Simon Murphy ausztrál kutató, az égitest egyik felfedezője és kollégái először kémiai összetétele miatt figyeltek fel a csillagra. A hasonló égitestek rendszerint nagyon gazdagok fémekben, ez azonban alig tartalmaz ilyen elemeket, ami azt jelenti, hogy a forró csillagok egy ritka csoportjába tartozik.

A HD74423 katalógusjelű égitest 1,7 naptömeggel rendelkezik, és bár a szakértők az 1980-as évek sejtik, hogy létezhetnek hozzá hasonlók, eddig egyetlen egyet sem találtak. Pulzáló, azaz átmérőjüket, és emiatt fényességüket is periodikusan vagy kevésbé periodikusan változtató csillagokból sokfélét ismernek a szakértők. Saját Napunknak is megvan a maga tágulási és összehúzódási ciklusa, de rajta kívül léteznek jóval látványosabban változó égitestek is. Ezek között akadnak hosszabb és rövidebb periódusú, idősebb és fiatalabb csillagok egyaránt.

Egy dolog azonban mindeddig egységesnek tűnt a hasonló változócsillagok: a felszín mozgása, tágulása és összehúzódása a csillag minden oldaláról nézve egyforma mértékűnek látszott. A HD74423 esetében viszont Murphy és nemzetközi kutatócsoportja megfigyelései szerint csak az egyik félteke mérete változik látványosan.

Féloldalas pulzálásnak persze megvan az oka: a csillag egy kettős rendszer tagja, amelyben a társa egy vörös törpe. A közel keringő másik égitest gravitációjával torzítja a pulzálást, a felé eső oldalon látványosabb méretváltozást váltva ki. A két csillag kevesebb mint két földi nap alatt kerüli meg egymást, így a vörös törpe torzító hatása olyan jelentős, hogy társa a tágulások idején könnycsepp formájúvá válik.

A különleges rendszerre a NASA TESS űrtávcsövének adatai alapján figyeltek fel, amelyet alapvetően exobolygók észlelésére használnak a kutatók. A TESS révén lehetővé vált, hogy kövessék a HD74423 torzulása és pulzálása miatti fényességváltozásokat, amelyek abból adódtak, hogy kettősre oldalról látunk rá, így keringés közben mindig más részét látjuk a pulzáló égitestnek.

Az adatok alapján aztán modellezzék a rendszert, így derült fény a nagyobbik csillag különleges formájára és viselkedésére. Bár ahogy már említettük, ez az első ilyen típusú égitest, a kutatók szerint a hasonló szoros kettősökben gyakran előfordulhatnak ilyen csillagok.