Bevezető

Legfrissebb cikkünkben az AMD 880G lapkakészletét vesszük szemügyre egy kicsit közelebbről. Az újdonság a korábban már bemutatott AMD 890GX lapkakészlet karcsúsított változatának tekinthető, ami a kereskedelem fő áramába szánt alaplapokon lesz jelen.

A lényeg: 20%-kal alacsonyabb IGP magórajel, alap esetben régebbi déli híd és a Crossfire támogatás hiánya

Az első szembetűnő különbség a két lapkakészlet között az, hogy a 880G integrált videó vezérlője esetében a gyártó 700 MHz-es helyett „csak” 560 MHz-es magórajelet alkalmaz, ezért nem is HD 4290-nek, hanem HD 4250-nek hívja. Az RV620-as, 55 nm-es csíkszélességgel készülő IGP ezt leszámítva megegyezik a 890GX-ben már megismert 4290-es megoldással, azaz ugyanúgy UVD 2-es motor segítségével gyorsítja a különböző videó fájlok lejátszását (H.264, VC-1, MPEG-2/4), valamint ugyanúgy DirectX 10.1-es támogatással és 40 stream processzorral érkezik, mint a nagytestvér. Alapesetben az integrált videó vezérlő a rendszer memóriájából foglalja le a saját magának szükséges fedélzeti memória mennyiséget, ami szokás szerint ebben az esetben is maximum 512 MB-nyi lehet. A nálunk járt Gigabyte alaplapról ugyan hiányzott a 128 MB-os, 1333 MHz-en üzemelő DDR3-as SidePort memória, de lesznek majd a piacon olyan 880G-s alaplapok, amelyeken a 890GX-hez hasonlóan hordozni fogják ezt. Túl sok mondjuk biztos nem, mert a 880G piaci szegmensében eléggé kiélezett az árverseny, minden funkcióról kétszer is meg kell gondolni, hogy szükséges-e egyáltalán.

Csak úgy, mint a 785G-s és 890GX-es megoldások, a 880G sem képes HDMI csatolófelületen keresztül TrueHD, DTS-HD, illetve tömörítetlen többcsatornás LPCM hangfolyamot továbbítani.

[bold]Az SB710-es az AMD által ajánlott déli híd, de képbe kerül az SB850 is.

[/bold]A 880G-s lapkakészlethez ugyan alap esetben AMD SB710-es déli hidat ajánl, de egyes alaplapoknál az adott gyártó döntésétől függően megkaphatjuk a 890GX platform esetében már megismert SB850-est is, amely natív SATA 6 Gbps-os támogatással büszkélkedik. Az északi- és déli hidak között a már megszokott, irányonkénti 2 GB/s-os sávszélesség mellett üzemelő PCI-Express sávok teremtenek kapcsolatot. A déli híd a SATA 6 Gbps-os portok mellett USB 2.0-s csatlakozókat is kínál, ám az USB 3.0-s portok igénybevételéhez harmadik fél vezérlőjét (pl.: NEC) kénytelenek igénybe venni a különböző alaplapkészítő vállalatok. A chip belsejében a HD Audió interfész mellett egy Gigabites Ethernet vezérlő és egy IDE vezérlő is lapul, így gyakorlatilag teljes is a kép.

Az újdonságból többnyire olcsóbb változatok készülnek, amelyeken SB850-es helyett SB710-es déli híd lesz jelen. Ezeknél a modelleknél fel kell, hogy adjuk a SATA 6 Gbps-os támogatás lehetőségét, de az USB 3.0-s portok azért továbbra is rendelkezésre állhatnak, de az igazán költséghatékony megoldásokról az USB 3.0-s portokat is lespórolják majd. Ezeknél, azaz az SB710-es megoldásoknál a SATA 6 Gbps-oson kívül a RAID5 támogatás sem áll majd rendelkezésre. Most felmerülhetne a kérdés, hogy akkor mi értelme van az egész 880G lapkakészletnek a 785G után, főleg, hogy abból is léteznek USB3-as változatok?. Nos, első blikkre nem sok, de mivel a 880G valószínűleg teljesen átveszi majd a helyét, ezért azonos árszintre számíthatunk, úgy pedig már van értelme az apró többleteknek is.

 

Hogy is van akkor az a Crossfire-történet?

Az AMD 890GX lapkakészleténél 22 PCI Express 2.0-s sáv áll rendelkezésre, amelyek közül 16-ot használhat a rendszer grafikai célokra, azaz videokártyá(k)hoz. A 16 darab a gyártó hozzárendelhetik két PCI Express x16-os slothoz: egykártyás rendszerben az aktív slot teljes, azaz x16-os sávszélességgel üzemel, míg kétkártyás, azaz Crossfire módban a 16 sávból 8-8 áll rendelkezésre az egyik, illetve másik portnak. A 880G-nél ugyanúgy 22 PCI Express 2.0-s sáv van jelen és ezek közül ugyancsak 16 darabot vethetünk be grafikai célokra. A különbség itt az, hogy hivatalosan nincs Crossfire támogatás, azaz a 16 sáv csak egyetlen PCI Express x16-os slot táplálására használható, nem osztható két x8-as részre. Tény, hogy hivatalosan nincs Crossfire támogatás, de ez egyes gyártókat nem tart vissza attól, hogy saját módszereik segítségével ne építhessenek két PCI Express x16-os slottal ellátott termékeket. Ezekkel az alaplapokkal az a baj, hogy a második slothoz csak négy darab PCI Express sáv kapcsolódik, így csak "látszat" Crossfire rendszer építésére alkalmasak, komoly rendszert nem alapozhatunk rájuk. Ha ilyen terveink vannak nézzünk más chipset után.

Az egyetlen járható út, amire képes az alaplap, az a Hybrid Crossfire építése. Ez annyit tesz, hogy az integrált VGA kerül CF kapcsolatba egy dedikálttal. A lehetséges kártyák között azonban csak a leggyengébbek szerepelnek, úgyhogy nem biztos, hogy sok értelme van a dolognak, csak régebbi játékok esetén járható út.

A tesztalaplap

[bold]Gigabyte GA-880GMA-UD2H egy kicsit közelebbről

[/bold]A nálunk járt alaplap egy tesztpéldány volt, amelyhez sem doboz, sem pedig kellékek nem jártak - az alaplaphoz szükséges drivereket tartalmazó telepítő lemezen kívül -, így a körítést nem tudjuk most megvizsgálni, de azért bepillantást engedünk abba, hogy mire számíthatnak mindazok, akik a Gigabyte új, 880G lapkakészlet köré épülő termékét választják majd. Nézzük is magát a terméket. A Gigabyte GA-880GMA-UD2H lapja 4+1 fázisú tápellátással "büszkélkedik", és SB850-es déli hidat kapott (a sima GM-en SB710-es van).

Az alaplap Socket AM3-as processzorok fogadására lett felkészítve - beleértve a hatmagos Phenom II X6-os modelleket is -, a Socket AM2-es és Socket AM2+-os processzorokat nem használhatjuk vele. A termék négy darab DDR3-1800+-os memóriafoglalatot tartalmaz, és rendelkezik 5 darab SATA 6 Gbps-os és egy IDE porttal, valamint egy hátlapi eSATA porttal is. A bővítőhelyek között két darab PCI Express x16-os slotot találunk, amelyek közül a második slot x4-es módban üzemel, így az alaplap nem hivatalos módon ugyan, de kínál Crossfire támogatást, méghozzá olyat, amilyet a bevezetőben említettünk. A bővítőhelyek között találunk még egy PCI Express x1-es, valamint egy PCI portot is.

Az alaplap felépítésével kapcsolatban különösebb problémát nem fedeztünk fel, sőt, tulajdonképpen egyáltalán nem botlottunk bele hibás tervezésből fakadó kellemetlenségekbe. A termék hűtése teljesen megdelelő: az északi híd alapjáraton 42 Celsius fok körüli hőmérsékleten üzemel, míg komolyabb terhelés hatására ez az érték csak 52 Celsius fokig ugrik fel.

A déli hídon található kis hűtőborda szintén megfelel a célnak: a borda 38-50 Celsius fok közötti hőmérséklettel bírt a teszt alkalmával. Mint az összes többi passzív hűtéssel ellátott terméknél, úgy ennél az alaplapnál is érdemes kiemelni, hogy gondoskodni kell a megfelelő rendszerhűtésről annak érdekében, hogy a meleg nyári napok alkalmával se érjen minket kellemetlenség a túlmelegedő chipek miatt.

Az alaplap hátlapi kivezetései között a videó vezérlőhöz tartozó DVI, D-Sub és HDMI portok mellett találunk még két darab USB 2.0-s és két darab USB 3.0-s csatlakozót (kékkel jelölve), egy FireWire portot, egy Gigabites Ethernet csatlakozót, valamint a Realtek ALC 892-es HD Audió vezérlőhöz tartozó Jack audió csatlakozókat és egy optikai hangkimenetet. PS/2-es csatlakozóból csak egy áll rendelkezésre, a második port helyén pedig két darab USB 2.0-s port bújik meg.

Rövid túra a BIOS-ban:

A gyártó riválisaihoz hasonlóan hardveres megoldással teszi lehetővé a rejtett processzormagok aktiválását, amely Auto Unlock névre hallgat. Kétmagos és hárommagos Phenom II-es processzorok sajnos nem álltak rendelkezésre, így ezt a funkciót sajnos nem tudtuk kipróbálni.

Tápegység: Chieftec 420W

Alaplap(ok):

- ASUS M4A89GTD-PRO/USB3.0

- Gigabyte GA-890GPA-UD3H

- Gigabyte GA-880GMA-UD2H

- ASRock M3A785GXH/128M

- ASUS M4N78-AM

- ASUS M4A785TD

Memória:

- 2 x 2 GB-nyi Patriot DDR3-1600 MHz-es modul (CL9-9-9-27)

- 2 x 1 GB-nyi GEIL Value DDR2-800 MHz-es modul (CL5-5-5-15)

Merevlemez: Western Digital 160 GB (SATA 3 Gbps)

Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium x64

Tesztek I.

A tesztek sorát ezúttal is a memória- illetve processzorkezelést vizsgáló Everest-tel, valamint a Sisoft Sandra 16.26-os változatával kezdjük. Utóbbi tesztalkalmazásból azért használjuk a 16.36-os változat helyett a 16.26-ost, hogy az AMD 890GX lapkakészlet teljesítményének vizsgálatakor kapott eredmények összehasonlíthatóak maradjanak. A Sisoft Sandra és Everest teszteredmények az alábbi táblázatban láthatóak. A könnyebb azonosítás érdekében a 880G-s alaplap oszlopát halványzöld színnel jelöltük, megkönnyítve az összehasonlítást.

Az Everest eredményeken jól látszik, hogy az AMD 890GX és a friss AMD 880G lapkakészlettel ellátott alaplapok teljesítménye között szinte csak hibahatáron belüli különbségek mutatkoznak. Mivel a 880G-s lapkakészlet tulajdonképpen csak annyiban különbözik 890GX-es társától, hogy 700 MHz helyett 560 MHz-en ketyeg az IGP, így várható volt, hogy processzor- és memóriakezelés tekintetében nem lesz majd szignifikáns különbség a két sorozat tagjai között.

A SiSoft Sandra tesztje az Everestben mért eredményeket csak megerősítette, legalábbis abból a szempontból, hogy a 890GX és a 880G között nincs lényegi teljesítménybeli különbség. Érdekességképpen ismét lefuttattuk a GPGPU teljesítményt mérő tesztmodult, amely nem túl meglepő módon 20-22% körüli teljesítménykülönbséget mutatott ki a 890GX és 880G termékek között, természetesen előbbi javára. A 20%-os órajel különbség ismeretében eddig semmi meglepőt nem tapasztalhattunk.

Tesztek II.

A második kört néhány valós teszttel folytatjuk. A repertoárban ezúttal is a wPrime, a MediaShow Espresso, a Cinebench R10 és a WinRar 3.91-es alkalmazások szerepelnek. Az egyes tesztprogramokban kapott eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza.

Az eredmények különösebb magyarázatra nem szorulnak, ugyanis a 890GX és 880G lapkakészletek, illetve a velük felszerelt alaplapok között szinte csak minimális különbségek láthatóak. Néhol olyannyira nincsenek különbségek, hogy az eredmények szinte hajszálpontosan megegyeznek. A wPrime teszt alkalmával a 880G-s alaplap néhány századmásodperccel jobbnak bizonyult a teljes mezőnynél, de ez az előny túl nagy jelentőséggel nem bír.

A H.264-es videó kódolás alkalmával a 890GX és 880G lapok között 1-1 másodperces különbségek mutatkoztak, sőt, Cinebench R10 alkalmával sem mértünk jelentősebb differenciát a versenyzők között. A több szálon futó teszt alkalmával a 880G egy picit lemaradt a 890GX lapoktól.

Az egyetlen alkalmazás, ahol jelentősebb különbséget mérhetünk a versenyzők között, az a WinRar 3.91. A beépített tesztalkalmazás többszöri futtatása után is  a fenti eredményt kaptuk a 880G esetében, ami a jelek szerint helytálló, ugyanis hasonló eltérés mutatkozott az egyes alaplapok között a valós, fájlcsomagoláson alapuló teszt alkalmával is.

Játékok és 3DMark

A szintetikus- és valós tesztek után most már a játékoké a főszerep. A tesztbe a 3DMark 06-os változatát is bevontuk, az ugyanis elég jól szemléltetni tudja az egyes videó vezérlők közötti nyers különbséget.

Az Unreal Tournament 3 kétféle felbontásban lefuttatott tesztje alkalmával 6-9% közötti különbség mutatkozott a 890GX és alaplapok és a 880G modell között. A 20%-os órajelhátrány, illetve a SidePort memória hiánya érdekes módon nem jelentett túl nagy hátrányt a 880G számára. A fent említett különbségek a Far Cry 2 alkalmával 9-15% közöttire növekedtek, attól függően, hogy a memória sávszélesség mennyire határolta be a GPU-kat.

Company of Heroes esetében szintén visszaállt a 6-9% közötti teljesítménykülönbség, ami 3DMark 06 esetében furcsa módon tovább csökkent. A régi nagy klasszikushoz, azaz a 785G lapkakészlethez képest a 880G átlagosan 9-24%-kal teljesít jobban a játékokban.

A játékokban a 880G összességében 5-16% közötti mértékben marad el a 890GX-től, de ez alacsonyabb felbontás alkalmazásakor, illetve kisebb kompromisszumok meghozatalával ellensúlyozható (alacsonyabb részletesség). Tény, hogy az integrált videó vezérlővel ellátott újdonság a régebbi játékok alacsonyabb felbontásban történő futtatásához elegendő, de a többségnek talán mégsem ez, azaz a játékok alatt felmutatott teljesítmény lesz a lényeg, hanem a lapkakészlet által kínált multimédiás képességek, ugyanis kifejezetten HTPC alaplapról beszélünk. Amennyiben mégis szükség lenne a 890GX esetében már megismert teljesítményre, nagyon egyszerű dolgunk van: a BIOS-ban az IGP órajelét 560 MHz-ről könnyedén feltornázhatjuk 700 MHz-re, illetve szerencsénktől függően akár ennél magasabbra is. Sokat ezzel sem nyerünk, ugyanis a legtöbb esetben elegendő az IGP teljesítménye, ahol pedig kevés, ott komolyabb tuningra lenne szükség a helyzet megváltoztatásának érdekében. Az alábbi pár diagram a fenti táblázat eredményeit foglalja össze, némileg emészthetőbb és látványosabb formában.

A következő oldalon azokat a tulajdonságokat helyezzük górcső alá, amelyek a HTPC építők számára fontosak. Természetesen a tuning sem marad el, még akkor sem, ha ebben a kategóriában ez másodrangú szempont.

Fogyasztás, HD képességek, tuning

[bold]Fogyasztás

[/bold]

Az egyes konfigurációk esetében többféleképpen is elvégeztük a fogyasztásmérést. Első körben üresjáratban, második körben energiatakarékos módban, majd CineBench R10 alatt és Company of Heroes alatt is megvizsgáltuk a rendszerek fogyasztását. A műszeres mérések alkalmával a pillanatnyi fogyasztások értékéből átlagot vontunk, majd az így kapott eredményeket az alábbi táblázatban tűntettük fel.

A 880G üresjáratban furcsa módon 83,5W-os fogyasztást produkált, ami 3-4W-tal több, mint a 890GX modelleké. Energiatakarékos módban szerencsére helyreállt a rend: a 880G amennyivel az előbbiekben többet fogyasztott nagytestvéreinél, most ugyanannyival takarékosabbnak bizonyult. Minden esetben egyetlen merevlemez, két memória modul és egy USB-s billentyűzet-egér páros volt jelen a rendszerben, a monitor fogyasztása nem tartozik bele az értékbe. Az SB710-es déli híddal ellátott modellek esetében a fentieknél valamivel (1-2W) magasabb fogyasztást tapasztalhatunk, a pontos különbség vizsgálatára lehetőség esetén később még visszatérünk.

[bold]

HD-videó lejátszás

[/bold]

Ahogy azt a 890GX teszt esetében is tettük, úgy most is megnéztük, hogy egy-egy 720p-s, illetve 1080p-s videó esetében miként alakul a processzorterhelés, illetve a rendszer fogyasztása. Az eredmények arra is rávilágíthatnak, hogy a 20%-os órajel csökkentés mennyire nyomja rá bélyegét a 880G HD lejátszási képességeire.

A processzorterhelés vizsgálatakor hibahatáron belüli eltéréseket mértünk és kijelenthetjük: gyakorlatilag nincs érzékelhető hatása annak, hogy a 880G esetében 140 MHz-cel alacsonyabban, azaz 560 MHz-en ketyeg az RV620-as mag. A 890GX-hez képest 5, illetve 6,5W-tal alacsonyabb fogyasztást mértünk a 880G esetében. Ezek az értékek most is a teljes rendszer fogyasztását takarják, amelyben nincs benne a monitor.

Merevlemez kezelés

A korábban a 890GX lapkakészlet tesztnél kapott eredmények felhasználásával készítettünk egy táblázatot, amelyből kiderül, hogy a 880G-s lapkakészlet mennyiben különbözik nagytestvérétől, már ami az USB és a SATA portok kezelését illeti. A teszthez egyébként most is ugyanazt a 250 GB-os  Western Digital Passport meghajtót, illetve ugyanazt 160 GB-os SATA 3 Gbps-os Western Digital merevlemezt használtuk. A 880G-s eredmények ezúttal is a táblázat jobb szélén, a zölddel jelölt oszlopban foglalnak helyet.

A 890GX-hez képest szinte alig-alig láthatunk különbségeket a 880G esetében akár a SATA, akár az USB 2.0-s képességeket vizsgáljuk. Azaz mégis. A HDTune esetében a SATA teszt alkalmával 18,7 ms helyett 13,4 ms-os elérési időt mértünk a merevlemez esetében. Ezt leszámítva minden a várakozásoknak megfelelően történt, hiszen a nálunk járt GB alapapon is SB850-es déli híd volt.

Tuning

Míg a 890GX alaplapokkal "csak" 275, illetve 285 MHz-es magasságokba jutottunk el alapórajel tekintetében, addig a 880G-s Gigabyte deszka igazi meglepetést okozott. A HT órajelet, a processzor szorzót és a memória osztót is minimumra állítottuk be, a feszültségkezelést pedig automatikusról manuálisra állítottuk át, hogy az alaplap ne "csalhasson" azáltal, hogy dinamikusan megnöveli az egyes összetevők feszültségét. Alap feszültség alkalmazása mellett 305 MHz-et sikerült kipréselni a deszkából, ami nagyon szép eredmény. Ezzel a teljesítménnyel az alaplap leiskolázta a komplett mezőnyt, legalábbis a 890GX termékeket mindenképpen, ugyanis a többi versenyzőt nem kínoztuk meg az elmúlt teszt alkalmával.

Végszó

AMD 880G: van keresnivalója a piacon?

Az AMD 880G-s lapkakészletével felvértezett alaplapok a kereskedelem fő áramában egy az egyben leválthatják a nagy elődöt, azaz a 785G-s modellt. A termékek grafikus teljesítményben alkalmazástól függően 10-25%-kal múlják felül elődeik teljesítményét, ami alkalmassá teszi őket arra, hogy régebbi játékokkal játszhassunk rajtuk, még ha erős kompromisszumokkal is. A 880G viszont fogyasztás és HD képességek tekintetében nem jelent túl nagy előrelépést a 785G-s megoldásokhoz képest (szinte semmit).

Az SB850-es déli híddal rendelkező változatok vitathatatlan előnye, hogy natív SATA 6 Gbps-os támogatást kínálnak, ami a SATA 6 Gbps-os SSD, illetve merevlemez meghajtók terjedésével bizony egyre nagyobb jelentőséggel bír majd, így hosszabb távon jó befektetés lehet egy ilyen lap, már ha az informatika világában használhatjuk a "jó befektetés" kifejezést. A legtöbb alaplap azonban az SB710-es déli híddal érkezik majd, ami a 785G-n is megtalálható volt.

Lássuk akkor az árakat, hiszen a fentiek fényében ezek válnak a legmeghatározóbb tényezőkké. Az SB710-es alaplapok ára szerencsére elég közel van a 785G-s társaikhoz, így miközben azok szépen lassan eltűnnek majd, a valamivel ütőképesebb 880G átveheti a helyüket. Innentől kezdve nem kérdés, hogy jó vételek-e, hiszen már elődeik is annak számítottak. Sajnos túl sok változás nem történt, kis túlzással mindössze egy átnevezett újdonságot kaptunk, de ha már ugyanannyiba kerül majd, mint elődje, akkor annak a kevésnek is lehet örülni. Az SB850-nel felszerelt példányok egyelőre sajnos jóval drágábbak SB710-es társaiknál, gyakorlatilag ár tekintetében közel vannak a 890GX-es lapokhoz, így pedig ez utóbbiak egyértelműen jobb választásnak minősülnek (magasabb IGP órajel, CrossFire, Sideport fixen, stb.).

A friss 880G és a 890GX várhatóan a két utolsó integrált videó vezérlővel ellátott lapkakészlet lesz, úgyhogy talán ezzel is magyarázható a komolyabb újítások hiánya a két termék esetében. A nem is oly távoli jövőben az AMD-nél is a processzor tokozásán belülre, a processzormagokkal azonos szilícium lapkára kerül majd a beépített videó vezérlő. Az első ilyen, azaz IGP-vel ellátott processzorok Llano néven kerülhetnek forgalomba valamikor a következő év folyamán.

A tesztben szereplő Gigabyte GA-880GMA-UD2H alaplapot a Gigabyte magyarországi képviseletétől kaptuk kölcsön tesztelésre. Ezúton is köszönet érte!