2611 - iPon Black Friday - All-in

2022 augusztusában a szakértők közzétették a James Webb űrtávcső első mélyűri felvételét. Ezen néhány hihetetlenül ősi galaxis is látható, amelyek körülbelül 390 millió évvel az ősrobbanás után léteztek. Most a Space Telescope Science Institute látványos vizualizációban dolgozta fel ezen felvétel egy részletét, így a nézők egy szédítő utazást tehetnek az űrben, amely során 13,4 milliárd éves fényt is megpillanthatnak.

A vizualizáció elkészítéséhez felhasznált adatok a Cosmic Evolution Early Release Science Survey, azaz a CEERS adataiból származnak, amely a Webb Űrteleszkóp segítségével a korai világegyetem fényét vizsgálja. (A CEERS szakértői pár napja jelentették be a legtávolabbi aktív szupernehéz fekete lyuk felfedezését, amely az ősrobbanás után mintegy 570 millió évvel keletkezett.)

A látványos videós vizualizáció a világűr egy apró, homályos régiójára összpontosít a Göncölszekér közelében. A videó másodpercenként 200 millió fényév sebességgel repít át az űrön, gyakorlatilag visszamenve az időben, ahogy egyre ősibb galaxisok mellett húzunk el. A felvétel a Maisie galaxisánál ér véget: ez egy rózsaszínű fénypontként jelenik meg. A Maisie galaxisa (amely Steve Finkelstein, a CEERS Collaboration tagjának lányáról kapta a nevét) körülbelül 13,4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, így ez az egyik legrégebbi galaxis, amelyet a Webb eddig látott. (A Webb tavaly az Abell 2744 galaxishalmaz peremén azonosította az eddigi legősibb ismert galaxisokat, ezek 450 millió évvel az ősrobbanás után, illetve 350 millió évvel az ősrobbanás után léteztek.)

Mivel a Webb infravörös tekintete ilyen messzire képes ellátni az űrben (és egyúttal az időben is), a távcső figyelemre méltó eszköz a csillagászok számára, akik a galaxisok fejlődésének és a csillagok születésének megértésére törekszenek. A teleszkóp máris megmutatta, hogy a galaxisok fejlődése az ősi világegyetemben is jóval összetettebb volt, mint korábban gondolták.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

5 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
hunspirit
hunspirit
2023. júl. 18. 12:56
#1

Nah figyeljetek tudománytálibok!

Az én elmém olyan fényesen ragyog, hogy bevilágítja az univerzum legtávolabbi zugát is. 13,4 milliárd fényévet utazik és belerepül egy random bolygón porbafingó buta libcsi "tudós" szemébe. A lipsi tudós kiszámolja hogy ez a fény 13,4 milliárd fényév távolságból jött, tehát én magam 13,4 milliárd éves vagyok. Ez eleve hazugság, hiszen csak akkor lehetnék ennyi éves, ha ezt a fényt a tudóska 13,4 milliárd éven keresztül látná bizonyítottan.

Aztán a 6. adag ficer után a tudóska azt is megállapítja, hogy az univerzum 13,8 milliárd éves, tehát én az univerzum 400 millió éves korában keletkeztem. Azt is megálmodja, hogy az univerzum kezdetén nem volt semmi, ami felrobbant, tehát az univerzum az egy közös pontból eredeztethető. Itt felmerül a kérdés hogy egy 13,8 milliárd éves univerzumban hogy lehet két pont 13,4 milliárd évre egymástól. Ha mindkettő ellenkező irányba halad, akkor is 13,4 milliárd évig átlagban a fénysebesség felével kellene haladniuk, hogy egymás fényét (azt a fényt ami az univerzum 400 millió éves korában keletkezett) megpillantsák a jelenben. Hogy lehetséges ez? Sehogy.

Mert az adatok rosszak, és csak egy mese van köré kerítve ami fedezi a rossz adatokat, így hitetve el hogy tudományos tényeket látsz merő képzelgések helyett.

Na tálibkáim írtam valamit, ha már a cikkhez nem tudtatok hozzászólni akkor legalább engem fikázzatok hogy nem figyeltem a iskolában. Na csá.

Bihus
Bihus
2023. júl. 21. 1:55

@hunspirit az igazi irónia az, hogy a liberalizmus juttatott el téged és a többi igazán tudatlan embert addig, hogy büszkék lehessetek a tudatlanságotokra, és még ti mehettek neki a tudománynak, annak a tudománynak, ami lehetővé tette, hogy olyan készülékeken kiabáljátok tele a netet, aminek a működéséről még a leghalványabb fogalmatok sincsen.

Vissza az oldal tetejére