel kapcsolatos területek átfedésben vannak egymással” – mondja Carvalho. „Aki hajlamos a migrénre, annak nem csak a feje fáj, hanem gyakran tapasztal olyan tüneteket, amelyek az utazási rosszullétet is jellemzik, és ez nagy hatással lehet az életminőségére. Ez a kutatás így bepillantást nyújt a migrénesek agyába.”

Carvalho és társai 40 fő bevonásával végeztek fMRI-vizsgálatokat, miközben az alanyok egy virtuális hullámvasúton száguldoztak 35 percen keresztül. A résztvevők fele rendszeresen tapasztalt migrént a mindennapjai során, míg a többiekre ez nem volt jellemző. Mindkét csoportban 30 év volt az átlagéletkor, és a résztvevők 80 százaléka nő volt.

A virtuális menetek során egyik résztvevőnél sem lépett fel migrén, de a migrénre hajlamos csoportban 65 százalék érzett szédülést a hullámvasutazás közben, míg a kontrollcsoportban csak 30 százalék panaszkodott ugyanerre. A migrénes csoportban továbbá majdnem duplája volt az émelygés előfordulása a kontrollcsoporthoz képest, és mind a szédülés, mind az émelygés átlagosan háromszor annyi ideig állt fenn, mint a kontrollcsoport tagjainál.

Az említett információkat kérdőívek révén gyűjtötték a szakértők, de az adatokat az fMRI-felvételek is megerősítették. A migrénes csoport résztvevőinél magasabb aktivitás mutatkozott a látóközpontban, a fájdalomérzékelésért, a szenzomotoros feldolgozásért, az egyensúlyért felelős és a émelygésért felelős agyi régiókban. Valamint úgy tűnik, hogy esetükben ezen agyi régiók és más területek között több idegi kapcsolat van, mint a nem migréneseknél.

A migrénes csoportban ugyanakkor alacsonyabb volt a kognitív funkciókat, különösen a figyelem fókuszálását jellemző aktivitás. És jellemzően minél erősebb migrének gyötörtek valakit általában, annál nagyobb eltérések látszódtak az agyában a virtuális hullámvasutazás közben a kontrollcsoporthoz képest.

Ha az eredményeket egy nagyobb létszámú vizsgálatban is sikerül megerősíteni, az nagyon érdekes lehet a migrén kutatása szempontjából. Úgy tűnik, hogy a migrénesek és a nem migrénesek eltérően dolgozzák fel a mozgással és a gravitációval kapcsolatos információkat, mondja Carvalho, aki azt reméli, hogy ezek az információk egy napon hatékonyabb kezelések kidolgozásához vezethetnek.