Mint sok minden más, a videokártyák is hajlamosak időnként a meghibásodásra, a javítás pedig olykor-olykor viszonylag egyszerűen kivitelezhető, míg más esetekben egy igencsak bonyolult feladatsor vezethet el a kihívás leküzdéséhez. A legjellemzőbb problémák a tápáramkör komponenseinek meghibásodásai, de a memóriachipek és a GPU esetében is előfordul, hogy szükség van az úgynevezett „reballing” folyamat elvégzésére, ugyanis a sok melegedési és lehűlési fázist nem díjazza a forrasztás, a forraszgömbök elengednek, így különböző hibajelenségek jelentkezhetnek. Előfordulnak még kondenzátorhibák, illetve sok más is, de az, amit KrisFix elkövetett a minap egy probléma megoldásához, jellemzően eléggé extrémnek számít, ő ugyanis a nyomatott áramköri lap megfúrásával tudta orvosolni a hibát.
Az egyes hibajelenségek okának vagy okainak feltárása akár hosszú munkaórákat is felemészthet, ami nem egy olcsó móka, plusz többnyire az alkatrészek beszerzése sem egyszerű feladat, néha maga a gyártó is nehezítheti egy-egy komponens beazonosítását a szitázás eltávolításával. Ebben az esetben egy MSI gyártmányú Radeon RX 6900 XT került az asztalra, ami az előzetes javítási próbálkozásokat követően továbbra is hibajelenségeket produkált. A probléma az egyik memóriachip környékén jelentkezett, és úgy tűnt, egy „egyszerű újraforrasztással" (reballing) megoldható a feladat, ám a forrasztási pontokról hamar kiderült, hogy hibátlan állapotban vannak. Ekkor a memóriachip lecserélése lehet a következő feladat, ám KrisFix a korábbi tapasztalataiból tudta, a Radeon RX 6000-es sorozatú videokártyáknál egyéb hiba is előfordulhat.
A tapasztalat azt súgta, érdemes kimérni az adott memóriachip alatt található érintkezőcsoportot, amelynek 180 tagja van. Egyesével ellenőrizte, mindegyiken keresztül eljut-e a jel a GPU alatt található érintkezőcsoport megfelelő pontjaira, ám a 180 darab érintkezőből az egyiknél meglelte a hibát: egyszerűen nincs érintkezés a két oldal között, ezt pedig a szokásos reballing metódussal nem lehet javítani, hiszen maga a vezetősáv sérült. A feladat adott volt: újra hidat kell képezni a két érintett érintkező között, ami nem egy egyszerű feladat, hiszen a nyomtatott áramköri lapok többrétegűek.
A javításról készített részletes videó az alábbiakban látható:
A szükségmegoldás végül az lett, hogy megfúrta a hibás érintkezőnél a nyomtatott áramköri lapot, majd egy 0,2 milliméteres átmérőjű huzallal újraépítette a vezetősávot. Természetesen ez sem volt egyszerű, hiszen a memóriachip és a GPU között futó vezetősáv nem a nyomtatott áramköri lap tetején, látható helyen, hanem felülről a harmadik rétegen futott, így konkrétan le kellett marni a felső két réteget, méghozzá úgy, hogy az alul lévő vezetősáv ne sérüljön a folyamat végére. A fúrás és a huzalból álló vezetősáv elkészítése manuálisan történt, míg a vezetősáv megtalálásához már gépi erőt is igénybe vett „főhősönk", majd a folyamat végén mehetett a helyére a GPU és a memóriachip is.
Felmerülhet a kérdés: Miért nem használt egy hosszabb vezetéket, amivel direktben, fúrás nélkül kötötte volna össze a két pontot? Azért, mert a memória jelvezetéke egy eléggé érzékeny dolog, amelynél a gyárilag tervezett vezetősáv hosszúsággal kell dolgozni, ellenkező esetben különböző hibák jelentkezhetnek a működés során, a magas frekvenciás jelek adathibákat okozhatnak, ami megint csak hibás működést eredményezhet, sőt, igazából az eredeti hibánál nagyobb kellemetlenségeket is okozhatott volna.
Ezzel a rendhagyó módszerrel sikerült megmenteni egy olyan videokártyát, ami ellenkező esetben jó eséllyel hulladékként vagy alkatrészként végezte volna. Noha a javítás végeztével a videokártya gyári kinézetét nem sikerült visszaállítani, már ami a nyomtatott áramköri lap kinézetét illeti, a folyamat mégis hatékonynak nevezhető, hiszen egyrészt sikerült megmenteni egy videokártyát, amivel sok-sok extra költséget sikerült megspórolni a tulajdonosa számára, még akkor is, ha a javítás egyébként nem is volt olcsó.
