Újra aszteroidákra vadászhat a WISE

A 2009−2011 között üzemelő infravörös űrtávcső küldetéséből négy hónapot töltött a Naprendszer aszteoridáinak és az úgynevezett földsúroló objektumoknak a felkutatásával. A következő három évben ezt a munkát folytathatja majd.

Újra aszteroidákra vadászhat a WISE

Újra munkát kap a NASA egyik kiszolgált űrtávcsöve: a Földre veszélyes aszteroidákra való vadászattal töltheti hátralevő éveit. A 2009-ben üzembe állított WISE az infravörös tartományban fényképezte végig az eget 40 centiméteres távcsövével, elsősorban újszülött csillagok és barna törpék után kutatva. 2010 végén, küldetése zárásaként pedig négy hónapon keresztül üstökösök és aszteroidák felkutatásával foglalkozott, az úgynevezett NEOWISE projekt keretében. Ennek során 158 ezer kisebb kőzetobjektumot figyelt meg a Naprendszerben létező körülbelül 600 ezer ilyen égitestből. 21 üstökös, illetve több mint 34 ezer kisbolygó felfedezése fűződik a nevéhez, és 135 potenciálisan veszélyes földsúroló objektumot is azonosított. 2011 első hónapjaiban aztán kifogyott az érzékeny műszerek hűtésére használt hidrogén, így a távcső működését leállították és hibernációs módba helyezték.

A NEOWISE azonban olyannyira sikeres vállalkozásnak bizonyult, hogy Lindley Johnson, a NASA Földsúroló Objektumok Programjának vezetője a projekt újraindítása mellett döntött, és az űrügynökség más illetékesei is úgy látják, hogy a WISE „leporolása” lehet a leggyorsabb és legolcsóbb módja a bolygónkat esetlegesen veszélyeztető apróbb égitestek szemmel tartásának.

Az 1998 KN3 katalógusjelű földsúroló objektum a WISE felvételén balra fent zöldes színben látható, amint megközelíti az Orion-ködöt (A kisbolygó átmérője 1,1 kilométer, és a sötét és nehezen észlelhető égitestek közé tartozik, mivel mindössze a ráeső fény 7 százalékát veri vissza.)

A WISE újraindítására már a következő hónapban sor kerülhet, és az űrtávcső feladata a következő három évben a Föld pályáját legalább 45 millió kilométerre megközelítő égitestek megfigyelése lesz. A NASA becslése szerint ennyi idő alatt további 150 eddig ismeretlen objektum felfedezése, és 2000 már ismert égitest alaposabb megismerése várható a műhold segítségével. Az ismert aszteroidákról való részletes adatgyűjtés azért is fontos, mert köztük rejtőzhet az űrügynökség új kisbolygó-projektjének „alanya”, amelyet közelebbi tanulmányozás, illetve különféle űrbéli manőverek és bányászati technikák begyakorlása céljából stabil Föld körüli pályára kívánnának vontatni.

Johnson számításai szerint a WISE üzembe állítása valószínűsíthetően kihozható részlege 20 millió dolláros költségvetéséből, utána pedig évente 5 millióba fog kerülni a távcső működtetése. Az űrteleszkóp 500 kilométer magasságú napszinkron poláris pályán halad, pályája síkja a Nap irányával mindig derékszöget zár be, és a távcső Földdel mindig ellentétes irányba néz, illetve a „képbe” bevándorló Holdat is kikerüli. Ez a pálya még további három évig tartható, így ennyi időt kap a WISE a Föld közelében felbukkanó kisebb objektumok megfigyelésére.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward