Új módszerrel találtak meg hat párolgó exobolygót

Az újonnan felfedezett égitestek annyira közel keringenek csillagaikhoz, hogy folyamatosan párolgó anyagukból gyűrűk formálódnak.

Új módszerrel találtak meg hat párolgó exobolygót

Az égitesteket pedig pontosan ilyen gyűrűk után kutatva fedezték fel a szakértők. Az új metódus azzal kecsegtet, hogy a jövőben könnyebb lesz detektálni a szoros pályán keringő kisebb bolygókat is, amelyeket a bevett módszerekkel csak nagyon ritkán sikerül észlelni. Az égitestek alaposabb tanulmányozása pedig az erodálódó bolygók különös geológiájába, és talán abba is bepillantást nyújthat, hogy egyáltalán hogyan formálódnak ezek a planéták.

Carole Haswell, az angliai Open University csillagásza 2009-ben a Wasp–12b nevű forró jupitert vizsgálta, amikor valami különösre lett figyelmes. A csillagról, amelyet a bolygó 26 óránként került meg, látszóleg hiányoztak annak külső rétegei, pontosabban a légkör alsó rétegét alkotó kromoszféra. Haswell azt gyanította, hogy a különös jelenségért a bolygó lehet a felelős: vagyis a kromoszféra a helyén van, csak annak jellegzetes fényét elnyeli az a gázgyűrű, amely a bolygó párolgó anyagából képződött.

A szakértők ebből az ötletből ihletet merítve elkezdtek hasonló, „hiányzó” kromoszférájú csillagokat keresni annak reményében, hogy ilyen módon újabb szoros pályán keringő bolygókra akadhatnak rá. A módszerrel ennek keretében néhány alaposan tanulmányozott csillagot is megvizsgáltak, amelyek körül nagyobb bolygókat már sikerült találniuk. A jelenleg alkalmazott bolygóvadász-módszerek ugyanis elsősorban a nagyobb, csillagukhoz közel keringő planéták megtalálásának kedveznek, ezek ugyanis a fedési módszer esetén észlelhetőbb mértékben csökkentik csillaguk fényét, ha átvonulnak előtte, és a radiális sebességmérést alkalmazva is feltűnőbben „rángatják” csillagukat, mint a kisebb planéták.

Galéria megnyitása

Haswell és kollégái összesen 2700 Naphoz hasonló csillagot vizsgáltak meg (vagy vizsgáltak meg újra), és ezek között 39 olyat találtak, amelynek nem látszott a kromoszférája. A gyanús rendszereket aztán a ESO 3,6 méteres La Silla Obszervatóriumának műszereivel kezdték alaposabban tanulmányozni, radiális sebességméréssel vizsgálva, hogy a csillag színképében megfigyelhetők-e annak imbolygására utaló jelek, amelyeket egy közeli bolygó okozhat.

A szakértők elmondása szerint az eredmények minden várakozást felülmúltak. Az első három közelebbről megvizsgált csillag mindegyike körül találtak új bolygókat, amelyek egytől egyig meglehetősen extrém rendszereket alkotnak. A DMPP–1 katalógusjelű csillag körül például négy bolygó kering: a három belső 3,5–10 földtömeg közötti, míg a legkülső egy kicsit nehezebb a Neptunusznál. A DMPP–2 körül egyetlen, a Jupiter tömegének felét kitevő planéta kering 5 napos pályán, amelynek létezése eddig a csillag kitörései miatt teljesen rejtve maradt. A DMPP–3 kísérője pedig egy 2 földtömegű bolygó, illetve a rendszerben van egy másik csillag is, amely a bolygónál jóval távolabb kering.

Az összes újonnan felfedezett bolygó a jóval közelebb kering csillagához, mint a Merkúr a Naphoz, és többségük relatíve kis méretű, valószínűsíthetően kőzetbolygó. Ebben a méretkategóriában pedig mostanáig csak nagyon kevés planétát sikerült detektálni. Ahogy már említettük, a bolygókat radiális sebességméréssel fedezték fel, ami azonban nem lett volna lehetséges, ha nem sejtik, hogy ezek jelen vannak a kérdéses rendszerekben, ugyanis annyira halvány jeleket produkáltak. A kutatók ugyanakkor úgy gondolják, hogy a planétákat jelenlétük ismeretében a jövőben a fedési módszerrel is lehet majd célzottan vizsgálni.

Galéria megnyitása

Ami azért érdekes, mert a két „hagyományos” módszert együtt alkalmazva megállapítható a bolygók tömege és átmérője is, ebből pedig kiderül a sűrűségük, ami kulcsfontosságú összetételük megismeréséhez. A párolgó bolygók geológiájára ráadásul az anyagukból képződött, a kronoszféra fényét és valószínűleg más hullámhosszakat is elnyelő anyaggyűrűből is következtetni lehet.

Haswell és társai ezen további vizsgálatok előtt azonban először is folytatják a gyanús csillagok vizsgálatát, amelyek közül egyelőre még csak 3-at néztek meg az ESO távcsövével. Az új bolygókban várhatóan gazdagon alakuló folytatás rövidesen következik, hiszen 2020 elejére 10 napra is megkapták a műszert.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap