A RiSC-V processzor-architektúrára egy ideje felfigyelt a piac, ugyanis egy nyílt forráskódú, licencdíjaktól mentesen használható megoldásról van szó, ami a jelek szerint sokkal többre is képes, mint alacsony fogyasztású vezérlők fedélzetén helytállni. A szóban forgó architektúra szépen lassan elkezdett újabb területeket is meghódítani, igaz, addig még sokat kell dolgozniuk a fejlesztőknek, míg sikerül értelmezhető piaci részesedést szerezniük vele, de érdekes részeredmények már így is rendelkezésre állnak. A legfrissebbek közé tartozik az, hogy egy RiSC-V alapú processzor bevetésével sikerült elindítani egy előző generációs „AAA” kategóriájú játékot, a The Witcher 3: Wild Hunt-ot, ami egy Radeon RX 5500 XT videokártya társaságában futott, igaz, kicsit lassúcska volt.
A sikerhez a Box64/Box64 fejlesztőinek el kellett végezniük némi munkát: a Box64 emulátor biztosította az x86-64-es utasítások emulálását, de ezzel együtt a Wine és a DXVK is segítő jobbot nyújtott annak érdekében, hogy a Linux alapú rendszeren működhessen a játék, ami eredetileg Windowsra készült. Az elvégzett feladatok részletes beszámolója itt olvasható, valamint egy videó is készült, amelyen megcsodálható, hogy fut a szokatlan környezetben a viszonylag erőforrás-igényes játék.
Noha az elindítás tényleg sikerült, a teljesítmény azért messze nem volt olyan szintű, hogy azt játszhatónak nevezhessük, ugyanis 15 FPS körüli tempó jött össze, ami igen messze van a gamerek által elvárt szintektől, viszont egy olyan új területről van szó, aminek fejlődésre van szüksége, a későbbiekben pedig akár komoly versenytársává is válhat az x86-64 alapú rendszereknek. A 15 FPS-es sebesség nem nevezhető nagy teljesítménynek, viszont az a tény, hogy emulációval sikerült a RiSC-V alapú 64 magos processzoron elindítani ezt a modernnek nevezhető játékot egy Radeon RX 5500 XT társaságában, az bizony komoly fegyverténynek minősül.
A hardver alapját egyébként az említett 64 magos RiSC-V processzor adta, ami 2 GHz-es órajelen ketyegett némi DDR4-3200 MHz-es rendszermemória társaságában, a Full HD felbontással futó játék pedig a Radeon RX 5500 XT jóvoltából jelent meg a monitoron. Komoly erőforrás-igénye volt az emulációnak, vagyis annak, hogy az x86-64 architektúrák által használt utasításokat a RiSC-V architektúra számára is „érthető” és feldolgozható utasításokká alakítsák. Ez a fordítás igen nagy számítási teljesítményt igényelt, ami rányomta bélyegét a rendszer teljesítményére is. Ahogy ezeket a fordításokat hatékonyabban is el tudják végezni az emulátorokon keresztül, növekedni fog a teljesítmény.
A fenti eredmény gamer szemmel nézve megmosolyogtatónak tűnhet ugyan, de technológiai szempontból óriási mérföldkőnek nevezhető, hiszen egy újabb CPU architektúrával bővülhet a piac repertoárja, ami idővel ugyanúgy kinőheti magát, mint a Windows on ARM ökoszisztéma, ami éppen nemrégiben kapott új lendületet a Qualcomm Snapdragon X sorozat által. Amennyiben a fejlődés hasonló tempóban zajlik, egy évtizeden belül lehet realitásuk a RiSC-V alapú gamer számítógépeknek, már amennyiben lát bennük fantáziát a piac. Az sincs kizárva, hogy ennél hamarabb is láthatunk már jelentősebb előrelépést, hiszen a RiSC-V iránt egy ideje óriási az érdeklődés, sok fejlesztő ugrott rá a témára, aminek előbb-utóbb meg is lesz az eredménye.
