A Samsung a világ egyik legnagyobb szenzorgyártója, rengeteg mobiltelefonban szolgálnak a cég által fejlesztett egységek. A vállalat most a képszenzorok mellé tervezett lencserendszerek terén ért el áttörést azzal, hogy az eddigiekkel ellentétes felépítést kezdett használni a periszkópos optikáknál.
A periszkóppal kiegészített kamerákat a zoomolás kompakt megvalósítására hozták létre, és a Huawei P30 Pro volt az első olyan okostelefon, ahol ez igazán nagy figyelmet ért el. Korábban már mások is próbálkoztak ezzel, de az áttörés elmaradt. Mióta a Huawei használni kezdett ilyen egységet, azóta nagyon sok készülékben jelentek meg a periszkópos kamerák, ma már szinte nincs olyan felsőkategóriás készülék, ahol ez nem kerül elő.
Ezek a lencserendszerek általában ugyanúgy épülnek fel. A fény útján haladva elől van egy prizma, majd ezt követően fektetve sorakoznak egymás után a hagyományos lencsetagok, amikből akár 6-7 is követheti egymást, majd jön a szenzor. De akadnak azért olyan megoldások, amik eltérő felépítéssel próbálkoznak.
Az Apple is újított azzal, hogy egy dupla prizmás konstrukciót hozott létre Tetraprism fantázianéven. A cupertinóiak megoldották, hogy már a prizma elé is került hagyományos lencsetag, így a megszokott konstrukcióval ellentétben, már nem azonnal a prizmán keresztül lép be a fény az okostelefon zoomkamerájába. Ezt a különbséget már kívülről is lehet látni, amit a Samsung most szemléltetett is, hiszen a Samsung új felépítésénél is a megszokottól eltérő leosztásban vannak a lencsetagok.
A dél-koreai fejlesztők megoldották, hogy a komplett hagyományos lencserendszert kipakolták a prizma elé. Mondhatni teljesen kifordították az eddigi konstrukciókat. Az új technológia az ALoP megnevezés alatt fut, ami egyszerűen az All Lenses on Prism rövidítéséből ered.
Az eddigi prizmás dizájnokkal az a baj, hogy a prizma és a szenzor között nagyon korlátolt a hely, és az előre tolt prizma a szenzorhoz bejutó fény mennyiségében is szűk keresztmetszetet jelent. A teljesen átszabott felállás mellett ezzel már nincs gond, nagyobb, több fény befogadására képes lencserendszert lehet kialakítani. A cég elmondása alapján F/2.58-as rekeszértéket tudtak összehozni itt, miközben a legtöbb prizmás zoomkamera F/3.0 felett szokott lenni – itt a kisebb érték a jobb.
Azonban az átrendezett lencserendszernek vannak hátrányai is, amit a mérnököknek meg kellett oldania. Az optika túlságosan kiemelkedne már az okostelefonból ilyen formában, ezért sem használtak eddig ilyen felépítést, de a Samsung ezt kiküszöbölte egy trükkel. A vállalat finoman megdöntötte a prizmát, így az egész konstrukció egy kicsit furcsán áll, de kompaktabb lett. A prizma 40 fokban döntött, a szenzor pedig 10 fokkal van megbillentve, hogy a fény ideális úton tudjon haladni a készülékben a lencsetagok elhagyását követően.
Az ALoP felépítés esetén a szenzor és a prizma közelebb kerülhet egymáshoz, így ez a modul rövidebb lehet a burkolat alatt. Mintegy 22% helyet nyert ezzel a Samsung a közleménye szerint. Ráadásul csak a frontlencséknél lett a kiindulási alaphoz hasonlóan vastag az egész modul, körülötte vékonyabbra tudták szabni a tervezők így végeredményben már egészen sok helyet teremtettek az eddigi megoldáshoz képest.
Így lényegében már nincs hátránya az ALoP lencserensszerrel rendelkező kamerának, csak az a kérdés, hogy mikor és hol lesz először bevetésre küldve. Persze nem lenne különösebben nagy meglepetés, ha a Galaxy S25 szériával lépne színre.
