Miután az elmúlt két hétben vitatható körülmények között három újabb COVID-19 elleni oltóanyagot engedélyeztek Magyarországon, és a jövő héttől elvileg megkezdődik az oltásra regisztrált civil lakosság vakcinációja, összeszedtük a legfontosabbnak tűnő információkat a kérdéses védőoltásokról. Vagyis hogy ezek milyen elven működnek, mit lehet tudni a hatásosságukról és a biztonságosságukról, kinek ajánlottak, milyen módon történt az engedélyezés, és mennyi várható belőlük a következő hónapokban.

(A vakcinák hatóidejére, és arra, hogy ezek képesek-e a betegség kialakulása mellett a fertőzőképességet is csökkenteni, egyik oltóanyagnál sem tértünk ki, minthogy ezzel kapcsolatban egyelőre nincs kielégítő mennyiségű információ.)

Comirnaty (tozinameran, BNT162b2) – Pfizer, BioNTech

mRNA-1273 – Moderna

AZD1222 (ChAdOx1-S) – Oxfordi Egyetem, AstraZeneca

Szputnyik V (Gam-Covid-Vac) – Gamaleja Intézet –frissítve febr. 2-án a 3. fázis publikált előzetes eredményeivel

BBIBP-CorV – Sinopharm

***

Comirnaty (tozinameran, BNT162b2)

Az EU-ban elsőként engedélyezett vakcina mRNS-alapú, vagyis az oltóanyag a vírus tüskefehérjéjének kódját hírvivő RNS formájában tartalmazza. Ez kerül be az emberi izomsejtekbe, amelyek a recept alapján legyártják, és kifejezik a fehérjét, ami immunreakciót indít be, felkészítve a szervezetet a vírussal való tényleges találkozásra. Maga a testbe bejutott mRNS röviddel a vakcináció után lebomlik, azaz nem marad meg tartósan a testben, és nem módosítja tartósan a sejteket sem. Az immunrendszer viszont az oltás nyomán „beépíti” memóriájába a kérdéses fehérje gyors felismerésének képességét.

A vakcinát a 3. fázisban több mint 43 ezer emberen tesztelték, akik 41 százaléka az 56–85 év közötti korosztályba tartozott, amely a leginkább veszélyeztetett a járvány szempontjából. Az oltóanyagot kapott 18 198 főből 8 esetben mutattak ki tünetes COVID-19-et, míg 18 325 fős placebocsoportban 162-en mutattak tüneteket. Az idősebb korosztályban a hatásosság ugyanolyan magasnak bizonyult, mint a fiatalabbaknál, és ugyanez volt a helyzet a beoltott krónikus betegek körében is.

A vizsgálatok során nem tapasztaltak súlyos mellékhatásokat, és az enyhe–középsúlyos problémák (leggyakrabban fáradtság, láz, izomfájdalom) is átmenetinek bizonyultak. Az engedélyezés óta nagyon ritkán tapasztaltak súlyos allergiás reakciót, a jelenlegi információk szerint 1 millió főből nagyjából 11-et érint. Az anafilaxiás sokk az érintetteknél az oltás beadása után rövid idővel jelentkezett, és eddig mindenkit tartós károsodás nélkül kikezeltek belőle.

A 3. fázisú vizsgálat során összesen 10 súlyos COVID-19-esetet jeleztek, akik közül mindössze egy kapott oltóanyagot, a többiek placebót kaptak. Ez azt jelzi, hogy a vakcina nemcsak az enyhe megbetegedéseket előzi meg az esetek többségében, de adott esetben a betegség súlyosságát is enyhítheti. A gyártók január 20-án arról is beszámoltak, hogy vizsgálataik szerint a Comirnaty hatásosnak tűnik a B.1.1.7. nevű, először az Egyesült Királyságban azonosított vírusvariánssal szemben.

A Pfizer és a BioNTech az idei év végéig várhatóan 2 milliárd dózist tud legyártani, ebből az EU 600 millió dózist kötött le. Az EU vakcinációs terve szerint nyárig 70 százalékos átoltottságot szeretnének elérni a lakosság körében, ami a jelenlegi átmeneti gyártáskapacitási problémák ellenére megvalósíthatónak tűnik azokkal a vakcinákkal, amelyekre előre leszerződtek. Magyarország a Comirnatyból jelenleg 6,6 millió adagra tart igényt. (Friss hír, hogy a vakcina gyártásába a Sanofi után a Novartis is beszáll, ami felgyorsíthatja a folyamatot.)

mRNA-1273

Ez a vakcina szintén mRNS-alapú, vagyis az oltóanyag a vírus tüskefehérjéjének kódját hírvivő RNS formájában tartalmazza. Ez kerül be az emberi izomsejtekbe, amelyek a recept alapján legyártják, és kifejezik a fehérjét, ami immunreakciót indít be, felkészítve a szervezetet a vírussal való tényleges találkozásra. Maga a testbe bejutott mRNS röviddel a vakcináció után lebomlik, azaz nem marad meg tartósan a testben, és nem módosítja tartósan a sejteket sem. Az immunrendszer viszont az oltás nyomán „beépíti” memóriájába a kérdéses fehérje gyors felismerésének képességét.

A Moderna oltóanyagát összesen nagyjából 30 ezer fő bevonásával tesztelték, a hatásosságot nagyjából 28 ezer 18–94 év közötti olyan alany eredményei alapján számították, akik kapcsán nem volt kimutatható, hogy korábban átestek volna a fertőzésen. A klinikai vizsgálatok során a vakcina 94,1 százalékban bizonyult hatásosnak a tünetes COVID-19 megelőzésében (14 134 vakcinált alanyból 11-nél jelentkezett tünetes betegség, míg a placebót kapott csoportban 14 037 főből 185-nél jelentkeztek tünetek). Ami a súlyos megbetegedéseket illeti, 10 ilyen fordult elő, ebből egy fő kapott tényleges oltóanyagot, a többiek placebót.

A védőoltás a magas kockázati csoportokban 90,9%-ban előzte meg a tünetes COVID-19 kialakulását. Utóbbi csoportokba azokat sorolták, akik a klinikai vizsgálat előtt krónikus tüdőbetegségben, szívbetegségben vagy májbetegségben szenvedtek, illetve túlsúlyosak, cukorbetegek vagy HIV-fertőzöttek voltak. Bár a gyerekekkel kapcsolatos alkalmazhatóságról egyelőre nincs adat, a Moderna december 2-án bejegyzett egy klinikai vizsgálatot, amely során 12–18 éveseken tesztelik a vakcinát.

A vakcina kapcsán tapasztalt mellékhatások többsége enyhe vagy közepes volt, és a beoltás után pár napon belül megszűnt. A tömeges beoltások során szórványosan szintén megfigyeltek súlyos allergiás reakciót, ennek gyakorisága a legfrissebb amerikai adatok alapján 1 millió főre 2,5 anafilaxiás eset. A súlyos reakciókból, amelyek az oltás után negyedórán belül jelentkeztek, mindenkit kikezeltek.

Az Unió előzetesen 160 millió dózisra adta le az igényét, de mivel ennek a vakcinának a fejlesztése jelentős részben az Egyesült Államok kormányának támogatásával készült, kérdés, hogy mikor tudnak érdemben elkezdeni termelni az európai piacra is. Magyarország várhatóan 1,74 millió dózist szerezhet be a vakcinából.

AZD1222 (ChAdOx1-S)

Az oltóanyagot saját hatáskörben 2021. január 21-én engedélyezte az OGYÉI annak külön vizsgálata nélkül, arra alapozva, hogy azt Egyesült Királyságban már bevizsgálták és engedélyezték. Mivel az EU-s tagországok közös vakcinabeszerzési megállapodása alapján az EU-val szerződött gyártók vakcináit nem lehet külön úton beszerezni, a magyar engedélyezés dacára az oltóanyagot akkor sem lehetett volna behozni az országba, ha a gyártó cég nem küzdene kapacitásproblémákkal. A magyar engedély aztán január 29-én hatályát is vesztette, ugyanis ezen a napon az oltóanyagot hónapok óta vizsgáló az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is feltételes forgalomba hozatali engedélyezésre javasolta a vakcinát az Európai Bizottságnak, amit meg is adtak.

A bit fejlesztésű vektorvakcina egy ártalmatlanított csimpánz adenovírus révén juttatja be a szervezetbe a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét, amit a szervezet saját sejtjei legyártanak, beindítva az immunválaszt. Ez a DNS szintén nem épül be a genomba, és nem  is sokszorozódik, csupán az immunmemóriába építi be a vírus jellegzetes fehérjéjével kapcsolatos tudnivalókat.

Az oxfordi vakcina hatásosságát a klinikai vizsgálatok során 24 ezer fő részvételével vizsgálták összesen 4 országban. A fejlesztők első beszámolói szerint a vakcina 62–90 százalékban bizonyult hatásosnak a tünetes COVID-19 megelőzésében. A tágan meghatározott érték egy vizsgálat közbeni malőrnek köszönhető: az alanyok egy részének első körben véletlenül csak fél adag oltóanyagot adtak. Ez az adagolás végül hatásosabbnak bizonyult, mivel azonban egy fiatalabb csoportot érintett, nem lehet tudni, hogy a kedvező eredmény az eltérő dózisnak vagy az alanyok korának az eredménye.

Az EMA pénteki értékelése során a gyártó saját hatásossági elemzését jelentősen módosítva 59,5%-os hatásosságot állapított meg nagyjából 10 ezer fő eredményei alapján. Az elemzésbe végül csak két klinikai vizsgálat, a brit és a brazil adatait vonták be, mivel a másik két vizsgálat során túl kevés COVID-19 megbetegedést detektáltak a preventív hatás felmérésére. Az elsőre fél dózissal operáló adagolásról egyelőre nem nyilatkozott az Európai Gyógyszerügynökség, mivel ennek hatásosságával kapcsolatban még folynak a vizsgálatok. Az értékelt eredmények szerint a vakcinával beoltott 5258 főből 64-nél jelentkezett tünetes COVID-19, míg a placebóval oltottaknál 5210 főből 154-en betegedtek meg. Ami a súlyos eseteket illeti, a vakcinált csoportban nem volt ilyen, míg a placebót kapottak közül 8-an kerültek kórházba.

A napokban felröppent a hír, hogy a német gyógyszerészeti hatóság aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az AstraZeneca kutatásaiban a hatásosságot az idősebb populáción nem vizsgálták kielégítően. Ezt az EMA jelentése is megerősíti: a hatásosság szempontjából értékelhetőnek ítélt kutatásokban a résztvevők zöme 18–55 éves volt, így az ennél idősebbek esetében egyelőre nem ismert, hogy mennyire hatásos a vakcina.

Az Európai Gyógyszerügynökség szerint azonban az immunreakciók és más vakcinákkal kapcsolatos tapasztalatok alapján a védőoltás várhatóan az idősebbeknél is érdemi védőhatást fejt ki. Így mivel a jóval szélesebb körben értékelhető biztonságossági adatok alapján az oltás nyugodtan beadható az 55 év felettieknek is, az EMA szerint ebben a korosztályban is érdemes alkalmazni. A témával kapcsolatban rövidesen további adatok is várhatók, minthogy folyamatban vannak olyan klinikai vizsgálatok, ahol az eddigieknél jóval magasabb az idősebb korcsoportok aránya. A vizsgált krónikus betegek körében ugyanakkor értékelhetőnek bizonyult a hatásossági vizsgálat is, és a teljes mutatóhoz hasonló, 58,3%-os hatásosságot állapítottak meg.

A mellékhatások tekintetében egyébként az AZD1222 hasonlóan jól teljesített, mint az mRNS-vakcinák. Az alanyok az injekció helyén tapasztalt fájdalomról, fejfájásról, fáradtságról, izom és ízületi fájdalomról, hidegrázásról, levertségről, lázról és hányingerről számoltak be, de a tünetek általában enyhék vagy középsúlyosak voltak, és napokon belül maguktól elmúltak.

Az EU 400 millió dózist kötött le az AstraZeneca oltásából, amiből 6,5 millió adag érkezhet Magyarországra. A legfrissebb hírek szerint azonban a gyártónak komoly problémái vannak, ezért a teljesítés üteme jelenleg bizonytalan. Az AstraZeneca december 11-én bejelentette, hogy együttműködésbe kezd az orosz vektorvakcina, a Szputnyik V gyártóival a hatásosság optimalizálása érdekében. A kombinált klinikai vizsgálatot Ukrajnában tervezték végezni, bár ukrán parlament pénteki döntésének fényében kérdés, hogy ebből lesz-e bármi is.

Szputnyik V (Gam-Covid-Vac)

Az orosz oltóanyaggal kapcsolatban rengeteg a bizonytalanság, nem kis részben azért, mert a 30–40 ezer fő részvételével zajló 3. fázisú vizsgálatok még nem zárultak le. Ennek ellenére a vakcinát Oroszországban már augusztusban engedélyezték, még a vakcina biztonságosságának feltárására indított 2. fázis lezárulta előtt. Utóbbi eredményeit szeptemberben publikálták a szakértők, 76 fő eredményei alapján. A 3. fázis előzetes eredményeiről decemberben számoltak be az oroszok, ennek keretében 22 ezer alany eredményei alapján 91,4%-os hatásosságról számoltak be a tünetes COVID-19, és 100%-os hatásosságról a súlyos betegség megelőzésében (a beoltott csoportból senki sem lett súlyos beteg, a placebocsoportban 20 súlyos eset volt).

A magyarországi használattal kapcsolatban az elmúlt hónapokban többféle elképzelésről is szó esett. Decemberben megegyezés született arról, hogy 3000 fővel nálunk is beindul egy klinikai kutatás a vakcina tesztelésére, amihez meg is érkezett a szükséges 6000 adag oltóanyag. Ezek után nem kis meglepetést keltett, amikor az OGYÉI január 20-án engedélyezte a vakcina itthoni használatát, annál is inkább, mert a hírek szerint a hatóság külső szakértői közül többen nem javasolták elfogadásra a szert, mert nem voltak megelégedve a kézhez kapott dokumentáció részletességével, és ellentmondásaival. A Szputnyik V-t 2021. január 20-án végül európai engedélyezésre is beadták, az EMA részéről erre az első visszajelzések februárban várhatók. (Frissítés: Ezt azóta az EMA cáfolta, úgy tűnik az oroszok egyelőre nem adtak be engedélyezési kérelmet.)

A Szputnyik sok tekintetben hasonlít az oxfordi vakcinára, de a vektor ebben az esetben két különböző emberi adenovírus. Az Ad5-öt és az Ad26-ot egyaránt évek óta használják a biotechnológiában. A két törzs kombinálásával a szakértők azt igyekeznek elkerülni, hogy a szervezet idejekorán felismerje a vektorként szolgáló, nem ártalmatlanított formájában közönséges megfázást okozó vírusokat, és ezeket támadja meg a koronavírus fehérjéje helyett.

A 3. fázisú klinikai vizsgálat köztes eredményeiről egyelőre csak egy sajtóközleményből tudni, eszerint decemberre a vizsgálati alanyok közt 78 COVID-19 megbetegedést azonosítottak, ebből 16 volt a 17 032 fős beoltott csoportban, és 62 fő az 5682 résztvevős placebocsoportban. A vizsgálatban résztvevők között 20-an betegedtek meg súlyosan, utóbbiak mindegyike a placebót kapott előzőleg. Hogy vizsgálati alanyok korbeli és egészségi állapotbeli összetétele milyen volt, azt nem tudni. December 26-án a fejlesztők egy tweetben jelezték, hogy a vakcina a 60 év feletti korosztályban is 90 százalékosan hatásos.

Frissítés (február 2.): Az orosz fejlesztők február 2-án a The Lancet oldalain publikálták a 3. fázisú klinikai vizsgálat előzetes eredményeit. A tanulmány több mint 20 ezer fő eredményein alapul, akik közül 75% kapta meg a vakcinát, 25% pedig placebót kapott. A résztvevők nagyjából negyede olyan krónikus betegségekben szenved, amelyek a súlyos COVID-19 kialakulásának kockázatát. A 4902 fős placebocsoportban 62 főnél, a 14 964 fős beoltott csoportban 16 főnél jelentkezett tünetes COVID-19 az első dózis beadása utáni 21. napon mérve. A vizsgálatok szerint a vakcina első dózisa a 18. naptól fogva kielégítő védelmet nyújtott a megbetegedés ellen.

A mért védőhatás minden korosztályban hasonlóan magasnak bizonyult, így a 60 év felettieknél is, a krónikus betegekre ugyanakkor külön eredményt nem közöltek a szerzők. A vakcinált csoportban 3-an haltak meg a vizsgálat ideje alatt, mindannyiuk esetében úgy tűnik, hogy az oltóanyagtól független okokból. Súlyos mellékhatásokat a vakcinával kapcsolatosan nem állapítottak meg, a vakcinától függetlennek nyilvánított súlyos problémák 45 alanynál fordultak elő a vakcinált csoportban, és 23 alanynál a placebocsoportban. A vakcina hatásosságát a tünetes COVID-19 megelőzésében a 21. napon, egy dózis beadása után 91,6 százalékban állapították meg. Úgy tűnik továbbá, hogy már egyetlen dózis is mérsékli az esetlegesen mégis kialakuló betegség lefolyását, bár ezzel kapcsolatban egyelőre számszerű adatok nincsenek.

Az oroszok decemberben együttműködést jelentettek be az oxfordi vakcina fejlesztőivel, amelynek célja, hogy az oltóanyagok kombinálásával egy minél hatásosabb vakcinát alkossanak meg. A Gamaleja Intézet ezen túl dolgozik egy egydózisos vakcinaváltozaton is.

A Szputnyik V-ből 1 millió ember beoltására elég vakcinát kötött le a magyar kormány, amit az ígéretek szerint három ütemben fognak szállítani, de hogy mikor kezdődhet meg vele az oltás, az még bizonytalan. A hírek szerint ebben az esetben is problémák vannak a gyártási kapacitással.

BBIBP-CorV

Ha az orosz vakcináról azt mondtuk, hogy keveset tudni, akkor a kínai Sinopharm oltóanyagáról még annál is sokkal kevesebbet. Ezt is saját hatáskörben engedélyezte a magyar OGYÉI, illetve ebben az esetben az engedélyező szerv kiléte is kicsit bizonytalannak tűnik, tekintve egy aznapra érvénybe lépett kormányrendelet szerint a legalább három (köztük egy EU tag vagy tagjelölt) országban már engedélyezett, és világszerte összesen legalább 1 millió embernek beadott szereket ezentúl mindenféle szakmai vizsgálat nélkül engedélyezheti a magyar külügyminiszter. Az OGYÉI szakértői pár hete kezdték el bevizsgálni a vakcinát, voltak kint Kínában a gyárat megtekinteni, de hogy az oltóanyag és a dokumentáció vizsgálatát is befejezték volna, arról nincs hír, így könnyen lehetséges, hogy ezt rövidre vágta az új rendelet.

A kínai állami tulajdonú Sinopharm oltóanyaga a leghagyományosabb technológiájú a kínálatból. Ez a SARS-CoV-2 vírust teljes egészében tartalmazza, inaktivált formában. Így a vírus sokszorozódni nem képes, de be tudja indítani az immunreakciót, így a szervezet megjegyezheti annak idegen fehérjéit, és a fertőzőképes vírussal találkozva már felkészülten, gyorsabban reagálhat.

A vakcinát szintén nagyon korán, Kínában már a nyáron elkezdték klinikai vizsgálatokon kívül is használni. A 3. fázisú klinikai vizsgálatok mintegy 60 ezer fővel folynak a világ több pontján. Kínában december végén 79,34%-os hatásosságról számoltak be, de a részletes eredményeket még sehol nem tették közzé a fejlesztők. Az oltóanyag szeptemberben az Egyesült Arab Emírségekben is korlátozott sürgősségi engedélyt kapott, és az ott zajló 3. fázisú vizsgálat szerint a hatásossága 86%. Az Emírségek illetékeseinek nyilatkozata szerint a Sinopharmtól kapott adatok alapján a vakcina 100 százalékosan megelőzi a súlyos COVID-19 kialakulását, de a részletekről, például hogy az eredmények hány fő adatain alapulnak, és hányan voltak a placebocsoportban, illetve az oltási karon, gyakorlatilag semmit sem tudni, ahogy a vizsgálati alanyok koráról és egészségi állapotáról sem. A rendelkezésre álló szórványos és kevéssé ellenőrizhető információk szerint a jelenlegi klinikai adatok java a 18–59 év közötti korosztályra vonatkozik.

A magyar kormány 5 millió adagra kötött szerződést a Sinopharm vakcinájából, amit a külügyminiszter tájékoztatása szerint négy ütemben, négy hónap alatt szállítanak majd.