Az AMD és az Nvidia mellett természetesen az Intel is megtartotta a beígért előadását a CES 2025 alkalmával, ahol számos új asztali processzor debütált, természetesen a költséghatékonyabb alaplapok építéséhez szükséges új lapkakészletekkel együtt. A fő fókusz persze nem az asztali szegmensre, hanem a noteszgépek és a mobil munkaállomások piacára került, valamint a Panther Lake névre keresztelt mobil processzorok egyik képviselője is feltűnt a színpadon.
Megérkeztek az Arrow Lake-S generáció szorzózáras példányai, és két új lapkakészlet is felbukkant
Eddig az asztali Arrow Lake platform esetében csak a Z890-es lapkakészlettel szerelt alaplapok, illetve a „K” és „KF” jelölésű processzorok voltak elérhetőek kereskedelmi forgalomban, utóbbiakból szám szerint ötféle kiadás közül lehetett választani, ám a csúcsot képviselő Core Ultra 9 285K-ból nem készült iGPU nélküli kiadás, míg a többi modellből igen. Már régóta lehetett tudni, hogy a CES 2025 alkalmával egyebek mellett a szorzózáras, 65 W-os és 35 W-os TDP kerettel rendelkező asztali processzorok is megjelennek majd, és ez részben meg is történt – azért csak részben, mert 35 W-os modelleket még nem mutatott be a gyártó.
A kínálatba gyakorlatilag három új processzor érkezett, amelyek a Core Ultra 9 285, a Core Ultra 7 265, illetve a Core Ultra 5 245 típusjelzést viselik. A Core Ultra 9 285 a szokásos 8 P-Core és 16 E-Core alapú felépítést viszi tovább, viszont a P-Core részleg már csak 5,6 GHz-es maximális boost órajelet vethet be. Az egy szinttel lejjebb elhelyezkedő Core Ultra 7 265 esetében 8 P-Core és 12 E-Core áll rendelkezésre, a P-Core részleg maximális boost órajele 5,3 GHz-en tetőzik. A sor végén a Core Ultra 5 245 kullog, ami már csak 6 P-Core és 8 E-Core bevetésére képes, a P-Core részlegnél pedig 5,1 GHz-es maximális boost órajellel számolhatunk. Mindegyik új processzor elérhető lesz dobozos formátumban, és várhatóan gyári processzorhűtő is jár majd hozzájuk.
A friss processzorok mellé költséghatékonyabb lapkakészletek is érkeztek, méghozzá kétféle kivitelben. A B860-as verzióval szerelt alaplapok várhatóan 129 dolláros listaárról indulnak, ez lesz a drágább verzió. Alapok terén arra lehet számítani, hogy a CPU és a PCH között négysávos DMI kapcsolat húzódik majd, méghozzá DMI 4.0 alapon, azaz a Z890-hez képest feleződik a DMI sávszélessége, de a felszereltséget elnézve ez abszolút nem probléma. Az új lapkakészlet összesen maximum 14 darab PCI Express sávot biztosít a rendszer számára, valamint rendelkezik GbE támogatással, kezelni tud négy darab SATA 6 Gbps-os portot, valamint a megfelelő rádiós kiegészítők birtokában a Wi-Fi 6E és a Bluetooth 5.3 támogatásban rejlő lehetőségek is kiaknázhatóak lesznek, amennyiben e „szolgáltatások” biztosítása mellett dönt az adott alaplap gyártója. A PCH maximum 12 darab USB 2.0-s, illetve maximum 16 darab USB 3.2-es port kezelésére képes, utóbbiak 5 Gbps-os, 10 Gbps-os és 20 Gbps-os üzemmódban egyaránt használhatóak lesznek, a gyártó döntésétől függően. A B860-as lapkakészlet esetében a CPU tuningra nem lesz mód, ami az előzmények ismeretében nem egy nagy meglepetés, viszont a memória-tuning továbbra is engedélyezett lehet, azaz például az XMP 3.0-s memóriaprofilok alkalmazására is lehetőség nyílik.
A B860 mellett érkezik a H810 is, ami már nem a középkategóriát, hanem a belépőszintet veszi célba, ennek megfelelően még szerényebb tulajdonságokkal rendelkezik majd, mint fentebb említett társa. A CPU és a PCH között ennél a modellnél is DMI 4.0-s kapcsolat húzódik majd, ami továbbra is négy sávval rendelkezik majd, a PCI Express 4.0-s sávok száma azonban 14-ről már csak 8-ra csökken. Ez persze még így is előrelépés az előző generációs H610-es lapkakészlethez képest, az ugyanis még csak PCI Express 3.0-s sávokat kínált. A H810 esetében szintén rendelkezésre áll a beépített GbE vezérlő, valamint Wi-Fi 6-os és Bluetooth 5.3-as vezérlőt is tartalmaz a chip, de a benne rejlő lehetőségek kiaknázásához továbbra is szükség van arra, hogy az adott gyártó felvértezze a lapot a szükséges egyéb kiegészítőkkel. Az USB 3.2-es portokból maximum 4 állhat rendelkezésre, míg USB 2.0-s portokból maximum 10 kaphat helyet a fedélzeten. Az USB 3.2-es portok esetében lehetőség van az 5 Gbps-os, a 10 Gbps-os, illetve a 20 Gbps-os működésre is. A belépőszintű alaplapok induló ára 99 dollár lesz.
Az Intel asztali fronton azt is megmutatta, a korábban beharangozott javítások, illetve a 0x114-es mikrokód frissítés jóvoltából mennyivel javult az Arrow Lake-S processzorok teljesítménye ahhoz képest, amit a független tesztek idején mértek az egyes tesztelők. A gyorsulás egyértelműnek és látványosnak tűnik, valamint a memória-késleltetés is számottevően csökkent, ám a végső konklúzió levonásához érdemes megvárni az első független teszteket, közülük is azokat, amelyek kellően részletesen kivesézik a témát. A javítások bejelentését követően elkészített tesztek még nem mutatták meg az igazi gyorsulást, hiszen hiányzott egy kritikus fontosságú összetevő, amire fel is hívta az Intel csapata a tesztelők figyelmét. A szóban forgó összetevő január folyamán megjelenik, így már a végleges képet mutathatják az Arrow Lake-S modellek, már ami a valós teljesítményt illeti.
A csúcskategóriás gamer noteszgépek és a mobil munkaállomások is Arrow Lake alapokra válthatnak
Az Intel csapata a Core Ultra 200HX sorozattal is előrukkolt, amelynek tagjai lényegében az asztali szegmensből ismert Arrow Lake-S lapka módosított változata köré épülnek. Ezt a lapkát a BGA tokozás használatához és a mobil körülményekhez igazították, így magszám terén lényegében ugyanazt a kínálatot érhetjük el, mint asztali fronton. Az adott lapka maximum 8 P-Core és 16 E-Core birtokában üzemelhet, valamint kap egy pici iGPU-t, illetve egy 13 TOPs teljesítményű NPU-t is, ami ugyan édeskevés a Microsoft Copilot+ PC kategóriájának eléréséhez, de arra elég lesz, hogy a kevésbé számításigényes helyi AI feladatokat gyorsítani lehessen.
Az új széria csúcsán a Core Ultra 9 285HX foglal helyet a maga 8 P-Core és 16 E-Core alapú felépítésével – a P-Core részlegnél 5,5 GHz-en tetőzik a boost órajel. Egy szinttel lejjebb találjuk a Core Ultra 9 275HX jelölésű modellt, ami még mindig 8 P-Core és 16 E-Core birtokában dolgozhat, de a P-Core részleg maximális boost órajele itt már csak 5,4 GHz lesz. A következő a sorban a Core Ultra 7 265HX, ami 8 P-Core és 12 E-Core segítségével állja a sarat, a maximális boost órajel viszont még tovább csökken, már csak 5,3 GHz-es értéket képvisel majd. A Core Ultra 7 255HX ugyanezt a felépítést viszi tovább, vagyis 8 P-Core és 12 E-Core lapul a fedélzetén, viszont a maximális boost órajel ebben az esetben már csak 5,2 GHz lesz. A belépőszintet két modell veszi célba, a Core Ultra 5 245HX és a Core Ultra 5 235HX, amelyek mindketten azonos felépítéssel rendelkeznek, azaz 6 P-Core és 8 E-Core alkotja a kínálatot. A P-Core részleg mindkettőnél 5,1 GHz-es boost órajelet alkalmazhat, az E-Core részleg órajeleiben azonban már lesz eltérés.
A Core Ultra 200HX modellek I/O részleg terén asztali társaikat idézik, vagyis egy PCI Express 5.0 x16-os VGA slotot, illetve egy PCI Express 5.0 x4-es M.2-es slotot tudnak kiszolgálni, valamint még egy PCI Express 4.0 x4-es M.2-es slot is kapcsolódhat a processzorhoz. Ezen felül Thunderbolt 4 támogatás is rendelkezésre áll majd, a CPU és a PCH között pedig a szokásos nyolcsávos DMI 4.0-s kapcsolat húzódhat.
A Core Ultra 200HX széria tagjai várhatóan még az első negyedév folyamán megjelenhetnek kereskedelmi forgalomban a felsőkategóriás gamer noteszgépek és a felsőkategóriás mobil munkaállomások fedélzetén. Az újdonságok valamikor március közepe táján bukkanhatnak fel először az üzletek polcain.
Jönnek a Core Ultra 200H széria tagjai is, amelyek sokféle noteszgépben bukkanhatnak fel
A Core Ultra 200H processzorok alapja már nem az asztali Arrow Lake-S lapkából ered, ez egy kifejezetten noteszgépekbe szánt fejlesztés, ami ennek megfelelően néhány különleges megoldást is tartalmaz. A kisebb TDP keret miatt az erőforrások mennyisége is kevesebb lesz, azaz maximum 6 P-Core és 8 E-Core állhat rendelkezésre, előbbiek Lion Cove, utóbbiak pedig Skymont alapokra támaszkodnak. A ringbus összeköttetést használó két E-Core fürt és a P-Core részleg egy 24 MB-os megosztott harmadszintű gyorsítótáron osztozhat, viszont rajtuk kívül egyéb processzorokat is tartalmaz a dizájn. A SoC lapka két darab alacsony fogyasztású E-Core processzormaggal rendelkezik, az viszont nem derült ki, hogy pontosan mely architektúra köré épülnek – ha a lapka a Meteor Lake-H szériából érkezett, akkor Crestmont alapokról lehet szó, ha viszont új fejlesztés, akkor már Skymont magokat használhattak.
A SoC lapka tartalmaz még egy NPU-t is, ám ez megint nem egy acélos teljesítményű megoldás, hiszen csak 13 TOPs számítási teljesítmény elérésére képes a különböző AI munkafolyamatok alatt, míg a Lunar Lake szériánál használt NPU már 45 TOPs teljesítményt tud felmutatni, így meg is felel a Microsoft Copilot+ PC kategória követelményeinek. A Core Ultra 200H sorozat tehát ezen a téren az asztali Arrow Lake-S és a fentebb bemutatott mobil Core Ultra 200HX modelleket követi.
Az iGPU részleg ebben az esetben a Meteor Lake sorozatból ismerős Xe-LPG alapokat viszi tovább, nem a Lunar Lake sorozatból ismerős Xe2-LPG-t, és az Arrow Lake-HX szériánál használt megoldástól is különbözik. Az Arrow Lake-HX – és az Arrow Lake-S – modelleknél az Xe-LPG alapú iGPU összesen 4 darab Xe magot kínál, amelyek nem rendelkeznek XMX támogatással, így csak a DP4a alapú gyorsítást kínálnak. Ezzel szemben az Arrow Lake-H széria képviselői már 8 Xe magot vonultatnak fel, ezek mindegyike kapott XMX egységeket is, csak úgy, mint az Arc A sorozatú asztali és mobil videokártyák. Az XMX egységek teljesítménye 63 TOPs és 77 TOPs között helyezkedik el, modelltől függően, de ezt csak olyan alkalmazásokkal lehet kiaknázni, amelyek rendelkeznek XMX támogatással, a Copilot+ PC funkciókhoz sajnos nem vethető be az iGPU.
Maga a kínálat összesen öt modellből áll, amelyek közül a csúcsot nem túl meglepő módon a Core Ultra 9 285H képviseli a maga 16 (6+8+2) processzormagjával, amelyek közül a P-Core részleg maximális órajele 5,4 GHz lehet, az iGPU pedig 8 Xe magot használhat. A következő a Core Ultra 7 265H és a Core Ultra 7 255H esetében a CPU részleg ugyanazt a felépítést követi, mint amit a Core Ultra 9 285H-nál láthattunk, viszont a maximális P-Core boost órajel már alacsonyabb lesz, sorrendben 5,3 GHz-re és 5,1 GHz-re számíthatunk. Az Xe magok száma továbbra is 8 marad, ám a számítási teljesítmény alapján maximális boost órajel terén lesznek különbségek a kínálatban.
A Core Ultra 7 235H és a Core Ultra 5 225H esetében egyformán 14 mag áll rendelkezésre (4+8+2), a maximális boost órajel viszont már eltérő lesz: előbbinél 5 GHz-en, míg utóbbinál 4,9 GHz-en tetőzik a P-Core részleg. További különbség, hogy a Core Ultra 5 225H már csak 7 Xe magot vethet be, míg a Core Ultra 7 255H és a Core Ultra 7 235H esetében ugyanakkora teljesítményt kínál majd a 8 Xe maggal felvértezett iGPU.
A Core Ultra 200H széria képviselői a tervek szerint már 2025 februárjában elérhetővé válhatnak az új noteszgépek fedélzetén.
Előkerültek a Core Ultra 200U sorozat képviselői is
A fentebb részletezett processzorok a nagyteljesítményű gamer noteszgépekben találhatnak helyet maguknak, de a vállalat a Core Ultra 200V és a Core Ultra 200H széria közé is bepakolt egy sorozatot a Core Ultra 200U formájában, amelynek tagjai a vékonyabb és könnyebb noteszgépek fedélzetén kaphatnak helyet. Ezek a processzorok nem a Lunar Lake lapkát viszik tovább, ami a Core Ultra 200V szériából ismerős lehet, hanem az Arrow Lake alapokra támaszkodnak, csak úgy, ahogy fentebb részletezett társaik.
Ebben az esetben kissé unalmas és egyhangú lesz a felhozatal, hiszen mind a négy új modell ugyanazt a felépítést alkalmazza processzormagok terén: összesen 2 P-Core, 8 E-Core, illetve 2 Low-Power E-Core áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy 12 processzormaggal és 14 szállal rendelkeznek majd az újdonságok. Órajelek terén természetesen lesznek különbségek mind a P-Core, mind pedig az E-Core részleg esetében, valamint az iGPU órajeleiben is vannak eltérések, ahogy az a mellékelt táblázatból is kiderül. Az Xe-LPG alapú megoldás összesen 4 Xe maggal rendelkezik
A Core Ultra 7 265U, a Core Zltra 7 255U, a Core Ultra 5 235U, illetve a Core Ultra 5 225U esetében az NPU sajnos nem a Lunar Lake generációból érkezik, hanem az Arrow Lake szériából, ennek megfelelően nem 45 TOPs, hanem csak 13 TOPs számítási teljesítményre lesz képes. Az összes új processzor 15 W-os TDP kerettel érkezik, az MTP (Maximum Turbo Power) értéke azonban 57 W-on tetőzik.
A Core Ultra 200U széria képviselői várhatóan 2025 februárjában kerülnek az üzletek polcaira.
Jönnek a vPro támogatással ellátott modellek is
A tervek szerint rövidesen elérhetővé válhatnak a Core Ultra 200V, a Core Ultra 200U, a Core Ultra 200H, illetve a Core Ultra 200HX széria vPro támogatással felvértezett modelljei is, amelyek az üzleti felhasználók számára kínálnak extra funkciókat, ezek mind a biztonság növelésében segítenek, mind pedig a menedzselhetőséget lehetővé teszik.
Megint előkerült a Panther Lake, idén érkezik is
Az Intel előadásán felbukkant következő generációs mobil processzor, a Panther Lake, ami részben azért lesz kifejezetten fontos, mert már az Intel saját fejlesztésű node-ját, a 18A-t használja, amelynek kihozatali arányával kapcsolatban korábban kétségbeejtő információk jelentek meg, de ezeket a korábbi elnök-vezérigazgató igyekezett cáfolni.
A processzormagokat tartalmazó Compute Tile a Lunar Lake és az Arrow Lake sorozat esetében még a TSMC N3 node-ján készült, ám a Panther Lake esetében ezen a téren változás lesz, vagyis a Cougar Cove architektúra köré épülő P-Core részleg és a Skymont alapú E-Core részleg az Intel 18A gyártástechnológiájával készülhet. A Skymont típusú E-Core magok várhatóan a SoC Tile fedélzetén is helyet kapnak, ami jelentős előrelépés lesz a korábbi Crestmont architektúrához képest. A Panther Lake processzorok jól állnak, az Intel tervei szerint az idei év második felében debütálhatnak.
Az előadás visszanézhető
A show az alábbiakban tekinthető meg, az elérhető visszajátszás közel 40 perc hosszú.
