A Gilead által eredetileg az ebola kezelésére kifejlesztett antivirális szert az első ígéretes klinikai tesztek után széles körben kezdték különféle vészhelyzeti engedélyekkel alkalmazni a COVID-19-cel kórházba került betegeknél. Egy 30 ország részvételével zajló vizsgálat szerint azonban a gyógyszernek nem mutatható ki szignifikáns hatása a betegség kimenetelére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által szervezett vizsgálat eredményeit csütörtökön tették közzé. A publikáció még nem esett át szakmai lektoráláson, de az adatokról eddig nyilatkozó független szakértők szerint a helyzet elég egyértelműnek látszik: a szernek nincs hatása a halálozási arányra, és a jelek szerint a gyorsabb gyógyulást sem segíti elő.
Egy ennyire sok helyszínen, eltérő egészségügyi rendszerű országokban folytatott klinikai vizsgálatnál persze mindig megvan annak a kockázata, hogy a kezelési protokollokat különböző mértékben tartják be, ami hatással lehet a végeredményre. A remdesivir ráadásul csak a kezelés egyik elemét jelképezi, a COVID-19-betegek emellett egy sor más terápiát is kapnak a kórházakban, így nem egyszerű szétszálazni, hogy mi volt esetlegesen jótékony vagy rossz hatással rájuk.
A remdesivir a vírus replikációját gátolja azáltal, hogy beépül annak génjei közé. A szer azt követően kezdett világszerte vészhelyzeti engedélyeket kapni a COVID-19 kezelésében, hogy egy tavaszi amerikai vizsgálat során úgy találták, hogy szignifikánsan csökkenti a súlyos betegek kórházban töltött idejét. Ezen a kutatás végzői sem állították, hogy a remdesivir életeket mentene, az adatok nemrég megjelent utolsó elemzésében pedig a Gilead szakértői elég visszafogottan annyit írnak, hogy egyes betegek kapcsán „csökkenő halálozási arányra utaló trendeket” figyeltek meg.
Vagyis az már az első adatokból látszott, hogy nincs szó csodaszerről: a hatóanyag esetleg képes lehet mérsékelt hatást gyakorolni a betegekre, de nem ez fogja megoldani a járványt. Bár ettől még hasznos eszköz lehetett volna, elvégre a kórházi tartózkodás lerövidítésével mérsékelhette volna az egészségügyi ellátórendszerekre nehezedő nyomást.
Az antivirális szer az eredmények első, május eleji publikálása óta sok helyen a kezelés sztenderd részévé vált, és az Egyesült Államokban augusztus óta még elterjedtebb a használata, mivel az FDA ekkor függetlenítette az alkalmazási engedélyt a betegség súlyosságától (korábban csak a súlyos állapotú, oxigént igénylő betegek kaphatták), és kiterjesztette azt minden betegre.
A WHO által most közzétett eredmények a SOLIDARITY nevű globális klinikai vizsgálati projekt adatain alapulnak, amelynek keretében többfajta ígéretesnek tűnő szer hatásosságát is tanulmányozzák. A projektben eddig 11 300 felnőtt COVID-19-beteg adatait értékelték ki, akiket 30 ország összesen 405 kórházában kezeltek. A résztvevők négyféle gyógyszert kaptak önmagában vagy kombinációban (remdesivir, hidroxiklorokin, lopinavir, interferon, interferon+lopinavir), illetve 4100-an nem részesültek gyógyszeres kezelésben.
Az eredmények alapján egyik hatóanyag vagy kombinált kezelés sem volt képes szignifikánsan csökkenteni a halálozási arányt, a gépi lélegeztetés szükségességének valószínűségét és a kórházban töltött időt sem. Vagyis az említett szereket kapók esetében a mortalitás, a lélegeztetőre kerültek aránya és a kórházi kezelés hossza is hasonlóan alakult, mint azoknál, akik nem kaptak a gyógyszerekből.
Az alkalmazott szerek közül a hidroxiklorokin és a lopinavir COVID-19-cel kapcsolatos hatástalanságára már korábbi vizsgálatok is rámutattak. Az interferonról és a remdesivirről ugyanakkor ezekhez képest jóval kevesebbet lehetett tudni. A tanulmányt a szerzők azzal zárják, hogy a kezelések összességében nem sokat ígérnek, és az egyértelműnek tűnik, hogy ezek nem alkalmasak a betegek állapotának jelentősebb javítására.
A remdesivir kapcsán azt továbbra sem tudni (egyelőre túl kevés a vonatkozó adat), hogy korábban alkalmazva lehet-e hatása a kimenetelre. Súlyos COVID-19 esetén már mindent az eltúlzott immunválasz ural a testben, de lehetséges, hogy ha ezt megelőzően kezdik meg a kezelést, elkerülhető, hogy a szervezet a vírus elleni küzdelem melléktermékeként maga ellen forduljon. Ezen a ponton túl azonban úgy látszik, hogy felesleges a remdesivirt alkalmazni, állítják a független szakértők.
A Gilead egyelőre vitatja a WHO vizsgálatának eredményeit, arra hivatkozva, hogy annak keretében többféle szert teszteltek nagyon változatos körülmények között, így pedig nem lehet érdemi következtetéseket levonni az adatokból.
