Újfajta növényi kommunikációs módszert fedeztek fel

A Virginia Tech kutatói igazolták, hogy a parazita aranka és aktuális gazdanövénye közt több ezer mRNS-molekula cserél gazdát, a növény kommunikáció egy eddig ismeretlen formáját valósítva meg.

Újfajta növényi kommunikációs módszert fedeztek fel

A Virginia Tech kutatói a növényi kommunikáció egy lehetséges új formáját fedezték fel, amelynek révén rendkívüli mennyiségű genetikai információt képesek megosztani egymással a felek. Jim Westwood és kollégái azt kutatják, hogyan zajlik molekuláris szinten a növényi szervezetek közti információáramlás. A hasonló kutatások eredményei egyebek mellett abban is segíthetnek, hogyan lehetne a jelenleginél hatásosabb módon felvenni a harcot a parazita fajok ellen.

Westwood és munkatársai a parazita életmódot folytató aranka, illetve két gazdanövénye, a lúdfű és a paradicsom kapcsolatát vizsgálta. A nedvesség és a tápanyagok kiszívása érdekében az aranka szívógyökereit (hausztórium) a növény szárába ereszti, és ezeken keresztül jut hozzá táplálékához. A gazdanövény a parazita jelenlétében akár teljesen is elsorvadhat, hiszen felső részei nem jutnak hozzá a túlélésükhöz szükséges anyagokhoz. Westwood korábbi kutatásai során igazolta, hogy az interakció során RNS-áramlás figyelhető meg a két faj, tehát a parazita és a gazdanövény között.

A mostani kutatás során azt vizsgálták a szakértők, hogy pontosan milyen is az az RNS, amely a két növényfaj sejtjei közt gazdát cserél. Az mRNS-t a genetikai terv, vagyis a DNS-ben kódolt utasítások tényleges megvalósítására használják a sejtek: a DNS által kódolt fehérje génje erre íródik át, majd az mRNS alapján kerül összeállításra. A kutatók hosszú ideig úgy vélték, hogy az mRNS törékeny, rövidéletű molekula, így nem is feltételezték, hogy két faj között áramolhat.

Westwood és társai azonban kimutatták, hogy a parazita kapcsolatban több ezer mRNS cserél gazdát a két növény sejtjei közt, egy eddig ismeretlen kommunikációs formát valósítva meg. A feltevések szerint a molekulák áramlása révén a parazita növény gyakorlatilag megmondja a gazdanövénynek, hogy mit kellene tennie, például arra utasítja ez utóbbit, hogy természetes védelmi rendszerei hagyják figyelmen kívül az arankát. A szakértők a kutatás folytatásában az üzenetek pontos tartalmának megfejtését tűzték ki célul.

Ezen információk birtokában új irányt vehet a baktériumok és gombák kutatása is, hiszen könnyen elképzelhető, hogy ezek is hasonló módszerrel üzennek gazdaszervezetüknek. A felfedezés ráadásul a paraziták visszaszorításában is segíthet, hiszen a hasonló fajok a világ több régiójában is veszélyt jelentenek a termesztett növényekre.

A strigákhoz és a vajvirágokhoz hasonló paraziták komoly problémát jelentenek a különféle hüvelyesek termesztése során, mondja Julie Scholes, a Sheffieldi Egyetem kutatója, aki szerint Westwoodék felfedezése újfajta parazitaellenes módszerek kidolgozásához vezethet. Westwood egyébként maga is úgy véli, hogy az mRNS-kommunikáció lehet a paraziták Achilles-sarka, és az információáramlás befolyásolásával megfékezhetők lehetnek ezek a kártékony fajok.

Parasitic Plant Time lapse - Virginia Tech from virginiatech on Vimeo.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward