A felfedezés a Notre Dame Egyetem kutatóit is meglepte, akik az új sejteket azonosították. A szakértők meg vannak győződve, hogy a szív szövetét behálózó, újonnan detektált sejtek fontos szerepet játszanak a szerv működésében, és kulcsfontosságúak lehetnek a szívproblémák jövőbeni gyógyításában is.
Az újonnan felfedezett sejtek az idegrendszeri asztrocitákra hasonlítanak: ezek csillag alakú, sokfunkciós sejtek, amelyek nagyon fontos szerepet kapnak az agy és a gerincvelő idegi hálózatainak fenntartásában. A test más részein azonban eddig nem találtak hasonló sejteket, ami meglehetősen furcsának tűnt.
Az asztrociták a gliasejtek közé tartoznak, amelyeket a 19. században fedeztek fel az idegkutatók, akik kezdetben egyféle idegrendszeri „ragasztókén” azonosították a sejteket. Azóta kiderült, hogy gliasejtek az egész szervezetben vannak, így például a hasnyálmirigyben, a lépben, a tüdőkben és a belekben is előfordulnak, de azt egyelőre senki nem tudja, hogy a központi idegrendszeren kívül pontosan milyen feladatot látnak el. És jelenleg az is bizonytalan, hogy a központi idegrendszerben olyan fontos szerepet játszó asztrociták miért hiányoznak szinte teljesen a környéki idegrendszerből.
A Notre Dame kutatói ezért is kezdtek a gliasejtekhez hasonló sejteket keresni a test központi idegrendszeren kívüli részein. Nina Kikel-Coury és kollégái először zebradániók szívében azonosítottak egy sejttípust, amely az asztrocitákra hasonlított. Ezeket a sejteket aztán egerek és emberek szívében is megtalálták. A sejttípus behálózza a szívet és a kamrai kiáramlási traktusokban is megtalálható, amelyeken keresztül a kamrákból a testbe áramlik a vér. Utóbbi azért érdekes, mert a veleszületett szívproblémák 30 százalékánál a kiáramlási traktusokat érinti a fejlődési probléma.
A kutatók által elvégzett kísérletekből az is kiderült, hogy a sejthálózat működésének gátlása fokozza a szívverést. Amikor pedig a sejtek egyik fontos fejlődési génjét gátolták, a kialakult szerveket szabálytalan szívritmus jellemezte. Az újonnan felfedezett sejtek mindezen bizonyítékok alapján a szívritmus szabályozásában játszhatnak jelentős szerepet, bár az még nem világos, hogy ezen funkciójukat hogyan látják el.
A felfedezés kapcsán egyelőre nagyon sok a kérdés, így a kutatók folytatják a vizsgálatokat, hogy mielőbb feltárják, pontosan mit csinálnak ezek a sejtek a szívben, és mi történik akkor, ha nem megfelelően működnek.
