Egy meglehetősen érdekes tényre derült fény a minap, amit egy szingapúri kormányzati tisztviselő osztott meg azzal kapcsolatban, mennyi terméket értékesített az Nvidia az országban és mennyi maradt ténylegesen ott. A különbség egészen megdöbbentő és fel is vet néhány kérdést azzal kapcsolatban, hova kerültek a szóban forgó AI gyorsítók a folyamat végén.

A tényről Szingapúr kormányának kereskedelemért és iparért felelős minisztériumának második minisztere, Tan See Land számolt be a minap annak kapcsán, hogy Washington vizsgálja annak lehetőségét, a DeepSeek mögött álló fejlesztőcsapat esetleg csempészett Nvidia AI gyorsítókat használt-e az egyre népszerűbbé váló nagy nyelvi modell tréningezéséhez és fejlesztéséhez.

A miniszter állítása szerint azok az Nvidia termékek, amelyeket közvetlenül Szingapúrba szállított, teljes árbevételének kevesebb, mind 1%-át adják. Ehhez ékpest a vállalat 2024-es teljes árbevételének mintegy 28 százaléka származott a szingapúri értékesítésekből. A vállalat a szingapúri forgalma tavaly 7,7 milliárd dollárra rúgott, ami éves szinten 185%-os növekedést jelent, ami azért is igen-igen komoly teljesítmény, mert ehhez képest az amerikai forgalom 14 milliárd dollárt tett ki, vagyis a szingapúri szállítások ennek több mint felét érték el.

Ahogy arra a szingapúri kereskedelmi és ipari miniszter is rámutatott, a nagy globális vállalatok jellemzően központosítani szokták a számlázást, ami azt jelenti, hogy ugyan a számlák szingapúri címre szólnak, a tényleges termékeket azonban nem Szingapúrban, hanem egy másik, távolabbi térségben használják fel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy szingapúri vállalat könnyedén rendelhet termékeket az Nvidiától a saját címére és a számlákon is ez a cím szerepel majd, miközben a végső felhasználás területe nem ott lesz, hanem egy másik térségben vagy országban, ahova Szingapúrból tovább szállítják az érintett termékeket. A miniszter szerint ez a gyakorlat nem új, nagyon sok multinacionális vállalat alkalmazza már régóta a különböző országokban és térségekben, ugyanis sokszor költséghatékonyabb leszámlázni egy adott szállítmányt a központ címére, majd onnan tovább szállítani a végső helyére.

Ezt igazából az Nvidia sem titkolja, már korábban elismerték, hogy az egyes földrajzi térségekre vonatkozó árbevételeket az alapján számítják ki, hogy az adott vásárló számlázási címe hol található. A végső felhasználási hely ettől eltérő lehet. Szingapúrt is említették példaként, ahova számlázási cím alapján érkeznek meg az egyes termékek, majd más térségekben használják fel őket, miközben a Szingapúrban maradó szállítmányok mértéke csekély.

Mivel azonban Szingapúr nagyon közel áll Kínához, főként üzleti szempontból, főleg a technológiai iparban, így felmerülhet annak a gyanúja, hogy a szigetországból Kínába távoznak egyes olyan termékek, amelyeknek elvileg nem lenne szabad „betenniük a lábukat az országba” az aktuális amerikai exportkorlátozások értelmében. A szingapúri kötődésre remek példa a kínai techvállalat, a ByteDance, amely a TikTok tulajdonosa, ugyanis ez a kínai nagyvállalat rendelkezik szingapúri irodával, illetve vezetője is szingapúri állampolgár. Ezzel egy időben Szingapúr az Amerikai Egyesült Államokkal is szoros kapcsolatot ápol mind kereskedelem, mind pedig politika terén, gyakorlatilag stratégiai partnernek minősül, sőt, a két ország hadserege együttműködést folytat a hadászat terén is, azaz használhatják egymás támaszpontjait a szigetország területén, és Guam területén is.

Szingapúr nagyon finoman próbál egyensúlyozni Kína és az Amerikai Egyesült Államok között, főleg azóta, mióta a két fél kereskedelmi háborút folytat egymással szemben. Szingapúr az amerikai entitáslistára sem szeretne felkerülni, főleg azért sem, mert egy üzletbarát országnak tekinti magát, így ha tiltólistára tennék, az mindenképpen problémát jelentene, főleg a technológiai ipar terén.

A miniszter szerint éppen ezért Szingapúr kormánya szorosan együttműködik az Amerikai Egyesült Államok kormányzatával annak érdekében, hogy felderítsék, mi lehet a háttérben, hiszen az ország nem enged semmilyen olyan üzletet semmilyen vállalkozás számára, ami szingapúri cím alkalmazása mellett más országok által bevezetett exportkorlátozások megkerülését segíti.