A Google rengeteg különböző fejlesztéssel rendelkezik, és néha egy-egy terméke menet közben is átalakul, irányt vált. Lényegében ez történik most az Android Things esetében is, aminél a vállalat úgy döntött, hogy a korábbitól eltérő irányba mozdítja el.
Az Android Things története 2015-ben indult még Brillio néven, 2016-ban jelent meg az első előzetes kiadása, és ekkor vette fel az Android Things nevet is. A Dolgok Internetével kapcsolatos eszközök számára megalkotott platform 2018-ban készült el teljesen, és most pedig a vállalat a korábbinál határozottabb célokat szem előtt tartva folytatja tovább a fejlesztését. Eredetileg az Android Things felhasználásával lényegében bármilyen IoT eszközt lehetett alkotni az előre meghatározott SoM (System on Modules) alapok felhasználásával.
A Google úgy gondolta, hogy az Android Things olyan univerzális lehet majd a Dolgok Internete területén, mint az Android a nagyobb számítási kapacitással rendelkező eszközök körében, de az érdeklődés elmaradt.
A keresőóriás bizakodó volt, hiszen a fejlesztőknek nagy mozgásteret biztosított, ugyanis az adott SoM-okkal rengeteg különböző terméket lehetett volna létrehozni az Android Things platformon. Egy ilyen modul magában foglalja a processzort, az alapvető kapcsolati megoldásokat, valamint egyebek mellett a memóriát és az adattárolót, a többit pedig az érdeklődő adhatja hozzá. A támogatott SoM-ok tervezését partnerekre bízta a Google, szállított megfelelő hardvert az Android Thingshez a MediaTek (MT8516), az NXP (i.MX8M, i.MX7D), a Qualcomm (SDA212, SDA624), de akár Raspberry Pi (3B) egységre is lehetett építkezni. A fejlesztők olyan intelligens eszközt hozhattak volna létre ezekkel a vasakkal és az Android Thingsszel, amilyet csak szerettek volna, de igazából csak egyetlen megoldás keltette fel a partnerek érdeklődését – és igazából azt sem harmadik fél kreativitása szülte, hanem a Google kínálat tálcán –, a Smart Display platform.
Erre reagálva határozott úgya cég, hogy akkor mostantól kizárólag intelligens hangszórók és kijelzős lakáskiegészítők számára fogja fejleszteni a rendszert.
A Google valószínűleg fejleszthette volna úgy tovább az Android Thingset, ahogy eddig csinálta, de így, hogy határozottan újrafókuszálja a terméket, sokkal nagyobb mozgástere lesz a szakembereknek a változtatásokban. A platform így jobban ki tud majd bontakozni a Google Assistant támogatással felvértezett megjelenítők és hangszórók fedélzetén, olyan újítások kerülhetnek majd bele, amik ezeknek az igényét szolgálják ki. Az ügy kapcsán fontos még azt megjegyezni, hogy továbbra is fel lehet majd használni a meglévő Android Things kiadásokat a fent említett rendszermodulokkal, de csak kisebb projektekre nyitott a Google, kereskedelmi forgalomba szánt eszközöket már nem lehet ezzel alkotni.
Jelenleg olyan termékek épülnek az Android Things rendszerre, mint a például Lenovo Smart Display 10 és a JBL Link View, a jövőben pedig még több ilyen Smart Display platformos megoldás kerülhet majd a boltok polcaira, és érkezhetnek hangszórók is. Érdekesség, hogy egyébként a Google saját kijelzős lakáskiegészítője egy másik alapra, a Cast platformra épül.
Zárásul még azt megjegyezzük, hogy a Google nem fordít hátat az IoT szegmensnek a mostani döntésével. A keresőóriásnak továbbra is vannak olyan Dolgok Internetével kapcsolatos megoldásai (pl. Cloud IoT Edge), amiket a partnerek igénybe vehetnek, és kulcsrakész hardverrel is szolgál az érdeklődőknek, persze az Android Thingstől eltérő, de szintén nyílt formában.
