Manapság az Android és az iOS mellett nem igazán tudunk más olyan operációs rendszert mondani, ami széles közönséget érne el. A KaiOS van még a kínálatban, amit az olcsóbb mobiltelefonok számára készítettek, és egyfajta hibrid megoldásként tekintenek rá a hagyományos és az okostelefonos rendszerek között. Most Indiában felbukkant egy új sikervárományos, ami androidos gyökerekkel rendelkezik, de jelentősen eltér attól, amit az emberek Android néven ismernek.
BharOS névre hallgat az újdonság és a JandK Operations hozta létre. A fejlesztőcsapat az IIT Madras égisze alatt működik, és mások mellett az indiai állam szponzorálta a projektet. Fontos, hogy a fejlesztés célja egy olyan operációs rendszer volt, ami nyílt forráskódú és teljesen ingyenes. Lényeges szempont volt a rendszer életre hívása során az is, hogy egyaránt alkalmazható legyen fogyasztói eszközökön és kormányzati készülékeken is. Ezért a fejlesztés egyik sarokpontja lett a biztonság.
Az AOSP, tehát az Android Open Source Project biztosítja a BharOS alapját, de igazából köszönő viszonyban sincs az operációs rendszer az Androiddal, és az iOS-re sem próbál hasonlítani, inkább teljesen külön utakon jár. Kapásból az egy nagyon különleges dolog itt, hogy nincsenek alapértelmezett alkalmazások.
Az NDA (No Default Apps) szellemiség a fejlesztést az elejétől meghatározta. A készítők úgy alkották meg a BharOS-t, hogy ez semmit nem dönt el a felhasználó helyett, egyetlen applikáció használatát sem erőlteti rá az emberre. Minden szolgáltatáshoz, funkcióhoz olyan alkalmazást tölt le és telepít az ember, amit csak szeretne. Ha üzenetküldésre csak a Telegramot és a Signalt akarja használni, akkor elég feltenni ezeket, keresőnek pedig telepíthető a DuckDuckGo a kiemelkedő biztonság jegyében.
Minden eddiginél nagyobb hatalma lesz itt a felhasználóknak afelett, hogy milyen szolgáltatások futhatnak a háttérben, és az adatkezelést tekintve is nagyon részletesen lehet majd szabályozni szinte mindent. Az engedélyek révén még a telepített megbízható alkalmazásoknak sem kell teljes hozzáférést adni, lehet ezeket korlátozni akár teljesen vagy időszakosan bizonyos adatok elérésében.
A programokat a BharOS-t futtató okostelefonra a PASS (private app store services) piactérről lehet majd beszerezni, ahol már eleve egy csapat által válogatott kínálat is várja majd a felhasználókat. Lehetőséget fog nyújtani a rendszer a külső forrásokból történő telepítésekre is, de a PASS keretei között tudják majd a fejlesztők a megfelelő biztonságot garantálni. Lesz ennek egy szélesebb kínálata is, ami nem válogatott, de például a kormányzati és az üzleti partnereknek azt javasolja a JandK Operations, hogy a kézzel menedzselt kínálatból gazdálkodjon.
A készülékek távolról frissíthetőek és felügyelhetőek lesznek, tehát biztosított az OTA (over the air) eljárások alkalmazása is egyebek mellett. Ennek köszönhetően a későbbiekben akár teljes operációs rendszer frissítéseket is kaphat majd a BharOS, akárcsak az iOS vagy az Android. A kollektív távfelügyeletet is meg lehet majd oldani, és a belső infrastruktúrák keretei között egységesen küldhetők frissítések a mobilokra.
Sok részlet nem ismert egyelőre, de azt elmondták még a fejlesztők, hogy a platform jelenleg olyan üzleti felhasználók bevonásával áll tesztelés alatt, akiknek nagyon fontos a kiemelkedő biztonság és az adatvédelem. A terv az, hogy idővel ez szélesebb körben is elérhetővé válik majd, és az indiai kormány is alkalmazni fogja.
