A Chromebookok piaca igencsak pezseg, ebben pedig óriási része van annak, hogy a COVID-19 miatt sok helyen kellett ideiglenesen vagy véglegesen átállni az otthoni munkavégzésre, valamint a digitális oktatás miatt is sok új konfigurációra volt szükség az elmúlt hónapok folyamán, így a tengerentúlon sokszor esett a választás a Chromebookokra.

Ezt a piaci szegmenset az AMD már megcélozta korábban, ám a jelek szerint olyan jól sült el a 2019-es belépő, amikor „A” sorozatú, kissé koros APU egységekkel jelentkeztek a piacon, hogy idén alaposan kibővítették a kínálatot, így már ZEN és ZEN+ alapú megoldások közül is lehet majd válogatni.

Az új APU egységek mindannyian 15 W-os TDP kerettel érkeznek, ám alapok terén már van közöttük különbség, ugyanis csak a RYZEN 3000C két tagja kapta meg a 12 nm-es csíkszélességgel készülő Picasso lapkát, míg a többiek a 14 nm-es csíkszélességgel készülő Raven Ridge/Dali lapka köré épülnek, ahogy az a lenti táblázatból is kiderül.

A vállalat már jelenleg is 21%-os piaci részesedéssel büszkélkedhet a Chromebookok szegmensében, márpedig a Chromebookok a noteszgépek forgalmának 18%-át képviselik, legalábbis az IDC aktuális elemzése erre mutat rá. Éppen ezért az AMD számára fontos, hogy ezen a piacon is jelen legyen, hiszen a jelek szerint van igény a termékei iránt, azaz hiba lenne kihagyni egy, a piaci részesedést és az árbevételt egyaránt növelő lehetőséget.

Az AMD belsős mérései szerint a RYZEN sorozatú Chromebook APU egységek jelentősen gyorsabbak lesznek, mint az első körben piacra dobott „A” sorozatú, Excavator architektúrát használó megoldások: a webes teljesítmény duplájára nőhet, míg a produktivitással és a grafikus feladatokkal kapcsolatos teljesítmény munkafolyamattól függően 60 és 150% közötti mértékű gyorsulást mutathat.

A partnerek következő generációs Chromebookjai, amelyek már az „új” AMD APU egységek köré épülnek, várhatóan az év vége felé, december folyamán mutatkozhatnak be. Ilyen noteszgépek egyebek mellett az ASUS, a HP és a Lenovo műhelyében is készülnek.