Bevezető
A két korábbi SSD megatesztünk után, amelyekben SATA 6 Gbps-os csatolófelülettel ellátott 2,5 hüvelykes meghajtókat eresztettünk egymásnak, most az M.2-es formátumú adattárolók felé fordulunk, ugyanis egyre könnyebb olyan alaplapra szert tenni, amelyen szupergyors M.2-es slot lapul – esetenként ráadásul nem is egy.
Az M.2-es csatolófelülettel kapcsolatos legfontosabb dolgokat egyik korábbi cikkünkben már alaposan kitárgyaltuk, így ezúttal az abszolút alapokkal már nem foglalkoznánk. Azt viszont feltétlenül kiemelnénk, hogy az M.2-es slotok terén elég sok a buktató, így M.2-es SSD beszerzése esetén érdemes fellapozni az alaplapunk (vagy a kiszemelt alaplap) felhasználói kézikönyvét, nehogy kellemetlen meglepetésben legyen részünk.
A Z97-es alaplapok többsége még PCI Express 2.0 x2-es M.2-es slotot tartalmaz, így a gyorsabb, PCI Express 3.0 x4-es csatolófelülettel ellátott SSD-k teljesítménye ezekben a slotokban visszafogott lesz, hisz alacsonyabb a rendelkezésre álló adatátviteli sávszélesség. A slot sebessége mellett persze azt is feltétlenül érdemes ellenőrizni, hogy milyen kiépítéssel rendelkezik, ugyanis nem minden M.2-es slot támogatja egyszerre a SATA 6 Gbps-os és PCI Express alapú SSD kártyákat is – sokszor előfordul, hogy az adott slot csak PCI Express vagy csak SATA csatolójú kártyát fogad, érdemes hát tájékozódni. Az sem mindegy, hogy a kiszemelt slotban milyen hosszú SSD kártya fér el – bár szerencsére a többség támogatja az M.2-2280-as formátumú termékeket, amelyek uralják a piacot, így ezzel jó eséllyel nem lesz probléma.
Boot-képesség terén sem szoktak gondok lenni, azaz az M.2-es SSD meghajtókra is könnyedén lehet Windows-t telepíteni, ami aztán szélsebesen el is indul. Néhány kivétel persze lehet, így érdemes lehet az adott SSD típusára rákeresni a különböző fórumokon, ugyanis a nehézségekre mindig van megoldás.
A rövid bevezető után nézzük, milyen mezőnnyel lesz dolgunk.
A szereplők és a tesztkonfiguráció
A szereplők
Jelenlegi tesztünkben összesen hét darab M.2-es SSD sorakozik, amelyek egy kivételével mind PCI Express alapúak. Azért döntöttünk a gyorsabb meghajtók mellett, mert a tapasztalataink azt mutatják, hogy az M.2-es SATA-s meghajtók körülbelül ugyanarra képesek sebesség szempontjából, mint 2,5 colos társaik, így korábbi tesztjeink segíthetnek a döntésben. Ettől függetlenül azért egy SATA vezérlős közönségkedvenc is szerepel viszonítási alapként a tesztben. Ezúttal a 240/256 GB-os kínálatból mazsoláztunk.
Mivel M.2-es SSD meghajtókról van szó, így tartozékok frontján semmi érdemlegesről nem tudunk beszámolni. A termékekhez rendszerint jár ingyenes gyártói szoftver, ami tökéletesen alkalmas diagnosztikai feladatokra, de erre a célra a magyar HD Sentinel is tökéletes választás lehet, hisz áttekinthető, könnyen kezelhető és stabil. Az alábbiakban a versenyzők "előlapi" és "hátlapi" fotói láthatóak – a sorozatszámokat a visszaélések elkerülése végett olvashatatlanná tettük. Az SSD meghajtók többsége sajnos extra hűtőborda nélkül érkezik, kivéve a Plextor termékét, de ez a lenti fotókon nyilvánvalóan ki fog tűnni.
A mezőny szereplőinek legfontosabb tulajdonságait az alábbi táblázat összegzi. A lenti árak alakulásában sajnos már szerepet játszik az éppen tapasztalható NAND Flash hiány is, sőt, az elkövetkező hetek folyamán további drágulás várható, majd az év második felében némi stagnálásra számítanak az elemzők.
Tesztkonfiguráció
A versenyzők ismeretében vessünk néhány pillantást a tesztkonfigurációra is, ami ezúttal egy ASRock Z97 Extreme 6-os alaplap köré épült, hiszen normál tesztrendszerünk csak PCI Express 2.0 x2-es sávszélességgel szolgálta volna ki az M.2-es SSD meghajtókat, míg az ideiglenes alapnál PCI Express 3.0 x4-es sávszélességgel gazdálkodhatnak a gyorsabb modellek. És ezzel együtt egy SATA 6 Gbps-os támogatással ellátott M.2-es slot is van a szóban forgó deszkán, ami a Samsung 850 EVO miatt ugyancsak jól jön.
• Alaplap: ASRock Z97 Extreme 6
• Processzor: Core i3-4160
• Rendszermemória: 2 x 4 GB Kingston HyperX Fury DDR3-1866 MHz
• Adattárolás:
– ADATA SX8000 256 GB
– Corsair Force Series MP500 240 GB
– HyperX Predator 240 GB
– Patriot Hellfire 240 GB
– Plextor M8PEg 256 GB
– Samsung 850 EVO 250 GB
– Samsunk 950 Pro 256 GB
- Western Digital Caviar Black 500 GB (SATA 6 Gbps; 7200 RPM, rendszermeghajtó)
• Tápegység: Cooler Master V850
• Számítógépház: Cooler Master Test Bench
• Processzorhűtő: Gyári Intel CPU hűtő
• Operációs rendszer: Windows 8.1 Pro x64
A következő oldalon rögtön mélyvízbe is dobjuk az SSD kártyákat – következzenek az ATTO Disk Benchmark tesztek!
ATTO Disk Benchmark
ATTO Disk Benchmark 3.05
Az ATTO Disk Benchmark legfrissebb változatában a szokásos teszteket végeztük el, természetesen QD4-es és QD10-es beállítás mellett egyaránt. Először jöjjenek a 4K-s olvasási- és írási eredmények QD4 és QD10 beállítás mellett született eredményei.
A QD4-es beállítás remekül fekszik a Samsung 950 Pro SSD meghajtónak, de a Corsair MP500 és a Patriot Hellfire is jól teljesít ezekben a tesztekben. A lekérdezési mélységet 10-es szintre állítva picit felborul a sorrend: az éllovas 950 Pro olvasás alkalmával háttérbe szorul, de írási teljesítménye ismét az élre röpíti. A HyperX Predator, a Plextor M8PEg és az ADATA SX8000 számára ez a kör nem hozott sikert, még a SATA csatolós 850 EVO is lenyomta őket.
A 128K-s blokkmérettel folyó tesztek már a Corsair Force Series MP500 és a Patriot Hellfire egyértelmű fölényével zárulnak – az esetek túlnyomó többségében érvényesül az előző oldal táblázatában látható papírforma. Vajon az 512K-s teszteknél is hasonló kép köszön vissza? Az alábbiakból kiderül.
Gyakorlatilag igen, vagyis a Corsair Force Series MP500, valamint a Patriot Hellfire uralja a mezőnyt. A HyperX Predator esetében jól látszik, hogy komoly hátrányt okoz a PCI Express 2.0 x2-es csatolója. Bónuszként egy igazán nagy blokkmérettel dolgozó mérést is végeztünk, ahol 64 MB-os olvasással és írással terheltük a versenyzőket – minden tesztet háromszor lefuttatva, az eredményeket átlagolva.
Ahogy az várható volt, ez a teszt sem igazán hozott komolyabb meglepetéseket, így ideje, hogy lapozzunk és egy újabb megmérettetéssel kínozzuk a mezőny tagjait.
AS SSD
AS SSD Benchmark 1.9.5986.35387
A szokásos tesztprogramunknak ezúttal csak a másolás-szimulációs részét használjuk, hogy a sok-sok "általános sebességmérős" adat helyett picivel tisztább, könnyebben áttekinthető, egyértelmű képet mutathassunk a versenyzők teljesítményéről.
Az ISO teszt alkalmával nagy fájlt kell mozgatnia az adott SSD-nek, így ebben az esetben a maximális adatátviteli sebesség számít. A Phison vezérlős Corsair és Patriot SSD-k teljesítenek a legjobban, igaz, melegszenek is rendesen – de erre néhány oldal múlva részletesebben is kitérünk.
A program tesztnél már változik a helyzet, hisz itt a Samsung vezérlője bizonyul jobbnak, igaz, a Patriot Hellfire ismét az élmezőnyben foglal helyet – tényleg pokolian gyors. Ugyanakkor az is szépen látszik, mekkora hátrányban van a SATA 6 Gbps-os csatolót használó Samsung 850 EVO a PCIe alapú megoldásokhoz képest.
A Game teszt már inkább kis fájlokkal dolgozik, ez a terhelésforma pedig a Samsung, a Patriot és a Corsair termékeknek kedvez. Ez a trió látványosan el is húz a mezőny többi tagjától. Jól látszik hát, hogy míg nagy fájl másolásakor hátrányba kerül a Samsung 950 Pro, úgy vegyes terhelés, illetve kisebb fájlok mozgatása során már nagyon jól teljesít. A leglassabb PCIe alapú SSD-k között az ADATA SX8000 és a HyperX Predator sorakozik – utóbbin persze nem is lepődtünk meg, hiszen régebbi csatolós kártya, az ADATA termékétől azonban picit többet vártunk, de ár/teljesítmény arány terén így is jónak tűnik.
CrystalDiskMark
CrystalDiskMark 5.2.1 x64
A CrystalDiskMark legfrissebb kiadása sem maradhatott ki a tesztből. Az alkalmazást gyári beállításokkal használtuk, vagyis véletlenszerű mintázattal zajlott a mérés.
Folyamatos olvasási- és folyamatos írási tempó terén meglepő képet kaptunk: a nyers adatok alapján nem a Samsung 950 Prónak kellett volna az élen végeznie, hanem a Corsair-Patriot duónak, de annyi baj legyen.
Ahogy a mérés QD32-es lekérdezési mélységre vált, egyből átrendeződik a mezőny és részben be is áll az a sorrend, amiről fentebb már említést tettünk – igaz, a CrystalDiskMark eredményei így is furák – de többször is reprodukálhatóak voltak.
A hagyományos 4K-s írási- és olvasási feladatok nagyon jól mennek a Samsung 950 Prónak, de a Patriot-Corsair duó sem teljesít rosszul, ahogy az a fentiekből is kiderül. A többiek már nem ennyire meggyőzőek.
A 4KQD32-es teszt olvasási része meglepetést hoz, hiszen a Plextor M8PEg az élre tör, de a Corsair Force Series MP500 és a Samsung 950 Pro is ott lohol mögötte. A triótól a Patriot Hellfire sem marad le nagyon. Írással kapcsolatos teszt alkalmával megint változik a kép: a Corsair Force Series Mp500 és a Patriot Hellfire továbbra is az élen helyezkedik el, de a Samsung 950 Pro már komolyabb mértékben lemarad, sőt, még a Samsung 850 EVO is maga mögé utasítja.
IOMeter
IOMETER
Az IOMETER segítségével 4 hosszabb tesztet végeztünk. Az első 1 MB-os folyamatos terhelést jelentett, amelynek keretén belül 30%-nyi írás és 70%-nyi olvasás terhelte a meghajtókat – így próbáltuk szimulálni a klienspiacra jellemző terhelésformát, természetesen QD4-es beállítás mellett.
Az említett tesztben a Samsung 950 Pro tarolt, de a Patriot Hellfire is remekül szerepelt, meglepetésként pedig még a Plextor M8PEg is feljött a harmadik helyre. A Corsair Force Series MP500-nak ez a terhelésforma nem igazán tetszett, hiszen most a mezőny második felébe szorult. Ugyanezt a tesztet QD32-es beállítás mellett is lefuttattuk, az átlagolás után pedig az alábbi eredményeket kaptuk.
A QD32-es "üzemmód" még mindig nem volt komolyabb kihívás a Samsung 950 Pro számára, a Patriot Hellfire azonban kapitulált, helyére pedig feljött a Plextor M8PEg. A Corsair Force Series MP500 és meglepő módon a HyperX Predator is jól teljesített, mögöttük azonban kisebb szakadék tátong, hisz az ADATA SX800 továbbra is gyengélkedik, a Samsung 850 EVO pedig teljesen más ligában versenyez, mint a PCI Express-es versenyzők.
A következő körben 4K-s véletlenszerű terhelést kapnak az SSD-k, méghozzá úgy, hogy a 30%-os írási és a 70%-os olvasási arányt megtartjuk. A megmérettetés első fele QD4-es beállítás mellett zajlik.
A QD4-es 4K-s fordulóban a Plextor M8PEg élre tört, mögötte pedig a Patriot Hellfire és a Corsair Force Series MP500 is felsorakozott. A Samsung 950 Pro kicsit lemaradt az élen tanyázó triótól, de így is belefért a középmezőnybe. A Kingston HyperX Predator számára ez túlzottan megterhelő teszt volt, keményen lemaradt.
A QD32-es 4K-s kör már ismét a Samsung 950 Pro győzelmével zárult, de a Corsair Force Series MP500 és a Plextor M8PEg előtt is megemelhetjük virtuális kalapunkat. Meglepő módon az ADATA SX8000 is magára talált, a Patriot Hellfire azonban nem tudott lépést tartani a mezőnnyel.
PCMark 08
PCMark 08
A PCMark 08 Storage tesztmodulját lefuttatva két eredményt emeltünk ki: az egyik a pontszám, a másik pedig az adatátviteli sávszélesség, hiszen ezek szemléltetik leginkább az adott SSD teljesítményét.
Pontszám terén nagyon szoros volt a befutó és igazából nem várt meglepetést is tartogatott, ugyanis a Samsung 950 Pro mögé a korábban eléggé gyenge teljesítményt nyújtó ADATA SX8000 is felsorakozott. Szintén meglepő a HyperX Predator harmadik helye, illetve az is, hogy a Samsung 850 EVO rögtön a negyedik lett.
A másfél órán át futó teszt sávszélesség-eredményei ugyancsak furcsa sorrendet hoztak – az előzmények ismeretében nem tűnik életszerűnek, viszont ezek is átlagolt mérés eredményei, amelyek reprodukálhatóak.
Fájlmásolással kapcsolatos mérések
Fájlmásolással kapcsolatos mérések
Az egyes SSD meghajtók képességeit egy RAMDISK meghajtó segítségével vizsgáltuk, így ugyanis maximális adatátviteli sávszélességgel tesztelhetőek a versenyzők, hiszen a rendszermemória elég gyors ehhez. Ezúttal is háromféle mérést végeztünk, az egyes teszteket pedig háromszor ismételtük meg. Az írási sebességet a RAMDISK->SSD, az olvasásit az SSD->RAMDISK, míg a meghajtón belüli teljesítményt a harmadik teszt vizsgálja.
Az írási képességek vizsgálata során remekül látszott, mekkora a különbség a PCIe és a SATA 6 Gbps-os modellek között, már amennyiben nagy fájlt vagy kis és nagy fájlokat vegyesen kellett mozgatniuk az egyes termékeknek. Sok kis fájl írásakor már nem volt túl nagy különbség az egyes tagok között. A Samsung 950 Pro jól teljesített, de a Patriot és a Corsair meghajtók is tudtak meglepetést okozni. Említésre méltó még az ADATA SX8000, ami árához képest egész gyors.
Az olvasási sebességet vizsgáló tesztekben nagy fájl esetén eléggé együtt volt a mezőny, pedig a papírforma alapján picit nagyobb szórásra számíthattunk, már ami az eredményeket illeti. Sok kis fájl másolásakor szintén kicsik voltak a különbségek, ám a vegyes teszt már jobban szétaprózta a mezőnyt. A Samsung 950 Pro a vegyes tesztet leszámítva remekül szerepelt és a Phison vezérlős Corsair, illetve Patriot SSD-k sem okoztak csalódást. Kis fájlok másolásakor végre a Plextor terméke is megvillantotta tudását.
Az utolsó kör a meghajtón belüli adatmozgatásra helyezi a fő hangsúlyt. Ebben a tekintetben a Samsung 950 Pro egyik tesztben sem talált legyőzőre, igaz, a Patriot Hellfire végig ott loholt mögötte. Külön érdekesség, hogy kis fájlok mozgatásakor az ADATA SX8000 a SATA 6 Gbps-os Samsung 850 EVO szintjére süllyedt, ami azért nem hangzik valami jól.
Hőmérsékletek
Hőmérsékletek
Az M.2-es formátum sajátosságai miatt elég nehéz a melegedő vezérlő és a melegedő memóriachipek által termelt hő elvezetése, hiszen a kártyának kompaktnak kell maradnia, hogy elférjen a szabványosan kialakított bővítőhelyeken. A melegedés a SATA 6 Gbps-os csatolót és AHCI protokollt használó példányoknál kevésbé probléma, de a gyorsabb, PCI Express 2.0 x4, illetve PCI Express 3.0 x4 csatolón és NVMe protokollon keresztül kommunikáló SSD kártyák már elég komoly mértékben melegszenek.
A melegedés egyrészt hátrányosan befolyásolja a várható élettartamot, hiszen a chip hamarabb "elhasználódik", így a tönkremenetel esélye is nő; másrészt viszont a "throttling" jelenség is feltűnik, vagyis az SSD vezérlő a lehűlés érdekében visszaveszi üzemi órajelét, így kevésbé melegszik, de az adatátviteli sebességek is jelentősen csökkennek.
Nem is véletlen, hogy a gyorsabb SSD kártyákon rendszerint hűtőborda is jelen van, igaz, ez messze nem olyan hatékony, mint a 2,5 hüvelykes SSD meghajtóknál alkalmazott megoldás, ahol az SSD vezérlő egy hővezető lapkán keresztül közvetlenül az alumíniumháznak adja át a keletkező hőt. Az M.2-es SSD meghajtókra csak apró hűtőlapka szerelhető, ami ráadásul lamellákkal sem rendelkezik, így ha nem éri közvetlen légáramlat, nem tud túl nagy csodát produkálni – használata azonban így is előnyös.
Lássuk, hogy ebben az esetben hogyan alakultak a hőfokok. Először nézzük az üresjárati értékeket. Íme:
A teszt alkalmával az SSD-k egy tesztpadon elhelyezett alaplapban foglaltak helyet, ahol a processzort torony formátumú megoldás hűtötte, így a ventilátor által felkevert levegő nem jutott el az SSD felé. A legkevésbé a SATA 6 Gbps-os csatolót használó Samsung 850 EVO melegedett, a legforróbbak pedig a Phison PS5007-E7 vezérlővel szerelt SSD-k voltak.
Ezek után lássuk, mi a helyzet extrém terhelés hatására. Íme, az eredmények:
Ahogy az a fentiekből is látszik, a Phison PS5007-E7-es vezérlővel ellátott Corsair és Patriot SSD kártyák tűzforróak voltak, a többiek azonban 80 Celsius fok alatt maradtak. Ezek az értékek még rosszabbak lennének, ha a tesztet egy apró asztali számítógépben végeztük volna, ahol szorosan egymás mellé kerülnek a hőtermelő komponensek, a rendelkezésre álló légtér pedig csekély.
A fentiek alapján nem hülyeség az utólagos hűtőbordák bevetése – ilyesmit egyebek mellett az MSI is kínál. Persze a fentiekhez azt is érdemes hozzátenni, hogy ennyire extrém terhelést rendszerint egyetlen átlagfelhasználónál sem kap egy-egy SSD, így a fenti értékeknél alacsonyabb hőfokokra lehet számítani átlagos felhasználás – például játék – alkalmával. Ezek az értékek a hosszú, folyamatos maximális terhelést jelentő IOMETER tesztek alkalmával születtek.
Verdikt
Verdikt
A látottak alapján elég könnyű dolgunk van, már ami a végső "ítélet" meghozatalát illeti. A hőmérséklet-tesztek alapján a meglehetősen keményen melegedő Patriot Hellfire és Corsair Force Series MP500-as modelleket csak feltételesen ajánljuk, a feltétel pedig az, hogy áramoljon a környékükön friss levegő, ellenkező esetben ugyanis egy zárt házban nem biztos, hogy hosszú életűek lesznek. Ezt leszámítva azonban a Patriot Hellfire a maga 39 000 forint körüli árával igen kellemes jelenség, nagyon sok tesztben ért el kiváló eredményeket. Papíron a strapabírósága alacsony a többi versenyzőhöz képest (115 TBW értékről beszélhetünk), de átlagfelhasználói adatmozgás mellett ez több, mint elég.
A továbbiakhoz segítségül hívjuk az árakat is tartalmazó táblázatunkat.
Noha a Samsung 950 Pro a papírforma szerint nem különösebben tűnik vonzónak, már ami az írási teljesítményét illeti, a tesztek során mégis nagyon jól szerepelt, így ha nem riasztó a 64 000 forintos ára, akkor egyértelműen érdemes rajta elgondolkodni, hiszen gyors, stabilan jó teljesítményt nyújt és van rá öt év jótállás is.
A HyperX Predator felett a jelenlegi kínálatot nézve egy picit eljárt az idő, és ezt nem csak a papírforma mondatja velünk, hanem a valós teljesítmény is ezt sugallja. Ráadásul az 54 000 forintos ár sem valami vonzó – már vannak nála jobbak is. Pedig a maga idejében nagyon ütős kis SSD volt.
A teszt kakukktojása, a Samsung 850 EVO a maga 5 év jótállásával egy jó ajánlat, hiszen csak 33 000 forintba kerül, egy HDD-hez képest pedig fényévekkel rugalmasabban futtatja az adott rendszert, így átlagfelhasználói szinten bőven elég lehet. A 75 TBW strapabíróság elsőre nagyon kevésnek tűnik, de ha úgy fogalmazunk, hogy 5 éven át napi 41 GB-nyi írásmennyiséget visel el, akkor abszolút máshogy fest a kép – nem kell tőle félni, hogy kevés lesz a keret. Ez az SSD kiváló választás lehet azokhoz a rendszerekhez, ahol az M.2-es slot csak SATA 6 Gbps-os kártyát kezel.
A Plextor M8PEg hullámzó teljesítményt mutatott a mezőny többi tagjához képest, de mellette szól, hogy a gyártói adatok alapján rendkívül strapabíró, a mezőnyben egyedüliként alkalmaz hűtőbordát, a 49 000 forint körüli árához pedig 5 év jótállás is tartozik.
Végül az ADATA XPG SX8000-ről is ejtenénk pár szót. Ez a meghajtó nem nyújtott különösebben kiemelkedő teljesítményt, viszont a PCIe alapú mezőnyből ez a legolcsóbb 5 év jótállásos ajánlat, így ha csak egy stabilan működő, nem különösebben forrósodó, de a SATA 6 Gbps-os meghajtóknál gyorsabb SSD kártyára vágyunk, nyugodtan választhatjuk, mint "költséghatékony" alternatívát (viszont ha a melegedést meg tudjuk oldani, a Patriot Hellfire jobb választás szerintünk).
Hasznos hivatkozások
•ADATA XPG SX8000: Gyártói weboldal | iPon webshop
•Corsair Force Series MP500: Gyártói weboldal | iPon webshop
•HyperX Predator: Gyártói weboldal | iPon webshop
•Patriot Hellfire: Gyártói weboldal | iPon webshop
•Plextor M8PEg: Gyártói weboldal | iPon webshop
•Samsung 950 Pro: Gyártói weboldal | iPon webshop
•Samsung 850 EVO: Gyártói weboldal | iPon webshop
