Az NGC 7727 nevű galaxisban két méretes fekete lyuk járja táncát, amelynek végén összeolvadnak majd. Az objektumok egyike 6,3 millió, a másik 154 millió naptömegű. A duó 89 millió fényévre van a Vízöntő csillagképben, ami kozmikus léptékben szinte a szomszédot jelenti. A fekete lyukak tömegét a hozzájuk közeli csillagokra kifejtett gravitációjuk alapján határozták meg.
A szupernehéz fekete lyukak általában galaxisok közepén találhatók, a Tejútrendszerben ez a Sagittarius A* nevű objektum, amely 4 millió naptömeget nyom, és 26 ezer fényévre van a Földtől. Amikor két galaxis összeolvad, központi fekete lyukaik is közel kerülhetnek egymáshoz, és idővel egyesülhetnek is. Ezek a feketelyuk-ütközések a világegyetem legnagyobb energiájú kozmikus eseményei közé tartoznak, és olyan gravitációs hullámokat keltenek a téridő szövetében, amelyek létezését még Einstein jósolta meg, és amelyeket 2015 óta mérni is tudunk.
Az NGC 7727 közelsége azt jelenti, hogy az egymás felé közelítő fekete lyukak a legközelebbi ilyen páros, amelyet ismerünk. Az eddigi rekorder 470 millió fényévre volt tőlünk, az új duó ennél jóval közelebb van. A dolog azért különösen izgalmas, mert fekete lyukak összeolvadását még nem sikerült az elektromágneses tartományban megfigyelni, de most lehetséges, hogy erre is mód nyílik majd, legalábbis ami a folyamat kezdeti fázisát illeti.
Az ESO VLT nevű távcsövével ugyanis láthatók azok az anyagkorongok, amelyek a fekete lyukak körül keringő anyagból alakulnak ki, felhevült plazmát alkotva. A fekete lyukak közelsége a kutatók szerint elkerülhetetlenné teszi az ütközést, amelyre a becslések szerint valamikor a következő 250 millió évben fog sor kerülni.
A fekete lyukak kutatása rövidesen új korszakába érhet, amikor a VLT helyét átveszi a nála is nagyobb ELT távcső, amely az évtized végére készülhet el. Az Atacama-sivatagban épülő rendszerrel jóval távolabbra lehet majd látni, ami a kutatók szerint kulcsfontosságú lesz ezen események detektálásában és megértésében.
