Újabb jó hírek érkezteka Philaevel kapcsolatban: a 67P/Csurjumov−Geraszimenko-üstökös körül keringő Rosetta űrszonda leszállóegysége június 14-én este 11 után újabb üzenetet küldött a Rosettának, amely ezt továbbította a Föld felé. A leszállóegység, amellyel november 15-én veszett el a kapcsolat miután az akkumulátorai lemerültek, először június 13-án jelentkezett. Az első 85 másodperces adás során elsődlegesen korábbi adatokat közvetített, ugyanis úgy tűnik, hogy a Philae már egy ideje ébredezik, csak arra nem volt mostanáig ereje, hogy kommunikáljon is.
A legutóbbi adás során a kapcsolat ugyan kevésbé volt stabil, mint az első alkalommal, de a Philae ezúttal már élő adatokat továbbított, vagyis arról az állapotról számolt be, amelyben éppen volt, mondta el Stephan Ulamec, a Philae csapatának egyik tagja. A friss információk alapján a landolóegység meglepően jó állapotban van, és készen áll arra, hogy tovább folytassa küldetését. A Philae belső hőmérséklete a mérés idején például már mínusz 5 °C-ra emelkedett a korábbi adatcsomagban jelentett mínusz 35-ről.
Különösen jó hír, hogy a Philae sokkal jobban áll energiával, mint az várható volt. A szakértők előzőleg úgy számolták, hogy a landolóegységet nem egészen 80 percig süti a Nap az üstökös egy napja, vagyis 12,4 földi óra alatt. Az adatokból azonban úgy tűnik, hogy legalább 135 percen keresztül van megvilágított helyzetben van a Philae, amíg az üstökösmag egyszer megfordul a tengelye körül.
Mielőtt a landolóegység újra munkába állhatna, először is stabil kommunikációt kell megvalósítani a Rosetta és a Philae között, amihez módosítani kell a szonda pályáját, hogy az hosszabb ideig „lásson rá” az üstökösre leszállt űreszközre. (Ennek megvalósításához persze az sem lenne baj, ha végre sikerülne belőni, hogy pontosan hol is van a Philae.) A Rosetta ezekben a hetekben viszonylag távolról, több mint 200 kilométeres távolságból figyeli az egyre aktívabb üstökösmag viselkedését, ezt azonban a következő napokban 180 kilométerre csökkentik, és kedd estétől kezdve igyekeznek úgy optimalizálni a pályát, hogy minél gyakrabban kerülhessen kapcsolatba egymással a két űreszköz.
Ha sikerül hosszabb ideig fennálló, stabil kapcsolatot létrehozni a Philaevel, a landolóegységen helyet kapott 10 tudományos műszer megkaphatja legfrissebb utasításait, és belevághat a munkába. Az üstökösmag jelenleg214 millió kilométerre van a Naptól, és 303 millió kilométerre a Földtől, így a rádiójelek közel 17 percet utaznak egy-egy irányba a földi irányítók és az űreszközök között.
A műszerek aktiválásának sorrendjét majd csak a teljes állapotjelentés birtokában döntik el a szakértők, annyi azonban bizonyos, hogy először a nem mechanikai eszközöket fogják használni, tehát azokat, amelyek nem fúrnak és nem kalapálnak, mondta el Ulamec. Ennek oka az lehet, hogy egyrészt ezek a leginkább energiaigényes műszerek, másrészt a Philae a leszállást követően két lábon egyensúlyozva állapodott meg a felszínen, és kihorgonyozni sem sikerült a landolóhelyre, így nagyon óvatosan kell végrehajtani minden mozgást igénylő lépést, hiszen az üstökösön olyan alacsony a szökési sebesség, hogy a landolóegységet egy nagyon minimális erőhatás is lerepítheti az égitestről.
A Rosetta és a Philae kutatócsapatának tagjai egyetértenek abban, hogy ha sikerül újra beüzemelni a landolóegység műszereit, még a vártnál szerencsésebben is elsülhet a küldetés. Ha ugyanis a Philae ott landol tavaly november 12-én, ahova eredetileg szánták, elektronikus rendszereit már márciusra tönkretette volna az erős napsugárzás. Így viszont akár a két hónap múlva esedékes napközelség idejéig, az alatt és még utána is működőképes maradhat, és testközelből figyelheti meg, hogyan viselkedik az égitest legnagyobb aktivitása idején.
