Újabb sorral bővültkozmikus lakcímünk: a Földön, a Naprendszerben, a Tejútrendszerben, azon túl pedig a Laniakea szuperhalmazban élünk. A hawaii kutatók által feltérképezett gigantikus régió több mint 500 millió fényév széles, és 100 ezer nagyobb galaxist tömörít magába, így tökéletesen illik hozzá neve, amelynek jelentése végtelen mennyország.
„Végre sikerrel körülhatároltuk azt a szuperhalmazt, amely otthont ad galaxisunknak” – mondja R. Brent Tully, a kutatás vezetője. „Az egész dolog nagyon hasonlít ahhoz, mint amikor felnövőben először döbbenünk rá, hogy szülővárosunk egy nagyobb egység, egy ország része, amely más államokkal határos.”
A szuperhalmazok, amelyek galaxishalmazok tömegéből állnak össze, az univerzum legnagyobb ismert struktúrái. Határaik megállapítása nem egyszerű feladat, mivel ezek a gigantikus szerkezeti egységek az anyag szálszerű nyúlványain keresztül egymással is összekapcsolódnak. A kozmoszról készült legnagyobb háromdimenziós térképek készítésekor (ilyen például a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program, SDSS) a galaxisok helyét vöröseltolódásuk mértéke nyomán igyekeznek meghatározni a kutatók.
Tully és kollégái némileg más módszerhezfolyamodtak, ugyanis a más galaxisok mozgására kifejtett hatásuk alapján igyekeztek megtalálni az egyes csillagrendszerek helyét a térképen. Alapesetben ez a metódus csak az univerzum hozzánk legközelebbi területein működhetne, ahol a helyi gravitációs hatások tőlünk észlelve túlszárnyalják a világegyetem tágulása okozta hatásokat. Távoli galaxisok esetén már közel sem ennyire egyértelmű a helyzet, Tully kutatócsoportja azonban egy új algoritmus segítségével új, eddig ismeretlen szabályszerűségeket tudott kimutatni a távoli csillagrendszerek mozgásában is.
Az adatok révén képesek voltak feltérképezni saját szuperhalmazunkat, és annak részletesebb szerkezetét is. A mérésekből kiderült például, hogy a Hydra, a Centaurus és a Norma galaxishalmazok közelében található nagy sűrűségű régió, a Nagy Mozgatónak (Great Attractor) is nevezett rejtélyes gravitációs anomália valóban alapvetően befolyásolja a szomszédos halmazok, köztük a nekünk otthont adó Virgo halmaz, és a benne található Lokális Galaxiscsoport mozgását is. A Nagy Mozgató egy gigantikus gravitációs kút, amely körülötte található galaxist és galaxishalmazt maga felé vonz, és feltehetően hasonló szerepet játszhat a Laniakea szuperhalmazban, mint a Tejútrendszer szívében található szupernehéz fekete lyuk.