Megesik, hogy sokat utazunk, de a munkánkat is mindig magunkkal visszük, mondjuk egy laptop formájában, amit bármikor felcsaphatunk mondjuk egy kávézó teraszán vagy akár egy hotelszobában. De mi van akkor, ha az otthoni vagy irodai rendszerünknél jól bevált, több kijelzőből álló összeállítás kényelmére van szükségünk? A terebélyesebb digitális munkaterülethez legalább egy extra monitor kell, ám az nyilván nem lenne valami praktikus vagy éppen reális forgatókönyv, hogy az asztali megjelenítőnket cipeljük magunkkal mindenhová. Erre a problémára nyújthat kiváló választ a hordozható monitorok intézménye.
A portable megoldások koncepciójának lényege, hogy a laptopokba szerelt kijelzőkhöz hasonló, meglehetősen kompakt termékeket akár egy táskában is bárhová magunkkal vihetjük. Főleg, ha napjaink ultrabookjaira gondolunk, melyek kellően pengevékonyak ahhoz, hogy egy ilyen páros akár együtt is simán beférjen egy hátizsákba, így a nélkülözhetetlen holmink mellett akár a perifériáknak is marad hely. Ezekből a készülékekből ma már egészen szép számban találni a boltok kínálatában, a piaci rés betömködésében pedig az aktuális próbám során megismert, sencseni illetőségű gyártó, az Arzopa is aktívan kiveszi a részét.
A mindössze 4 éve felbukkant gyártó egész szépen töri magának az utat, a különböző képátlóval és technika specifikációkkal megáldott termékeivel, melyekkel igyekszik kiszolgálni az egyedi felhasználói igényeket, az általános irodai felhasználást és akár a gaminget is beleértve. Bár a portfóliójukban már szerepel asztali gamer kijelző, továbbá nagy színhűségű és 2.5K-s felbontású hordozható ajánlat, illetve egy 144 Hz-es, kifejezetten játékra ajánlott portable darab is, nálam most a legnagyobb képátlóval megáldott, vegyes felhasználásra ajánlott, Full HD felbontású termék járt, mely a vállalat szerint nagyszerű képminőséget nyújt és emellett rendkívül egyszerű használni.
Specifikációk
Dimenziók | 100.08 x 50.04 x 12.7 mm |
Képátló | 17.3" |
Panel | IPS |
Felbontás | 1920*1080 |
Képfrissítés | 60 Hz |
Színmélység | 8-bit (16.7M) |
Színtér | 72% NTSC |
Fényerő | 300cd/m2 |
Betekintési szög | 178° V:178° |
Súly | ~ 920g |
Bemenetek | Mini HDMI (Video/Audio), Type-C Full Function (Video, Adat, Tápellátás, ISDN), |
Hangkimenet | Beépítet hangszórók (1W x 2) |
Tartozékok | 1 x USB-C to USB-C kábel, 1 x Mini HDMI to HDMI kábel, 1 x USB-C to USB-A kábel |
Unboxing
A gyártó láthatóan a kellemesen ismerős, prémium hangulatot ébresztő minimalizmussal igyekszik hódítani, hiszen a termék doboza hófehér és a lehető legkevesebb felületet töltötték meg rajta feliratokkal és képi illusztrációkkal. Az Arzopa márkanév ugyan kissé szokatlanul cseng, ugyanakkor a dobozra festett felirat és minta egészen ízléses összhatást kelt. Az első benyomás már-már megnyerő, bár egy pofás doboztetőnél egy új játékosnak azért jóval többet kell letennie a vásárlók elé. A dobozt kézbe véve egyből feltűnik, hogy milyen könnyedén sikerült felemelni, pedig minden bizonnyal tartozékok is megbújnak odabent. Reméltem is, hogy a csomag pehelysúlya semmilyen negatív összefüggésben nem lesz majd a konkrét termék minőségével, egyszerűen csak azt nyújtja, amit ígér: egy könnyen hordozható kijelzőt.
Ha a dobozka hátoldalát vesszük szemügyre, a képátlón és a gyártó kínai eredetét igazoló adatokon túl szinte mást sem láthatunk, mint a cég egyik kiemelten hangoztatott tulajdonságának reprezentációját, miszerint nem csak adnak a minőségre, de kifejezetten figyelnek az vásárlói elégedettségre is. Élethosszig tartó ügyféltámogatást, 30 napon belül elérhető termékcserét, egy éves garanciális ügyintézést és 0-24 online segítséget hirdetnek. Egy QR kód beolvasásával pedig máris a weboldalukra ugorhatunk, ahol mindezek mellett a részletes specifikációkat is megtaláljuk, azokat ugyanis a nagy minimalizmus jegyében sikerült lefelejteni a dobozról.
Ki lakik odabent?
Odabent először is szoros vákum uralkodik, kellett egy kis noszogatás, míg a fedelet sikerült lecsúsztatnom a dobozról. Először meglepődtem, hogy egyből a becsomagolt kijelzővel találkozom, ám a doboztető belsején ott volt a masszív, de kellemes tapintású szivacsréteg, melynek megnyugtató jelenléte jelezte, hogy a gyártó szeretné minél kevesebb repedten érkező kijelzővel leterhelni azt a bizonyos non stop ügyfélszolgálatot. A monitor szinte teljesen kitölti a teret, további hasznosítható hely csak alatta jutott, ahol az emlegetett kiegészítők várakoztak, néhány vezeték formájában.
Három kábel a monitor három csatlakozójához. Először is egy Mini HDMI, mely hagyományos HDMI fejben végződik, aranyozott fejjel, átlagos vastagsággal és kidolgozottsággal, ez összességében teljesen rendben van. Ennél egy fokkal igényesebb benyomást kelt a mindkét végén Type-C kábel, mely majdnem olyan vastag, mint a HDMI, viszont egy fokkal még jobb minőségűnek tűnik és szintén aranyozott fejeket kapott. Végül egy teljesen átlagos, de véznának azért nem nevezhető Type-C kábel, csak éppen a másik vége sima USB-A. Adapter vagy hasonló nincs, viszont mindhárom vezeték kapott egy-egy tépőzáras, Arzopa feliratos kábelrögzítő pántot.
De akkor lássuk magát a kijelzőt. Az már biztos, hogy a gyártó nem hazudott a termék vékonyságáról, ugyanis az egész, a panellel együtt alig egy centiméter vastag, ráadásul sikerült egy kilogramm alá éheztetni, mindezt úgy, hogy ezzel együtt egyáltalán nincs rossz bőrben. Ez alatt az anyagminőséget és a külső kidolgozottságot értem, mely minden visszafogottsága ellenére is kifejezetten jól sikerült. A burkolat teljes egészében műanyag, de nem tűnik olcsónak, ami elsősorban annak is köszönhető, hogy ahol kellett, ott odafigyeltek a részletekre.
A sarkok és élek finomak, az egészen alig van úgymond "látnivaló", viszont közelről vizsgálva sem lóg ki sehol a lóláb. A kijelző körül minimális, durván fél centiméteres káva fut, és ha ebbe a vékony keretbe nem zsúfoltak volna bele még egy miniatűr hangszórópárt is, akkor egyedül a bal szélén találnánk bármit, ami megtöri a finoman matt felületet. Így viszont a bal mellett a keret jobb oldalába is vájtak néhány lyukat, hogy a sztereó hatás érvényesüljön.
Az eseménytelen hátoldalt a kihajtható támaszték töri csak meg, mely szinte észrevétlenül, de azért szemmel és ujjakkal is fellelhető módon simul a helyére. Az alján lévő kis gumitalp szinkronban van a baloldali talppal, így alapállapotban a készülék ezekre is támasztható, amennyiben van mögötte fal vagy egyéb stabil felület. A támasz amúgy bőséges mértékben kinyitható, majdnem derékszöget zár be a kijelző lapjával és szerencsére szorosan tartja a pozícióját. Csak az utolsó néhány centiméteren indul mozgásnak, amikor is fogja magát és szorosan visszacsapódik a helyére. Diszkrét, de ügyes megoldás, ha nem vagyunk vele agresszívek, akkor esélytelen, hogy egyszer csak letörjön, de egy kijelző esetében azért nagyjából el is várható némi óvatosság.
A lényeg így a termék bal szélén sorakozik fel, fent a fizikai vezérlőkkel, lent a be- és kimenetekkel. Legfelül a bekapcsolást, illetve a menü visszalépés funkcióját ellátó gomb; alatta a hangerőt fel-le szabályzó és a menüben történő navigálást segítő billentyű, végül a menüt előhívó OSD gomb található. Hogy a kis fekete műanyag gombocskák ne olvadjanak be teljesen a sötét keretbe, krómszínű éleket kaptak, ami egész elegáns és jól mutat. A bekapcsolásról, illetve az áramellátás állapotáról a felső gomb alatt diszkréten világító LED ad visszajelzést.
Végül jöhetnek a csatlakozók, melyekből a két teljesértékű Type-C a sztár, ezek ugyanis Thunderbolt 3, illetve USB 3.1 szabványokkal dolgoznak, tehát gond nélkül képesek közvetíteni a képet és a hangot úgy, hogy megfelelő forrás esetén elég legyen egyetlen ilyen bemenet a kijelző meghajtásához, de erre még később visszatérünk. Végül a mini HDMI is elérhető, mely természetesen hangot és képet is szállít, de az áramellátáshoz sajnos szükség lesz mellé egy Type-C bevetésére is. Utóbbi történhet a gépünk egyik szabad portjára, vagy egy falból táplálkozó adapter szabad USB kimenetére kötött kábellel.
Amit lázasan kerestem a leírásban, az az antiglare felirat, de nem véletlenül nem találtam, ugyanis a megjelenítő felülete sajnos tükröződik és az ujjlenyomatokat is feltűnően gyűjti. Ez amúgy igaz a burkolatra is, ami nyilván egy túlélhető hátrány, de azért a vékonyka káva miatt érdemes odafigyelni rá, hogy legalább a képernyőt azért időnként áttörölgessük.
Az egyetlen dolog, amit még sajnáltam, az a védőtok hiánya volt, mely a kategóriából adódóan kedves ajándék lett volna, még akkor is, ha utóbbi nem feltétlenül lett volna egy csúcskategóriás prémium műremek. Egyszerűen csak a karcok és horzsolások ellen jól jött volna egy beül párnázott, vagy masszívabb külső felülettel felvértezett burkolat, melybe a valóban vékony monitor utazás előtt belecsúsztatható. Ennek hiánya nem véletlen, hiszen eltérő méretű tokokat külön forgalmaznak, az A1M-hez méretben passzoló darabért pl. további 10-11 ezer forintot számolnak fel. Nagyon mérges azonban nem lehettem, mert hasonló ajándékkal csak néhány felső kategóriás ultrabook kiegészítői között találkoztam.
Teszt
Az A1M monitor tökéletesen plug & play, amint energiához jut, azonnal bekapcsol és szolgálatra kész. Fontos, hogy bár hangszórókat zsúfoltak bele, beépített akkumulátorral vagy akár hozzá tartozó külső tápegységgel nem rendelkezik, szóval a működéséhez szükséges áramot minden esetben a Type-C portokon keresztül veszi fel. Utóbbi azért kifejezetten érdekes, mert attól függően, hogy a jelet küldő eszköz mennyi kakaót tud leadni, elég lehet egyetlen Type-C is a teljes kijelző meghajtására.
Először egy olyan telefonnal próbáltam ki, mely képes a Type-C csatlakozóján keresztül videojelet leadni és érdekes eredményekre jutottam. A Samsung jó öreg Note 9 modelljére kötve azonnal adott képet, cserébe a kijelző fényerejének mindössze 15%-a volt elérhető, se több, se kevesebb. A második Type-C bekötésével viszont megérkezett a fényerő, ahogyan a laptopunk takarékosról teljes üzemmódra vált, amikor újra a töltőjére kötjük. Ehhez képest az S24 Ultra addig nem volt hajlandó képet küldeni rá, míg a kijelző nem kapta meg az extra tápot a második Type-C-n keresztül, amit egy PC bármely USB csatlakozója is elláthat. Sajnos nem találtam beállítást, ami ezen változtatott volna, cserébe a telefonok a segédtáp bevetése esetén folyamatosan töltődnek is, azon a porton keresztül, amin a képet leadják.
A HDMI esetén egyértelműen szükség volt az extra tápellátásra, mely lehet egy powerbank, egy fali adapter vagy ugyebár a számítógép valamely USB-je, akár Type-C, akár USB-A. Mindegyiket kipróbáltam és mindegyik működött is, szóval opciónk bőven akad a megjelenítő életre keltésére. Ezek az opciók mindjárt kevésbé tűnnek kényelmesnek, ha valaki hosszabb busz- vagy vonatúton szeretné használni, ott valószínűleg be kell érnünk a notebook vagy a telefon saját kijelzőjével.
Ez a 17.3 hüvelykes képátló amúgy is kissé nagy, legalábbis a többség megáll valahol 15 körül, már ha laptopról van szó. Természetesen dolgozni és tartalmakat fogyasztani is sokkal jobb ekkora monitoron, mint egy 14 inches kis noteszgépen vagy egy még kisebb tableten, viszont szállítani is jóval kényelmetlenebb lehet ezeknél. Például hátizsákban, ahol ez a képátló már erősen feszegeti, vagy meg is haladja az átlagos hátitáskák lehetőségeit, főleg, ha még egy védőtokot is aggatunk rá, hogy biztosra menjünk.
Ami kissé vegyes, de alapvetően mégis pozitív benyomást tett rám, az maga a panel, mely natív 1920x1080-as felbontásához kiváló betekintési szögeket és kellemesen élénk színeket társít. A tökéletes színtérlefedettséget ma már nyilván nem feltétlenül egy olcsóbb IPS panelen érdemes számonkérni, ám az a helyzet, hogy maga az Arzopa is kínál ennél színhűbb megoldást a hordozható termékei között, mindössze egy collal kisebb képátlót kell vállalni érte. A régi idők kellemetlen IPS paneljeit ugyanakkor nem ez a termék fogja megidézni, a színek élénkek, feltűnő ghosting nincs és a 60 Hz-es csúcssebességéhez társuló input lag is teljesen vállalható, nem hátráltató mértékű volt.
Akármennyire is hajolgattam körülötte, a megjelenített tartalom láthatósága meglehetősen keveset veszít eredeti minőségéből, amit örömmel konstatáltam. A 300 nites fényerő is rendben van, még ha egy kis extrát el is tudtam volna viselni, főleg nap közben, ugyanakkor nem ritka, hogy az olcsóbb asztali monitorok akár még alá is mennek egy jó 250 nites értékkel.
Úgy vélem, hogy aki kényes grafikai feladatokat végez, az inkább gondolja át, játszani viszont egyáltalán nem volt rossz vele. A Counter-Strike egyszerre mutatta meg, hogy milyen szépen tud ez a termék dolgozni, de azt is, hogy nem feltétlenül a kompetitív játékoké a terep, kivéve, ha amúgy is egy konzollal hajtanánk meg, azokhoz ugyanis tökéletesen passzol majd.
Fontos, hogy bár alapvetően az USB és Thunderbolt felelnek a megfelelő kompatibilitásért, a gyártó a honlapján felsorolja azokat a készülékeket, amelyek már biztosan készséggel együttműködnek az Arzopa kijelzőivel. Fontos, mert a megjelenése óta egyes vásárlóknak gondja adódott azzal, hogy régebbi MacBookot próbáltak rákötni, ám hiába használtak adaptert, a szabványütközés sajnos nem engedte, hogy a gépek egymásra találjanak. Valakinek szintén lényeges lehet, hogy az A1M – ahogy valószínűleg a többi hordozható Arzopa – nem tartalmaz egyéb rögzítési opciókat, tehát se állvány, se asztali kar, se egyéb tartó számára nincs előre biztosított opció, pl. ha valaki a laptop kijelzője fölött szeretné használni, ahhoz valami varázslatra lesz szüksége.
A hangszórók egyenként 1 wattos teljesítménye nagyjából a mobiltelefonokkal versenyez és szerintem egy két jobb telefon képességei mellett még el is vérzik. Ugyanakkor becsülendő, hogy erre is gondoltak, biztos jól jöhet, ha kifogytunk az egyéb lehetőségekből. Legalább nem recseg vagy torzít nagyon, egyszerűen csak pont annyit tud, amennyit sejtünk, hogy tud. Az OSD menü kezelése viszont rendben volt, átlátható, egyszerű és jól olvasható, utóbbin pedig a menün belül javíthatunk is. A HDR funkció jelenléte viszont számomra rejtély, a legfeljebb 300 nites fényerő mellett feleslegesnek tartom, főleg egy IPS kijelzőnél, ami korrekt, de közel sem csúcskategóriás. Vacakol kicsit a kontraszttal, de összességében halottnak a csók.
Kell ez nekem?
Legyünk őszinték, viszonylag vékony rétegnek van szüksége utazás közben egy második kijelzőre is, amennyiben már van egy jól megválasztott laptopja a táskájában. Amennyiben a feladatai mégis megkövetelik, az A1M egy egészen jó választás, hiszen átlagos felhasználáshoz kellemes színeket, kiváló betekintési szöget és éles, FullHD-s képet biztosít, ráadásul kompatibilis mobilok, kézi- és asztali konzolok vagy PC-k mellé is simán bevethető, ha valahol játszani támadna kedvünk.
Ám azt sem érdemes elhallgatni, hogy a cég kínálatában több hasonló termék is van, mely egyetlen hüvelykkel kisebb képátlóért cserébe, hasonló áron vagy még olcsóbban kínál nagyobb felbontást, nagyobb képfrissítést vagy jobb színhűséget, na persze nem mindet egyszerre. Az A1M egyik legnagyobb gondja, hogy a 17+ colos képátló már pont az a határ lehet, ami csökkenti az amúgy praktikusságára építő eszköz praktikumát, mert hiába könnyű és vékony, ha kevésbé kényelmes hordozni. Nekem összességében tetszett, amit láttam. Hordozható eszközről lévőn szó, elégedett voltam a megjelenített képpel, a könnyű kezelhetőséggel, a plug & play képességgel és az energiatakarékos működéssel. A termék összeszerelése minőséget, a kidolgozása odafigyelést és igényességet sugall, egy fiatal brandnek valahogy így kell elindulnia.
A gyártó többi termékének izgalmasabb specifikációi ellenére is jól elvoltam az Arzopa legméretesebb portable monitorával, egyszerűen csak a termékkínálat ismeretében nem tudom megkerülhetetlen vételnek tartani. Aki ilyesmit keres, az nem fog mellényúlni vele, a gyártó azt adja, amit ígér és mindezt megfelelő minőségben is tálalja. Mint prémiummal kacérkodó termék, érintő funkciót és Wi-Fi opciót még rádobhatnának valamelyik változatra, így a felhasználási kör szélesedne, már csak az árat kellene valahogy a medrében tartani. Amiben viszont kiváló, hogy megbízhatóan és stabilan teljesíti a vállalt feladatait, gyors és könnyű volt kezelni, így a kiegyensúlyozott teljesítményével kiérdemelte az elismerést.