Az égitestet először augusztus 30-án pillantotta meg Gyenadij Boriszov ukrán csillagász saját 65 centiméteres távcsövével. A szakértők az első észlelés óta több eszközzel is követik az üstökös pályáját. Míg az első ismert csillagközi objektum, az ‘Oumuamua csak akkor került felfedezésre, amikor már kifelé tartott a Naprendszerből, így nem sok idő maradt észlelésére, a C/2019 Q4 esetében jó hír, hogy még befelé halad, és legalább további egy évig megfigyelhető lesz.
A jelenlegi pályaszámítások alapján az égitest idén decemberben kerül a legközelebb a Naphoz, ekkor két csillagászati egységre lesz csillagunktól, a Mars pályáján túl. Az égitest eredetének meghatározásához a szakértők az elmúlt hetekben precízen követték annak útját és sebességét, és ezekből próbálják meghatározni pályáját. Bár egyelőre elég kevés adat áll rendelkezésükre, a matematikai modellek alapján így is nagy esélye van annak, hogy az üstökös hiperbolikus pályán halad, ami azt jelenthetné, hogy a Naprendszeren kívülről is jöhetett, és képes lehet elhagyni azt.
Persze nem minden hiperbolikus pályán haladó égitest csillagközi látogató, több száz olyan üstökös is ismert, amelyek az Oort-felhőből származnak, és egyszer csak megindulnak a Nap felé. Amely körül aztán vagy elliptikus pályára állnak, vagy kidobódnak a csillagközi űrbe. Először a C/2019 Q4 kapcsán is ez tűnt a legvalószínűbb lehetőségnek, de ahogy érkeznek az adatok, egyre nő annak a valószínűsége, hogy az égitest eredetében is csillagközi, mondják a szakértők.
Az elsőként felfedezett csillagközi objektum, a Földet 2017-ben megközelítő ‘Oumuamua kapcsán különösen érdekes volt annak alakja, ennyire elnyújtott formájú égitestet ugyanis még sosem láttak a kutatók. Az objektum formája azt sugallta, hogy az gyökeresen másfajta környezetben keletkezett, mint a Naprendszer égitestjei.
Ha a C/2019 Q4 kapcsán is megerősítést nyer annak idegen eredete, az talán egy újabb bolygórendszerről árulhat el érdekességeket. Mivel pedig ezúttal sokkal korábban sikerült elcsípni a potenciális látogatót, az még alaposabban vizsgálható lesz, és a szakértők azt remélik, hogy összetételét is sikerülhet pontosan felderíteni.