Vége az Intel Tick-Tock stratégiájának

Az úgynevezett "Tick-Tock" stratégia által meghatározott termékfejlesztési tempó már nem tartható, így helyette a PAO lép be, ami összességében nem tűnik rossznak.

Vége az Intel Tick-Tock stratégiájának

Az Intel hosszú évek óta alkalmazza a processzorfejlesztésben és gyártásban az úgynevezett „Tick-Tock” stratégiát, amelynek lényege, hogy „Tick” fázisban új gyártástechnológia, vagyis csíkszélesség bevezetésére kerül sor, míg „Tock” fázisban az gyártástechnológia változatlan marad, de új processzor-architektúra érkezik.

Ez a gyakorlat nagyon régóta működik, ám egy ideje már tudható, hogy kifulladóban van a lendület, ugyanis a csíkszélesség-váltás egyre nehézkesebb és költségesebb móka, mivel a fejlesztések egyre komplexebbek, az új litográfia bevezetése pedig szintén egyre nagyobb kihívást jelent. A fokozódó kihívások közvetlen következménye, hogy egy-egy adott csíkszélességen a jövőben nem kettő, hanem három processzorcsalád fog osztozni. Az új stratégia annyit jelent, hogy friss csíkszélesség alkalmazásával megjelenik egy új processzor-generáció, majd ezután architektúra-váltás történik, a harmadik processzor-generáció pedig architektúra-optimalizációval érkezik – de mindannyian ugyanazt a gyártástechnológiát használják, esetleg némi időszakos optimalizációval, ha szükséges. A „Tick-Tock” stratégia helyét gyakorlatilag a PAO, azaz a Performance-Architecture-Optimization megoldás veszi át.

Ez a jelenlegi környezetben azt jelenti, hogy a 14 nm-es gyártástechnológiát használó ötödik generációs Broadwell, illetve az új CPU architektúrát alkalmazó hatodik generációs a Skylake processzorok után a hetedik generációs Kaby Lake sorozat tagjai is 14 nm-es csíkszélességgel készülnek, de a Skylake modellekhez képest némi architektúra-optimalizációval érkeznek, így összességében jobb teljesítményt nyújtanak.

Moore-törvénye, pontosabban „önbeteljesítő jóslata” azonban továbbra is meghatározó szerepet tölt be, így 2-3 évente továbbra is gyártástechnológia-váltás következik be, de a korábbi tempó a jelek szerint azért egy picit lassulni fog.

Beszédes adat, hogy az Intel 2015 folyamán mintegy 12,1 milliárd dollárt költött kutatásra és fejlesztésre, ami a 2014-es 11,5 milliárd dolláros, illetve a 2013-as 10,6 milliárd dolláros kiadásokhoz képest látványosan magasabb érték.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward