A feleslegessé vált elektronikai eszközök és komponensek újrahasznosítása egyre inkább fontos szempont az iparágon belül, ugyanis az újrahasznosítás révén nemcsak az elektronikai hulladék mennyiségét lehet csökkenteni, de az egyes alapanyagokat is újból be lehet vetni különböző termékek gyártásához, ami mindenképpen előnyös mind az iparág, mind pedig bolygónk számára. Sajnos nem minden esetben oldható meg az újrahasznosítás, vagy azért, mert a folyamat rendkívül körülményes és drága, vagy azért, mert az adott anyag egyszerűen nem alkalmas rá.

A normál nyomtatott áramköri lapokat, amelyek jellemzően tűzállóak és a különböző kémiai anyagoknak is ellenállnak, jellemzően elég nehéz újrahasznosítani vagy újra felhasználni, éppen ezért több olyan projekt is fut, amelynek keretén belül újra felhasználható anyagokból, újrahasznosítható módon előállított nyomtatott áramköri lapokat fejlesztenek. Az egyik ígéretes próbálkozás a Washingtoni Egyetem kutatócsapatához fűződik és a vPCB nevet viseli.

A vPCB esetében a hagyományos nyomatott áramköri lap nagyrészét a vitrimer névre keresztelt anyaggal helyettesítik, ami egy speciális, 2015-ben kifejlesztett polimer. Ennél az anyagnál bizonyos hőmérséklet felett a molekulák képesek újrarendeződni, ezáltal a sérült anyag felülete „öngyógyulhat”, de ez a tulajdonság teszi kifejezetten alkalmassá arra is, hogy nagy hatékonysággal újrahasznosítsák.

A vitrimer alapú nyomtatott áramköri lapoknál egy speciális oldószert használnak arra, hogy a vitrimert zselészerű állapotba hozzák, így a szilárd komponensek viszonylag könnyedén kinyerhetőek és újra felhasználhatóak, illetve akár újra is hasznosíthatóak. Ez a módszer a vitrimer újrahasznosítását is lehetővé teszi, azaz a virtimer-zseléből könnyedén ismét magas minőségű nyomtatott áramköri lap készülhet. Ebben a tekintetben a vitrimer nagyban különbözik a klasszikus műanyagoktól, amelyek minden egyes újrahasznosítási ciklus folyamán jelentősen degradálódnak.

A kutatók beszámolója szerint a vPCB típusú, vitrimert használó nyomtatott áramköri lapok a fenti módszer alkalmazása mellett kvázi teljes egészükben újrahasznosíthatóak, csak minimális anyagveszteség keletkezik a folyamat során. A kísérletek alapján a vitrimert 98%-ban tudják újrahasznosítani, míg az üvegszálat 100%-ban, a folyamathoz használt oldószernek pedig nagyjából 91%-a marad újra felhasználható. Maga az oldószer egy alacsony forráspontú, szerves anyag,

A kutatók számításai szerint a vPCB technológia használatával a globális felmelegedési potenciál 48%-ban csökkenthető, a karcinogén emisszió pedig 81%-kal mérsékelhető a normál, FR-4-es típusú, széles körben használt nyomtatott áramköri lapokhoz képest. A sikeres újrahasznosításhoz persze megfelelő visszagyűjtő programokra, szigorú hatósági szabályozásra, illetve anyagilag is rentábilis újrahasznosító üzemekre lenne szükség. Arról egyelőre nincs hír, mikor vethetik be a vPCB típusú nyomtatott áramköri lapokat élesben, a kereskedelmi forgalomban is kapható eszközökben, de az biztos, hogy a nem is oly távoli jövőben hallunk még a technológiáról.