A HP korábban már lebuktatta az AMD-t, ugyanis a cég elérhetővé tette egyik új noteszgépének leírását, amelyben már az új, Raven Ridge APU egységek egyike dolgozik, így sejthető volt, hogy nincs már messze a friss APU egységek rajtja. A sejtés helyesnek bizonyult, hiszen ma végre bemutatkoztak a Raven Ridge APU egységek, amelyek első körben a mobil konfigurációk szegmensét, azon belül is az ultravékony noteszgépek osztályát veszik célba.

A két újdonság 15 wattos TDP kerettel érkezik, ami 9 és 25 watt között konfigurálható az OEM-ek számára, ahogy az igények diktálják. Közös tulajdonság, hogy fedélzetükön egy, a RYZEN sorozatból már ismerős CCX teljesít szolgálatot, ami átesett némi módosításon is. A négy darab ZEN processzormaggal rendelkező tömb esetében a harmadszintű megosztott gyorsítótár nem 8, hanem csak 4 MB-os, viszont elérése gyorsabb, ami hozhat némi extra teljesítményt a konyhára. A processzormagok mellé természetesen SMT támogatás is jár, azaz a négy processzormag maximum nyolc szálon dolgozhat egyszerre.

A lapkákon egy VEGA sorozatú iGPU is helyet kapott, ami Infinity Fabric összekötőt használ, CU egységekből pedig összesen 11 van rajta. Egyelőre mind a 11 CU nem fogható munkára, csak maximum 10, illetve 8 (a Ryzen 5 esetében), ahogy az a fenti táblázatból is kiderül. A CPU és az iGPU rész között igény szerint osztható el a rendelkezésre álló TDP keret, így a teljesítmény mindig optimális lehet. Maximális órajelek terén a VEGA 8-as egység 1100 MHz-ig, a VEGA 10-es pedig 1300 MHz-ig merészkedhet.

Az új APU egységek memória-támogatása kétcsatornás, a sebesség pedig DDR4-2400 MHz-nél tetőzik, az viszont az egyes OEM partnereken múlik, hogy milyen kiszerelést használnak, egy- vagy éppen kétcsatornásat. A korábban kiszivárgott HP noteszgépnél sajnos egycsatornás módban működik a memória-alrendszer.

Az egyes komponensek között ezúttal a vállalat Infinity Fabric névre keresztelt összekötője teremt kapcsolatot, ami az effektív memória-órajel felén dolgozik és sokkal jobb adatátviteli sávszélességet, valamint sokkal alacsonyabb késleltetést biztosít, mint a PCIe alapú megoldás.

Videó kódolás és dekódolás

Az új APU egységek a VEGA iGPU jóvoltából fejlett videó kódoló és dekódoló motort kaptak, ami az 1080p-s VP9-es tartalmakat 240 FPS-ig, a 2160p-s VP9-es tartalmakat pedig 60 FPS-ig tudja hardveresen dekódolni – ez a 8- és 10-bites tartalmakra egyaránt igaz. És a H.265/HEVC tartalmakra is, szintén 8- és 10-biten egyaránt.

Precision Boost 2 és Mobile XFR

Az új APU egységek esetében két technológia segít a teljesítmény növelésében, amelyek a korábban már bemutatott SenseMi rendszerre támaszkodnak. A mobil APU egységeknél nagyon komplex turbo algoritmus dolgozik, ami a processzormagok terhelését, az aktuális üzemi hőfokot, valamint a fogyasztást is vizsgálja, az aktuális órajelet pedig mindig optimális szintre állítja be.

Sőt, extraként a ház külső hőmérsékletét mérő szenzor adatait, valamint az akkumulátor töltöttségét is figyelembe veszi a rendszer, magát a CPU órajelet azonban továbbra is 25 MHz-es lépcsőkben emeli, kellő finomsággal. Egyszóval a korábbi turbo gyakorlat már a múlté – innentől kezdve sokkal okosabban történik az órajel szabályozása, ami a teljesítményre és az akkumulátoros üzemidőre is jótékonyan hat majd.

A Precision Boost 2 mellet színre lép az asztali szegmensből már ismert XFR technológia mobil kiadása, az mXFR, ami gyakorlatilag ugyanazt teszi, amit eddig: segít a teljesítmény további növelésében, amennyiben erre az aktuális üzemi paraméterek lehetőséget adnak. Az mXFR technológia persze nem jár automatikusan, csak akkor, ha az adott noteszgép gyártója betartja az AMD által meghatározott követelményeket, azaz képes olyan hűtést biztosítani a központi egység számára, ami lehetővé teszi az mXFR használatát. A megfelelő hűtéssel ellátott noteszgépeknél az mXFR optimális esetben akár 23%-os teljesítménynövekedést is biztosíthat a normál üzemmódhoz képest, azaz kifejezetten érdemes lesz ütőképes hűtést fejleszteni az új ultravékony noteszgépekhez.

Egységes tápellátás a hatékonyabb működés érdekében

Az AMD az Intelhez hasonlóan szintén átállt arra a megoldásra, amelynek keretén belül egyetlen egységes tápvonal szolgálja ki a SoC egységet, viszont a lapka szintjén már két különböző úton jár a két gyártó. Míg az Intelnél a masszív tekercsekkel ellátott FIVR áll szolgálatban, addig az AMD több LDO típusú feszültségszabályzót használ, amelyek szigeteket alkotnak, azaz minden egyes processzormag és minden egyes CU tömb tápellátásának finomhangolására lehetőséget adnak. Minden ilyen feszültségszigethez tartozik egy optimalizált LDO, ami tápkapuként funkcionál, azaz segít a különböző területek lekapcsolásában, ha szükséges. Ezáltal az alaplap dizájnja egyszerűbbé válik, ami költséghatékonyabb deszkákat eredményez.

Noha az Intel szerint az FIVR jobb választás, mint az LDO, mert hatékonyabban működik alacsonyabb fogyasztás esetén is, az AMD ezt másképp látja. Az LDO százalékosan nézve valóban rosszabb hatásfokkal működik kisebb terhelésnél, de egy üresjáratban ketyegő processzormag fogyasztása így is nagyon kicsi, ha mellette egy másik mag éppen terhelve dolgozik. Főleg, hogy az LDO-k tápkapu módban üzemelnek, így egy-egy terület áramtalanításakor alig folyik keresztül rajtuk áram, tehát az extra fogyasztás nagyon minimális, akármekkora is az aktuális hatásfok. A sok LDO optimalizáció jóvoltából az áram-igényt sikerült 36%-kal csökkenteni, így az alaplap tápellátására kisebb terhelés hárul, ezáltal kisebb, könnyebb és hűvösebb megoldások készülhetnek.

A fejlett felépítésnek köszönhetően a processzormagok feszültsége egyesével finomhangolható, így a vállalat hatékonyabb algoritmusokat készíthet az órajelek és a feszültségek dinamikus, igény szerinti módosításához. Ezek az algoritmusok a processzormagok mellett a GPU üzemi paramétereit is befolyásolják, méghozzá a rendelkezésre álló TDP keretet, a külső érzékelők adatait és az aktuális terhelés mértékét szem előtt tartva.

További pozitívum, hogy az újfajta szigetes tápellátásnak köszönhetően az alvó állapot beállítása is hatékonyabb: az egyes processzormagok önállóan beléphetnek a CC6-os állapotba, amikor is a processzormag nagy része lekapcsol, de az L3 Cache aktív marad, hogy a többi CPU mag hozzáférhessen. A CC6-os állapotba 100 ms alatt lép be egy processzormag és a kilépés is ennyi időt vesz igénybe. Ha minden processzormag CC6-os állapotban van, akkor a szabályzók az L3 Cache-et is lekapcsolják – innen viszont 1,5 ms alatt kiléphet a rendszer és a belépés is csak 1,5 ms.

Az LDO-k segítségével igény szerint a GPU 95%-a is hatékonyan lekapcsolható, beleértve a fixfunkciós egységeket, a CU tömböket és a megjelenítő futószalag egyes részeit is. Ha a processzormagok és a GPU komponensei is elérik ezt a lekapcsolt állapotot – például a kijelzőn csak a Windows asztal jelenik meg és nem folyik a háttérben munka –, akkor a lapka az üzemidő 99%-át ebben az állapotban töltheti el.

Az optimalizációk és az újfajta tápellátás jóvoltából az akkumulátoros üzemidő esetenként érezhetően javul, ahogy az a fenti diagramon is látszik.

Teljesítménynövekedések

Azt új processzormagoknak és az új iGPU-nak köszönhetően a Raven Ridge mobil kiadásai jelentősen gyorsabbak, mint az előző generációs megoldások. Processzorteljesítmény terén akár 200%-os, iGPU teljesítmény terén pedig akár 128%-os előrelépésre lehet számítani, a fogyasztás pedig ezzel egy időben 58%-kal alacsonyabb szinten marad, ami nagyon jól hangzik.

Az egyes alkalmazások gyorsabban elindulnak, valamint a rendszerteljesítmény is növekszik – ráadásul nem csak az előző generációs APU egységeket, hanem az Intel új Kaby Lake mobil processzorait is lekörözik az AMD újdonságai. Legalábbis a belsős tesztek alapján.

A játékok alatt szintén meggyőzően teljesít a rendszer, igaz, itt már sajnos nincs összehasonlítási alap, így csak a nyers teszteredményeket láthatjuk, amik belsős mérések alkalmával születtek. Az első független tesztek ennél egészen biztosan sokkal érdekesebb képet festenek majd a mobil Raven Ridge APU egységekről, hiszen az újdonságok nagyon ütőképesnek tűnnek.

Jönnek a Raven Ridge alapú noteszgépek

Első körben a HP, a Lenovo és az Acer kínálatában találkozhatunk Raven Ridge alapú megoldásokkal, amelyek a 600 és 1000 dollár közötti szegmensben szállnak harcba. Ezek hamarosan megjelenhetnek kereskedelmi forgalomban, de igazán széles választékra majd inkább a következő év elején számíthatunk.