Új fejezettel bővülhet a Föld története

A legújabb eredmények alapján úgy tűnik, hogy az élet legtöbb mai formájának létezését lehetővé tevő nagy oxigenizációs esemény 700 millió évvel korábban történt, mint eddig gondoltuk. 

Új fejezettel bővülhet a Föld története

A kutatók egészen mostanáig azt hitték, hogy az oxigén mennyisége csak nagyjából 2,3 milliárd évvel ezelőtt vált jelentőssé bolygónk légkörében. A legújabb bizonyítékok alapján azonban úgy tűnik, hogy a nagy oxigenizációs esemény jó 700 millió évvel korábban történt, mint eddig gondolták. Az oxigénkatasztrófának is nevezett történés új időpontját a Koppenhágai Egyetem, a Dél-dániai Egyetem, a NordCee és több más kutatóintézet munkatársai dolgozták ki. A felfedezés egyben azt is jelenti, hogy a Föld története egy korábban nem ismert, vadonatúj fejezettel bővült.

Csaknem 15 év telt el azóta, hogy Minik Rosing, a Koppenhágai Egyetem professzora meggyőző bizonyítékokkal igazolta, hogy a földi élet kialakulása nagyjából 3,8 milliárd évvel ezelőtt, néhány primitív óceáni baktériummal kezdődött. Az elfogadott elméletek, és a kőzettani bizonyítékok alapján azonban egészen eddig úgy vélték a szakértők, hogy ezek a mikroszkopikus organizmusok csak rendkívül lassan lehettek képesek annyi oxigén kitermelésére, amennyi a légköri gázok arányának olyan gyökeres megváltoztatásához szükségeltetett, ahogy az a mai életformák többségének létezését lehetővé tevő nagy oxigenizációs esemény során történt.

A kutatócsoport Dél-Afrika területén ezer méter mélyről felhozott kőzetmintákat elemzett, és ezen analízis során derült ki, hogy 3 milliárd évvel ezelőtt már tetemes mennyiségű oxigén volt a levegőben. Lasse Nørbye Døssing és kollégái ez alapján úgy látják, hogy a baktériumok jóval gyorsabban kezdték megemelni a légköri oxigén szintjét, mint azt korábban feltételezték a szakértők, lehetőséget adva ezzel az aerob élőlények elterjedésére a bolygón. A fotoszintetizáló életformák aztán tovább növelték ezt a szintet, és közben egyre több olyan élőlény bukkant fel az evolúció színpadán, amelyek oxigént lélegeztek. A bonyolult, fordulatokban gazdag folyamatsorozat vezetett végül oda, hogy napjainkban az atmoszféra majdnem 20 százaléka oxigén, a többi 80 százalék pedig csaknem kizárólag nitrogénből áll.

Az oxigénkatasztrófa 700 millió évvel korábbra helyeződése viszont azt jelenti, hogy az aerob életformáknak ennyivel több idejük volt az evolúcióra, ez a tény pedig jelentősen átrajzolhatja az élővilág fejlődésének korábban felvázolt menetét. Ahogy Eske Willerslev DNS-kutató, evolúciós biológus elmondta, az eredmények azt sugallják, hogy az oxigéndependens életformák kialakulása jóval hosszabb ideig tartott, mint azt eddig feltételezték. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezen élőlények legelső képviselői jelentősen korábban kezdtek kifejlődni a vártnál, vagyis az eljövendő kutatásoknak jóval távolabbi múltba kell visszatekinteniük, mint azt eddig lehetségesnek hittük.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward