Az USB-IF szakemberei egy nagyon fontos és hasznos változtatásról döntöttek, ami az USB szabványhoz kapcsolódó logók esetében végre átláthatóbb helyzetet teremt. Ettől a negyedévtől kezdve az új eszközök és kábelek csomagolásán az egyszerűsített logót tüntetik fel, ami tartalmazza az elérhető legmagasabb adatátviteli rátát, illetve az elérhető legmagasabb teljesítményfelvételi lehetőséget is – pont erre a kettőre kíváncsiak a felhasználók, ugyanis számukra ennyi a lényeg.
Az igényekhez igazodva kivezetik a SuperSpeed USB márkanevet, ami nagyjából egy évtizeden keresztül volt velünk, de ezzel együtt az USB4 márkanevet is kivezetik a konzumerpiacról, helyette az USB port által elérhető maximális adatátviteli sávszélesség értéke szerepel majd a logóban, ahogy az a lentiekben is látszik. A csomagolás, a port, illetve az eszköz tápellátásához használatos port egyaránt más és más logó-dizájnt kap, a lényeg viszont ugyanaz lesz: a legfontosabb információ szerepel rajtuk.
Az USB kábelek esetében az általuk támogatott maximális adatátviteli sávszélesség, illetve az általuk továbbítható maximális teljesítmény szerepel majd mind a kábelen, mind pedig annak csomagolásán, így egyszerűbb lesz kiválasztani az aktuális igényekhez leginkább passzoló terméket.
Ezzel egy időben az USB verziószámok természetesen még véletlenül sem szűnnek meg, a gyártók a specifikációs listákban továbbra is alkalmazni fogják, ám az USB-IF szakemberei úgy gondolták, vásárlói fronton nem érdemes ilyesmivel terhelni az embereket, ezért is születtek meg az új logók, ugyanis sokkal átláthatóbbá teszik a termékkínálatot. Egyetlen kivétel lesz, ami nem igazodik teljesen az új nevezéktanhoz, az pedig a Hi-Speed USB elnevezés, ami lényegében az USB 2.0-s szabványt takarja, ez pedig 480 Mbps-os adatátviteli sávszélességet kínál. Ezt azért alakították így, mert ha a 480 Mbps-os értéket is feltüntetnék, az egyes vásárlókban azt az érzetet kelthetné, hogy a 480 Mbps magasabb érték, mint az 5 Gbps. Az ilyen USB kábelek és portok jellemzően a nyomtatóknál maradhatnak használatban, ahol nincs feltétlenül szükség a nagyobb adatátviteli sávszélességre, például USB 4 2.0-s portra sem.
Noha a lépés üdvözlentő és jónak mondható, azért vannak még problémák a szabvány körül. Például lehetne részletezni, hogy DisplayPort Alternate Mode esetén milyen felbontások érhetőek el – ez nyilván az adott rendszertől is függ – és a PCI Express szabvánnyal kapcsolatos tulajdonságokat is fel lehetne tüntetni. Az persze tény, hogy a túl sok információ szintén problémás lehet, ha ezek nincsenek megfelelően tálalva, de talán a következő körben erre is kitalálnak valamit a szakemberek. Az irány most már jó.
