A Breakthrough Starshot nevű, 2016 áprilisában bejelentett kezdeményezés lényege, hogy Jurij Milner orosz milliárdos és nagy neveket felvonultató tudományos tanácsadói kiötlöttek egy tervet, amely révén még életünkben elérhető lehet a Naphoz legközelebbi csillagrendszer. A koncepció szerint, amely Philip Lubin kaliforniai kutató tervein alapul, a cél lézervitorlákkal hajtott, aprócska robotszondák serege révén valósulhatna meg.

A pár grammos szondákat felszíni vagy az űrben elhelyezett lézerekkel gyorsítanák fel 60 ezer km/másodperces sebességre, vagyis a fénysebesség ötödére. Ekkora sebesség mellett az Alfa Centauri rendszere 20 év alatt elérhető. A terv megvalósításához azonban több komoly technikai problémát is meg kell oldani. Ezek egyike, hogy hogyan lehet lefékezni a célhoz megérkező szondákat annyira, hogy azok értékelhető méréseket végezhessenek. Erre ötlöttek ki egy megoldást a May Planck Intézet kutatói.

René Heller és Michael Hippke azt találták ki, hogy hajtóanyag és fékezőlézerek hiányában a szomszédos rendszer három csillagának fotonnyomásával és egy gravitációs hintamanőverrel oldanák meg a fékezés gondját. A kutatók kevesebb mint 100 grammos, 100 ezer négyzetméteres napvitorlákkal rendelkező szondákkal számoltak, és szimulációik során kiötlöttek egy új koncepciót, amely a gyorsító lézereket is feleslegessé teszi. Egy ekkora vitorlát ugyanis a Nap fotonnyomása is elég nagy sebességre tud felgyorsítani.

A gigantikus vitorlákat aztán az Alfa Centaurihoz érve fékezésre használnák a szondák, amelyek lelassulva, egy jól kivitelezett gravitációs hintamanőverrel a Proxima Centauri nemrég felfedezett, lakhatónak tartott bolygóját is testközelből vizsgálhatnák meg. Az új koncepció tehát tudományos szempontból nagyon is kecsegtetőnek tűnik, ugyanakkor sokkal hosszabb ideig tart. A Starshot eredeti terveivel ellentétben ugyanis Heller és Hippke szondái csak 95 év alatt érnék el a szomszédos csillagokat, és 141 év alatt a Proxima Centauri bolygójának környékét.

Az új terv mellett szól ugyanakkor, hogy az a jelenlegi technológiai fejlettség mellett is egész jól megvalósíthatónak tűnik, míg az eredeti koncepciónak még bőven akadnak olyan elemei, amelyekről senki sem tudja, hogyan lehetne véghezvinni.