1. Bevezető
Ez alkalommal tv-tuneres monitorokkal foglalkozunk. Az Asus-tól megismerkedünk a T1 sorozat 27 inches öszvérével, az LG műhelyéből egy 25 inches hibrid monitorral, valamint megtudhatjuk, hogy a Samsung vadonatúj T szériás, 27 colos kijelzője hogy állja a sarat a mezőnyben.
 
2. Asus 27T1EH - Áttekintés
Asus 27T1EH
Mivel az Asus T1 szériájáról korábban már jó tapasztalatokat szereztünk, megnéztük a 27 colos változatot is. A készülék az analóg adások mellett a digitális műsorok vételére is alkalmas, ráadásul a hazánkban használatos MPEG4 kódolást is ismeri (ami nélkül nem is érne sokat).
Ami a külcsínt illeti, a monitor tervezésénél kitettek magukért. A zongoralakk fekete festés önmagában is látványos, az ezüst díszléc pedig egy kellemes kiegészítője a kávának. Az összképet feldobja a vastag hangszórósávon látható véletlenszerűnek tűnő rács, mely mintha virágmintát formázna, így barátságosabb a monitor külleme. Az anyagminőséget rendben találtuk, többnyire jó érzés tapogatni a műanyag házat. Csupán a káva felső részén találtuk kicsit vékonyabbnak a műanyagokat, ami döntögetés közben volt érezhető, ezt leszámítva jól összerakták a készüléket.
A menükezelő gombokat a panel tetején találjuk meg, kicsit kényelmetlen helyen. Ez a tévéknél megszokott dolog, de ha a készüléket monitorként használjuk, akkor nem lehet látni, hogy éppen mit nyomunk meg. Más kifogásunk nincs velük, a gombócos és hosszúkás formájuk miatt jó nyomkodni ezeket, és a menü is viszonylag gyorsan reagál. A képbeállításokat ráadásul a mellékelt távirányítóval is elvégezhetjük, de erre még később visszatérünk. A gyorsgombok közül egyedül a fényerőállítást hiányoljuk, ezt leszámítva minden fontosabb beállítás a panel tetején és a távirányítón egyaránt megtalálható. Rendelkezésünkre áll a bemenet váltás, hangerő szabályozás, csatornaváltás, és a Splendid módok közötti kapcsolgatás. Bár a csomagban egy CD-t is találunk, nincs rajta szoftveres menü, a kényelmes kezelhetőségről egyedül a távirányító gondoskodik. A bekapcsoló gomb a panel elején, az infrás vevő mellett van. Ebbe sikerült integrálni az állapotjelző lámpácskát, ami kék és narancssárga fényével nem vonja el a figyelmet, ezért az se baj, hogy nem lehet letiltani.
A monitor óriási, ovális talpát éppen jól méretezték, mert a nem éppen pehelysúlyú készüléket stabilan megtartja, nyoma sincs inogásnak. Az ergonómiai lehetőségek tárháza nem túl széles, a kijelző sem magasságállítással, sem a sokszor nagyon hasznos elforgatással nem rendelkezik. A fix magasságot viszont jól eltalálták, kicsit magasabban van az átlagnál, ezért kényelmesen nézhetjük. Az egyetlen konfigurációs lehetőségünk a panel megdöntése. Az állvány előrefelé 5 fokban, hátrafelé 15 fokban dönthető meg, ami nem egy széles tartomány, de a próba során nekünk nem volt gondunk vele, jól be tudtuk állítani a monitort.
A készülék falra is felszerelhető, az ehhez szükséges lyukakat megtaláljuk a hátlapon, szépen lefedve egy-egy gumisapkával. A csatlakozók repertoárja igen széles, itt minden megtalálható, amit egy tévén és egy monitoron keresnénk. A koaxiális antenna bemenet mellett van egy HDMI, egy SCART, egy S-Video, egy kompozit video, komponens bemenetek, és az analóg számítógépes összeköttetéshez a VGA bemenet. Az audio csatlakozók terén is széles a választék. A bemenetekről RCA és egy 3,5mm-es jack csatlakozó, a kimenetről pedig egy S/PDIF optikai digitális csatlakozó és RCA kimenet gondoskodik. A monitor fejhallgató kimenete oldalra került, aminek kifejezetten örültünk (sokan hátra rakják). A kijelzőn továbbá egy tápkapcsolót is találunk, ezzel teljes mértékben áramtalanítani lehet a készüléket. A kellékek közt találunk egy használati útmutatót, egy VGA kábelt, audio kábelt, egy tápegység kábelt és egy távirányítót. Utóbbi már a 2db mikro (AAA) elemeket is tartalmazza. A telepítő lemezen csak a monitor drivere és a kézikönyv található meg.
 
3. Asus 27T1EH - Televíziós képességek, OSD és Képprofilok
Televíziós képességek
Először a kijelző televíziós képességeiről számolunk be, hogy lássuk, a készülék mennyire jól használható kedvenc műsorainkhoz. A képernyőmenü a magyar nyelvet is ismeri, mely sokak számára hasznos lehet, de mivel néha vicces fordításokkal is találkoztunk, mi inkább meghagytuk az angol nyelvet alapbeállításnak. Az analóg műsorok automatikus hangolása 9 perc alatt kész volt, az így talált 43 csatornát pedig táblázatba rendezve kaptuk meg. Lehetőségünk van a digitális adásokat és a rádióadókat is végigkerestetni, ez az előfizetett csatornák számától függően újabb 35-40 percet is igénybe vehet. A hangolás természetesen kézzel is történhet, és a csatornák frekvenciájáról is tájékoztatást kapunk. A programlista elemei módosíthatók (cserélés, törlés) és át is nevezhetjük ezeket, ha a programinformációból bekerült adatok nem lennének megfelelőek. Kedvenc listánkat is összeállíthatjuk, ennek előhívására egy dedikált gomb található a távirányítón, a lista elemeit pedig a csatornalistából választhatjuk ki. A kényelmi funkciók közt az utoljára használt csatorna visszahívása is szerepel, mely szintén saját gombot kapott a távkapcsolón.
A távirányító egyébként elég kényelmes lett és minden funkció könnyen elérhető rajta, a legfontosabbak dedikált gombokat is kaptak (pl.: képarány, hangsémák, Splendid módok, képfagyasztás, stb.). A hangerő szabályozása a távirányítóval gyorsan történik, de ha a csatornaváltást lapozás vagy listás kiválasztás helyett számjegyekkel akarjuk végrehajtani, akkor ez csak nagyjából 3mp múlva történik meg. Ez annak köszönhető, hogy a készülék három számjegyet vár tőlünk, ha pedig ennél kevesebbet akarunk megadni (pl. a 14-es csatornára akarunk váltani), akkor kivárja a 3mp-es időtartamot (a gyors csatornaváltásra tehát marad az egyenkénti léptetés). Bár erről nem a távirányító tehet, úgy gondoltuk mégis itt érdemes megemlítenünk.
A kép széleskörűen konfigurálható, a menü szokásos fényerő, kontraszt, háttérvilágítás, színtelítettség beállításain felül az Asus különleges Splendid képjavító motorját is használhatjuk. A profilok a Standard, Scenery, Game, Theatre módokban merülnek ki, melyek látványos javulást hoznak. Az alaphelyzeti színhőmérsékletet a User móddal konfigurálhatjuk (az ajánlott értékek a lap alján), de a gyári sémák közül is választhatunk (Warm, Mild, Cool). Van továbbá több állású zajcsökkentés, melyet az adás minőségének függvényében érdemes beállítani (a túl nagy zajcsökkentés eltűnteti a szemcséket, de mosottabb képhez vezet). A dinamikus kontrasztvezérlés (ASCR=ASUS Smart Contrast Ratio) pedig a kontrasztérték specifikációját hivatott feltornázni, de a gyakorlatban ennek nem sok jelentősége van. A képarány kezelésnél megtaláljuk a Square lehetőséget, mely a 4:3 aránynak felel meg, a Wide beállítást, ami a 16:9 megfelelője, és a Panorama módot, mely sajátos megjelenítéssel bír. Rendelkezésünkre áll továbbá két nagyítási lehetőség is (Zoom1, Zoom2), melyek az eredeti kép közepét nagyítják fel különböző mértékben. A 4:3 mód és a nagyítás is lehetséges egyszerre. Ennek olyankor van jelentősége, amikor 4:3-as formátumban 16:9-es adást sugároznak (alul és felül fekete csíkokkal). Ilyenkor az Auto módba is érdemes kapcsolni.
Az előrefelé sugárzó hangszórók elfogadhatóan szólnak, bár van némi dobozhangzás, amit a finomhangolással korrigálnunk kell. A csipogók viszont meglepően sok mélyhangot produkálnak, egészen nagy hangerő mellett. A beépített erősítőnek van némi alapzaja, ezért amikor nem hallgatunk semmit, kénytelenek vagyunk némítást alkalmazni, mert a halk zúgás idővel zavaróvá válik. A hangbeállításoknál előre elkészített sémákat találunk: Standard, Boom, Vocal, Rock, Soft. Ha ezeket a megfelelő helyzetekben alkalmazzuk, szép eredményt érhetünk el velük, a hangszóróknak ugyanis van némi tartalékuk a mélyhangok terén. Az alapvető beállítások mellett az automatikus hangerőállítás is megtalálható, ennek a felhangosodó reklámok alatt vesszük nagy hasznát. A térhangzás viszont egy felesleges extra, ugyanis fejünk mozgatásával állandóan változik körülöttünk a szimulált tér, ezért jobb, ha a sztereo beállításnál maradunk.
A műsorújság előkeresése helyett használhatjuk a tévé teletext képességét, mely szorgosan eltárolja a háttérben végiglapozott oldalakat, mialatt mi a műsorra figyelünk. Ezek után a távirányító csatornaváltó gombjával pillanatok alatt lapozgathatunk köztük. Egyeseknek hasznos lehet, hogy a teletext a mix módot is támogatja, így egyszerre lehet nézni az adást és olvasni a szöveget. A monitorban szülői korlátozás is van. Segítségével csatornákat tilthatunk le, továbbá beállíthatjuk, hogy a tévé csak a távirányítóval legyen használható. Az alvás időzítő is egy fontos extra, ráadásul ez a funkció még egy dedikált gombot is kapott a távirányítón. Sajnálatos, hogy a készülékből kimaradt a PiP (kép a képben) funkció. Enélkül nem lehet egyszerre számítógépezni és tévézni vagy egy képernyőn két bemenetet használni (pl. VGA és HDMI). A készülékben nincs média lejátszó, ez az extra szintén sokat dobott volna a monitor ázsióján.
OSD
A monitor nem különbözteti meg egymástól a PC módot és televízió módot, így a menü is közös. A számítógépes használathoz mindössze a HDMI vagy VGA bemenetre kell átkapcsolnunk, az OSD minden bemenet esetén ugyanazokkal a képbeállítási lehetőségekkel rendelkezik.
Képprofilok
A képprofilokat éppen ezért változatlanul találjuk a számítógépes használat esetében is. A Standard egy általános felhasználásra szánt profil, ami a legtöbb helyzethez megfelel. Az extra színhatású profilokat (Scenery, Theater, Game) fotók nézegetésére, filmek megtekintésére és játékra szánták, de még ezeket is kulturált módon állították be nekünk, mert egyik sem használ túlzó élesítést (erről még később) vagy más kirívó effektet. Ha pedig szeretnénk felturbózni ezeket, akkor külön-külön testre szabhatjuk a fényerő, kontraszt, háttérvilágítás, színhőmérséklet beállítással, amit egyénileg eltárolnak nekünk.
A mérések alapján azt kell mondjuk, a gyári sémák most kivételesen nem kápráztattak el minket, de ez inkább a készülék hibája, mintsem a képprofiloké, melyek csak beállításokat tárolnak. A látvány becsapós, mert szemmel vizsgálva nincs velük probléma, de amint összevetjük a monitor képét az sRGB színtérrel, kiderül a pontatlanság. A színeltérések durvák, és a gamma értéke mindegyiknél távol van a kívánatostól. A fényerőt szintén magasnak találtuk mindenhol, ám ez a legkisebb probléma, ezt még könnyen lehet korrigálni.
A manuális beállításokkal a legtermészetesebb színvisszaadást akartuk elérni, így a kalibráció során ezúttal is a 120cd/m^2 fényerőt, 2,2-es gammát és 6500K színhőmérsékletet céloztuk meg. Amikor csak a monitor helyes beállításaira hagyatkoztunk, nem voltunk igazán sikeresek, ezért az egyénileg elkészített színprofilt is betöltöttük hozzá. Így valamelyest javult a helyzet, de a monitor az sRGB színteret így is csak átlagos pontossággal tudta szimulálni. Ezek után lássuk a képminőségbeli teszteket.
 
4. Asus 27T1EH - Képminőség
Képminőség
Ahogy ezt már korábban is megszokhattuk az Asus kijelzőitől, szemmel vizsgálva a színek már alaphelyzetben is megnyerőek, a látvány pedig fokozható a Splendid képprofilokkal, hogy még látványosabb hatást érjünk el velük. Ezekkel viszont érdemes vigyázni, mert a színekkel való játszadozás a valós színvisszaadás rovására mehet. A monitor alaphelyzetben is használ némi színesítést, ettől kicsit mesterkélt a látvány. Ennek tudható be, hogy a színátmeneti skálák már Standard módban sem teljesen folyamatosak. A különleges profilokkal pedig tovább romlik a helyzet, így ezeket csak filmezéskor, játékoknál (és tévézéskor) érdemes elővenni, ahol a hibák nem szembetűnőek. A kijelző a szürke sötétebb árnyalataival megküzd, ezeket alig lehet látni, ezért a filmek legsötétebb jelenetei elvesznek. A világosabb árnyalatokkal viszont semmi gondja, ezeket jól láthatóan tárja elénk. Jó hír, hogy kellően nagy fényerőtartalékkal számolhatunk (238 cd/m^2 fehér képernyőn mérve), ezért a monitor napsütéses időben nem jön zavarba. A háttérvilágítást szokatlan mértékben lesötétíthetjük, egészen 4 cd/m^2 fényerőig mehetünk le, így a szemkímélő használat garantált.
Ami a kép élességét illeti, kicsit csalódnunk kellett. Sajnos a tv-tuneres monitoroknál előszeretettel alkalmaznak élesítési eljárást. Ettől az Asus kijelzője sem menekülhetett meg, így a kép picit szellemképes. Az élesítés érthetetlen módon a HDMI bemenetre is kiterjed, kikapcsolni pedig nem lehet. Ezt nem kell tragikus hibaként kezelni, mert így is tökéletesen olvasható minden, de ha átülünk egy jobb monitor elől, akkor észrevehető a különbség. Viszont legalább a VGA bemenet sem rosszabb nála, így ez a kis gyengeség nem annyira feltűnő. A video bemenetek képbeállításai egymástól függetlenül konfigurálhatóak. Így ha a HDMI és a VGA bemenetet más-más eszközre szeretnénk kötni (pl. a HDMI kaput DVD lejátszóra, a VGA-t számítógépre), akkor ennek nincs akadálya. A bemenetek egymástól függetlenül megtartják a korábbi beállításaikat, így megspóroljuk az újrabeállítási procedúrát. Használat közben, ha megszűnik a bemeneti video jel, akkor erről csak egy felirat tájékoztat minket, a készülék nem kezd önálló keresésbe, a bemenet váltása minden esetben kézzel történik.
Az alacsonyabb felbontások közül találunk olyanokat, amelyeket szövegolvasásra is elővehetünk, ezek az 1152*864 és 1024*768-as képméretek. Jó minőségük miatt játékra az 1280*720 és 1280*1024-es felbontások alkalmazhatóak. A kijelző a 16:10 arányú képméreteket közepes minőségben jeleníti meg, de mivel ilyenkor széthúzza a képet, ezeket nem érdemes erőltetni. A monitor képarány kezelése csupán a saját 16:9 arányára és a régebbi játékok által használt 4:3-ra terjed ki. Ezt ráadásul kézzel kell kapcsolgatni, ami már rövidtávon is kényelmetlen.
A monitor betekintési szögeit vizsgálva nincs miért aggódnunk, ugyanis a panelre oldalról is kellően széles rálátás nyílik. Bár leheletnyi sárgás elszíneződés is látható, még bőven élvezhető a kép. Felülről némi kontrasztvesztéssel kell szembesülnünk, de ez csak kb. 40 fokban következik be. Alulról meglepően sokáig jól látható a képernyő. Ilyenkor sötétedéssel kell számolnunk, de a színtorzulás csak nagy szögben (kb. 20 fokban) jön elő. Mi összességében elégedettek voltunk a látószögekkel, ez már a csoportos tévézést is lehetővé teszi.
A háttérvilágítás a kijelző másik erőssége. A képszéleken nincsenek bevilágítások és a foltosodás is olyan enyhe, hogy még a teszteken is úgy kellett vadászni rájuk. Így extra szélesvásznú filmeket is nézhetünk a monitoron, a képernyő sötét részein nem fogják zavarni a látványt holmi világosabb foltok.
Játékok alatt nem panaszkodhatunk zavaró utánhúzásra, csak a szokásos, gyorsítás nélküli 5ms-os elmosódásra kell számítani. A bemeneti késés viszont kellemetlenül nagy, ezt szokni kell. Ez olyankor probléma, amikor Call Of Duty jellegű FPS játékokat veszünk elő. Ez esetben a közvetlenség elsődleges fontosságú, de például kártyajátékoknál semmit sem számít.
 
5. LG M2550D - Áttekintés
LG M2550D
Most lássuk az LG 25 inches újdonságát, melyben szintén megtalálható az MPEG4 tuner, a monitorban ráadásul egy média lejátszónak is sikerült helyet szorítani.
A készülék formaterve egyedi, szögletes éleket és íveket látunk mindenhol. Látszik rajta, hogy a készüléket nemcsak monitornak szánták, hanem arra, hogy a szoba díszévé váljon. A káva lakkozása mi más lenne, mint fényes és fekete, a borítás tehát nagyon kényes, de tiszta állapotában szép is. A megépítés során átlagosan vastag műanyagokat használtak fel, amik a döntögetés közben kis nesszel tudatják, hogy ott vannak, de a kijelző összhatását tekintve, még ezzel együtt sincs hiány a minőségérzetben.
A monitor távirányítóval is rendelkezik, ezzel a televíziós részlegben foglalkozunk. Lássuk először a monitor érintőgombjait, amik a panel elején találhatók meg. A feliratok jól látszanak a fekete káván, ezért a funkciókat nem kell keresgélni, de csak nappal, ugyanis szürkületnél teljesen lutri, hogy mit nyomunk meg. Ettől eltekintve az érintőgombok kezelése egészen jó, mert mindig az a funkció indul el, amit megérintünk, és a menü is gyorsan reagál. Szoftveres menüvezérlés nincs, de tekintve, hogy az érintőgombok jól sikerültek és még távirányítónk is van, nincs rá szükség. A gyorsgombok közül egyedül a fényerőállítást hiányoltuk, ezt még a távirányítón sem találjuk meg. Az állapotjelző led lilás-fehér fénye kellemes, nem vonja el figyelmünket a lényegről. Viszont a készenléti villogás egy sötét szobában már határozottan zavaró, szerencsére ezt ki tudjuk kapcsolni a menüben.
A monitor állványa az egyszerű fajtából való, a különlegességeket nem támogatja (magasságállítás, porté mód), de még a sokszor hasznos talpforgatás képességét is mellőznünk kell. Előnye, hogy könnyen összeszerelhető és viszonylag stabil. Bár ez csak oldalra és előrefelé érvényes, a talp kialakításából fakadóan a monitor hátrafelé kicsit könnyebben elmozdul. Az ergonómia elég jó, és a panel jó helyre került, kicsit magasabbra a megszokottnál, ezért mindig kényelmes volt nézni. A káva előre és hátrafelé is megdönthető, de a tartomány igen szűk (előre 5, hátra 10 fokban), így ez csak minimális konfigurálhatóságot enged meg a kijelzőnek.
Mivel a monitort a szoba díszének szánták, az elsődleges szempont nem a praktikum, hanem a látvány volt. Éppen ezért a hátlapot vékonyra tervezték, amihez külső tápegységet kellett használni. A vékonyság ellenére érdekes módon nem kell lemondanunk a felfüggesztési lyukakról sem, így a falra szerelés sem akadály. Viszont a csatlakozók szokás szerint hátrafelé, és nem lefelé néznek, így a kijelzőnek megfelelő távolságra kell lennie a falhoz, különben nem férnek el a kábelek. A video bemenetek tárháza óriási, viszont HDMI bemenetből csak egyet kapunk, ebből jól lett volna legalább kettőt alkalmazni, vagy legalább egy DVI bemenetet is rakni a monitorra, mert ha ezt ellőjük például egy konzolra, akkor a gépünknek már csak a D-sub marad. A tévés bemeneteknél a komponens-, kompozit video és SCART dugaszt találjuk meg, és természetesen a koaxiális antenna csatlakozót. A beépített hangszórók külső forrásból is megszólalhatnak, erről egy pár RCA és egy 3,5mm-es jack bemenet, a hibátlan kimenetről pedig egy optikai digitális csatlakozó gondoskodik. A fejhallgató kimenet kicsit szerencsétlen helyre, hátulra került. Jobb lett volna, ha ezt egy könnyebben elérhető helyre, oldalra vagy alulra vezették volna ki. A kijelzőn egy PC kártya és egy USB csatlakozó is található, utóbbihoz pendrive-ot tudunk csatlakoztatni. A monitorhoz kapunk egy a használati útmutatót, külső tápegységet és tápkábelt, VGA madzagot, kábel kötegelőt, valamint egy távirányítót a hozzá való elemekkel (2db AAA). A telepítő lemezen az útmutató és a driver kapott helyet. A digitális kábelt hiányoltuk a csomagból, ezt már nekünk kell megvenni hozzá.
 
6. LG M2550D - Televíziós képességek, OSD és Képminőség
Televíziós képességek
Az üzembe helyezés után megnéztük, hogyan boldogul a kijelző a tévé adásokkal. A telepítő varázsló nálunk kb. 4 percet vett igénybe ahhoz, hogy felkutassa a 43 db analóg csatornát. Ha digitális MPEG-4 kódolású csatornákat és rádióadásokat is megkerestetjük vele, akkor ez jóval több időt is igénybe vesz, akár 30-40 percig is eltarthat (attól függ hány csatornára vagyunk előfizetve). A grafikus csatornalista nagyon szépen tagolt és átlátható, rendszerezés közben (mozgatás, törlés, kedvenc listába való felvétel) egy kis ablakban láthatjuk, hogy éppen mi megy az aktuális csatornán. Egy kis szívfájdalom, hogy ha a programinformáció a csatorna nevét nem tartalmazza, akkor kénytelenek vagyunk ezeknek a kódját megjegyezni, ugyanis átnevezésre nincs lehetőség.
Említettük, hogy a kijelzőhöz távirányító is van, de ez nem meglepő egy olyan terméktől, amit tévézésre használunk. A monitorhoz egy nagyon szépen átdolgozott távkapcsolót kapunk, ami továbbra is az egyik leghasználhatóbb darab, ami a kezeink között járt. Úgy tűnik, az LG-nél nagyon odafigyelnek arra, hogy a tv-tuneres kijelzőiről jó vélemények szülessenek. Ez pedig nemcsak a távirányítóra igaz, általánosságban az egész készüléket élmény volt használni, de csak haladjuk sorban. Szögletessége okán nem egy kimondottan kézbe simuló távkapcsolóról van szó, de határozott fogása van. A navigációs gombok, csatornaváltás és hangerőszabályzás éppen a hüvelykujjra esik, továbbá a tévé legfontosabb funkcióihoz tartozó gyorsgombok is lent, kényelmes helyen találhatók meg. A menü gombokat a navigációs részleg körül találjuk meg, ott ahol elsőre keresnénk. A számgombok kicsit távol vannak, de még ezeket is elérjük hüvelykujjal, 1-2 perc alatt megszokható az egész akkoris, ha egy kisebb távkapcsolóhoz vagyunk hozzászokva. A rálátás egészen jó, a szobában csak ritkán fordult elő olyan helyzet, amikor a tévé nem reagált (ehhez persze friss elemek is kellettek). A csatorna-visszaléptető gombot viszont továbbra is hiányoltuk a távirányítóról.
Tévézés közben nem azt éreztük, hogy egy kényszer megoldásról lenne szó, a készülék alapjaiban véve egy televízió, amit monitorként is használhatunk. A készülék grafikus menüje a tévékből lehet ismerős, és monitorként használva is ugyanazokon a beállításokon kell végigmenni. A képprofilok között van különbség, főleg fényerőben, ezért ideálisak arra, hogy hosszas pepecselés nélkül kiválasszunk egyet a saját ízlésünk szerint. Ezek a következők: Vivid, Standard, Cinema, Sport, Game - mi meghagytuk az angol menüt, de a magyar nyelv is kiválasztható. Szokás szerint érdemes inkább saját beállításainkat használni az Expert1, Exprert2 sémák segítségével. Ezeknél a dinamikus kontraszt is kikapcsolható, így elkerülhetjük a nem kívánt, lassú fényerőváltásokat. A készülékben energiatakarékos funkció is van, ami a háttérvilágítás fényerejét szabályozza. Mivel ezt nem automatikusan teszi meg, nem sok értelme van, hiszen mi is beállíthatunk egy statikus értéket (nincs beépített fénymérő szenzor). A képarányok között a gyártó szokásos módjait találjuk, melyekkel igen széleskörűen beállítható, hogy milyen megjelenítés mellett szeretnénk kompromisszumot kötni, ha a szokásos 4:3-as adást nézzük. A „4:3” képarány négyzetes, két oldalt fekete képterület van, a hagyományos 4:3-as adás nem torzít rajtuk (4:3-as adás esetén az „Original” beállítás is ezt teszi). A „14:9” és „Zoom” módoknál teljes képernyőn, nagyítva látható a kép, a hagyományos 4:3-as adás tetejét és alját vágják le, így nem torzítanak. A „Full Wide” és „16:9” megjelenítési módok csak 16:9 adásokhoz javasoltak, mivel kihasználják a teljes felületet, és a 4:3-as adásokat széthúzzák (torzítanak). A „Cinema Zoom 1” szintén csak 16:9 adásokhoz javasolt, de ez már némi nagyítással jeleníti meg a képet (extra szélesvásznú filmeknél van értelme).
A beépített hangszórók nem túl hangosak, cserébe egész elfogadhatóan szólnak, úgy ahogy a legtöbb LCD tévé hangszórói, kicsit műanyagosan. A monitoroknál használatos csipogókhoz képest elég jók. A hangsémákkal lehet finomítani a megszólalást. Ezek sokszor jól jönnek, így csökkenthetünk a vödörhangzáson és egyéni ízlésünkre szabhatjuk hangjukat (Stadard, Music, Cinema, Sport, Game). Az automatikus hangerőszabályzás, hangszínszabályzás, és a középhang kiemelése (Clear Voice II) nagyban növelik a hallgathatóságot, ezek valóban hasznos lehetőségek. A térhangzás (Surround X) előnye hallható, ezzel némileg kiszélesíthetjük a hangszórók által megjelenített teret.
Apró hiányosság ugyan, de valakinek fontos lehet, hogy a teletext módjai közül hiányzik a mix, vagyis a szöveg műsorra való rávetítése. Ennél nagyobb probléma a PiP hiánya, így a PC használata közben nem lehet tévézni. Egy nagyon hasznos lehetőség viszont a Q.Menü (a távirányítón gyorsgomb tartozik hozzá), mely a legfontosabb beállításokat gyűjti össze, így tévénézés közben nem kell egyenként a főmenüben tallóznunk értük (képarány, nagyítás módja, kép- és hangséma, audio mód, elalvás időzítő, pendrive eltávolítása). Az egyéb funkciók közt egy nagyon jól testreszabható időzítőt találunk, mellyel az elalvás és kikapcsolás időzítése mellett még azt is beállíthatjuk, hogy melyik csatornára és milyen hangerővel szeretnénk felébredni (napi időzítés, hétköznap, hétvége). További hasznos lehetőség a Lezárás részleg (Lock), mellyel csatornákat zárolhatunk.
Az USB bemenet nem véletlenül került a monitorra, hiszen a kijelző pendrive-okat is képes kezelni, így a rajtuk tárolt fényképek (JPEG) és videók megtekintése, valamint zenehallgatás (MP3) is lehetséges. A video lejátszó az xvid és divx tömörítésű anyagokkal jól boldogul, továbbá az MKV konténerbe csomagolt filmek közül a 720p és az 1080p minőségűeket is tökéletesen folyamatosan lejátssza, még nagyobb bitrátával is. Beletekerni is lehet a nyílgombokkal, a kezelés tehát pofonegyszerű. Egy problémánk viszont volt a video lejátszóval, mégpedig az, hogy nem kezelte a feliratokat.
OSD
Mivel a készülék alapjaiban véve egy tévé, amit monitorként is használhatunk, a menü olyankor is változatlan, amikor PC-vel használjuk, csupán néhány lehetőség kiesik a választékból.
Képprofilok
A képprofilok választéka is megegyezik, függetlenül attól, hogy melyik bemenetet használjuk. A korábban említett sémákról (Standard, Cinema, Sport, Game, Vivid) csak jóindulattal tudunk nyilatkozni, hiszen a színvisszaadás az sRGB színtérben egészen pontos. A fényerő nekünk mindegyik profilban magas volt, de mivel ezek tévézésre vannak kitalálva, elnézhető nekik. A Cinema mód kicsit sötétebb a többinél, a Standard fényereje pedig nappali megvilágításhoz van kitalálva.
A méréseknél a viszonyítás sRGB színtérben, 120 cd/m^2 fényerőhöz, 2,2 gamma értékhez és 6500K színhőmérséklethez ment. Amint látható, a színek esetében a grafikonok kis eltéréseket mutatnak, a gamma is egészen pontos. A jó értékek szemmel is láthatóak. A gyakorlatban ez azt eredményezte, hogy bármelyik profilt is választottuk, mindig elégedettek voltunk a látottakkal, ami főként annak köszönhető, hogy a profilok egyikében sincs túlerőltetve a kontraszt (így színtorzulás sincs). Mivel a kijelzőn nem lehet pontosan beállítani a színhőmérsékletet, a számunkra ideális 6500K-t nem tudtuk kiválasztani. A rendes Kelvin skála helyett előre beállított W (Warm) és C (Cool) sémák közül lehet választani (50 meleg és 50 hideg fokozat). A kalibráló szerint a kiszemelt 6500K színhőmérséklethez a gyári W30-as érték (7200K) volt a legközelebb. Ezért mi ezt választottuk, majd korrigáltuk az egyedi színprofilunkkal, amit betöltöttünk hozzá PC-s csatlakozás esetén. Ez egy kicsit körülményes megoldás, jobb lenne, ha a színeket egy-egy csatornán lehetne állítgatni.
A tesztpéldány beállításait is közöljük, de mivel a gyártásban előfordul némi szórás, ezt óvatosan érdemes kezelni. A lényeg, hogy tévézésre és PC-vel való használatra is bármelyiket választhatjuk, ha az enyhén kékes színhőmérséklet megfelel nekünk.
 
7. LG M2550D - Képminőség
Képminőség
Eddig szinte csak jó véleménnyel voltunk a kijelzőről, azonban a helyzet fordulni látszik, ugyanis tévézés közben nem lehet olyan jól észrevenni a hibákat. A monitoros használat alatt rögtön feltűnt, hogy a színek fakók, valami nem stimmel, nem olyanok amilyennek lenniük kéne. Ez főként a piros szín esetében szembetűnő, a többinél nem vészes a helyzet, de ránézésre a kijelző képe élénkebb is lehetne. A színátmeneti gradiensek legalább folyamatosak. A kontrasztskála elemei közül a világosak közül mind látható, a sötétebbek viszont beleolvadnak a teljes feketeségbe. A fényerőtartalékkal nincs probléma, mert legkisebb háttérvilágításnál 72 cd/m^2 a fényerő, amit egy fehér képernyőn mértünk, ami kellően szemkímélő. A 232 cd/m^2 maximális fényerő pedig megfelelően nagy a nappali fényviszonyokhoz.
A legsúlyosabb probléma, amit tapasztaltunk, az a bemenetek gyenge minősége. Kár, hogy még a HDMI kapu esetében is számolnunk kell némi szellemképpel, amit általában a túlzott élesítés szokott okozni, és ezt sajnos nem lehet kikapcsolni a monitoron. Ha a VGA csatlakozót használjuk, akkor tovább romlik a kép minősége, bár még ez is a használható kategóriában van. A video bemeneteket egymástól függetlenül kezeli a kijelző, így különböző képbeállításokat alkalmazhatunk rajtuk, ami jól jön, ha pl. a HDMI kapura DVD lejátszót, a VGA bemenetre számítógépet csatlakoztatunk.
A képarány kezelés VGA bemenet esetében csak a 16:9 és 4:3 arányokra teljed ki, és kényelmetlen, hogy kézzel kell váltanunk. Ha ezektől eltérünk, kénytelenek vagyunk torz épet nézni. A HDMI bemenet esetében a televíziós képarányok is megjelennek, olyankor jóval szélesebb a választék, de a 16:10 és 5:4 arányok ott sem elérhetők. A monitor interpolációs képessége egészen jó, szövegolvasásra az 1280*720, 1152*864 és 1024*768-as felbontásokat használhatjuk. Játékra az 1440*900 és 1280*1024-es képméreteket is elővehetjük, de mivel ilyenkor torz képet kell néznünk, nem sokra megyünk velük. Összességében tehát három alacsony felbontás van, amit elővehetünk, de azok legalább gyönyörűek, csak kár, hogy kényelmetlenséget okoz nekünk a képarány kézi kapcsolgatása.
A betekintési szögekkel viszont elégedettek voltunk. A panelen oldalirányból csak alig lehet látni színtorzulást, mindössze leheletnyi sárgulás történik. Felülről van némi kontrasztcsökkenés, de nem számottevő, a színek ilyenkor sem változnak meg jelentősen. Alulról csak nagyjából 20 fok körül romlik le a minőség, addig a kijelző egészen szépen megtartja a színeit, csak némi sötétedéssel kell számolnunk.
A háttérvilágítás szintén a monitor erősségei közé tartozik. Csupán a bal alsó sarkok felől látható egy enyhe bevilágítás, de ez egy teljesen jelentéktelen hiba és használat közben észre sem lehet venni. A homogén képernyőkön még halvány foltosodás sem tarkítja a képet, a monitor tehát egy nagyon szép háttérvilágítással büszkélkedhet.
Játékok alatt szerzett tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy a kijelzőt legfeljebb alkalmanként érdemes ebből a célból elővenni. Az utánhúzás nem vészes, az 5ms-os monitorok átlagát hozza, a gyors mozgásnál látható elmosódás nem egy zavaró jelenség. A bemeneti késés viszont az, és mivel a monitor nem igazán közvetlen, nehéz célozni játékokban. Emiatt a kijelző csak mérsékelten ajánlott játékra, de kevésbé akciódús felhasználásnál ez nem egy lényeges szempont.
8. Samsung T27A550 - Áttekintés
Samsung T27A550
A végére hagytuk a Samsung kijelzőjét, mely szintén rendelkezik MPEG4-es tv-tunerrel, ezen kívül pedig egy médialejátszót is tartalmaz, így tudása alapján az LG monitora ellen indul.
A Samsungtól már megszokhattuk, hogy minden kijelzőjét ízléses formavilággal és színhasználattal dobja piacra. A fényes, lakkozott, vékony káva szép látványt nyújt a vöröses fekete festéssel, ehhez pedig egy szép talpat sikerült választani. Szerencsére az anyagminőségre is odafigyeltek, a műanyagok egészen vastagok, a káva pedig pontosan illeszkedik a panelre.
A kijelző érintőgombjai a káva elején, a jobb alsó sarokban vannak, az infrás érzékelő és az állapotjelző led mellett. A power led vörös fénye diszkrét, ezért az sem baj, hogy nem lehet letiltani a menüben. Az érintőgombokat egész jól reagálnak, ha tudjuk, hol kell megérinteni őket. Ebben segítenek a festett piktogramok, melyek nappal még látszanak, de szürkületnél már gondban lehetünk, ugyanis a gomboknak nincs megvilágítása. A kijelző gyorsgombokkal is rendelkezik, hogy a legfontosabb funkciók miatt ne kelljen a főmenüben tallózni. Lehetőségünk van bemenetváltásra, csatornaváltásra és hangerőszabályzásra. Szoftveres menü helyett egy távirányítót kapunk a kijelzőhöz, ami sokat javít a kezelhetőségen, erre még később visszatérünk.
A monitorhoz egyszerű állvány tartozik, ami stabil, de sajnos nem támogatja a tengelye körüli megforgatást. Magasságállítás sincs, bár a gyárit sikerült tökéletesen belőni, így mi nem tennénk egy milliméterrel sem arrébb. A panelt normál tartományban lehet döntögetni, előrefelé 2 fokban, hátrafelé 22 fokban. A félig átlátszó talp egy nagyon szép látványelem, az állvány tehát inkább szépnek mondható, mintsem praktikusnak.
A monitoron felfüggesztési lyukak is vannak, így nincs akadálya, hogy fali konzolra szereljük. A bemenetek átalakítók segítségével vannak szép sorba rendezve. Köztük találjuk a HDMI csatlakozókat (2db), a VGA bemenetet, a komponens és kompozit video bemeneteket (utóbbiakat kombinálták, és egy-egy átalakító kábellel választhatjuk szét a video és audio jeleket, attól függően, hogy melyiket akarjuk használni). A monitornak egy SCART csatlakozója is van, ehhez szintén átalakító szükséges, amit megtalálunk a csomagban (az EXT(RGB) feliratú csatlakozóba kell dugni). A készüléken audio kimenetek is vannak, egy optikai digitális, valamint egy 3,5mm jack fejhallgató kimenet. Kicsit kényelmetlen lehet, hogy ez szintén hátul található meg, egy oldalsó csatlakozó jobban kézre esne. A kijelzőn található egy USB bemenet, erre egy pendrive-ot lehet csatlakoztatni, a monitor ugyanis médialejátszóként is funkciónál (erre még visszatérünk). A készülék egy CI kártyaolvasóval is rendelkezik az előfizetéses, kódolt adások feloldására. A kellékek közt számos vezeték található meg (SCART, komponens, kompozit, audio), de monitor kábelnek csak egy VGA-t kapunk, a digitális madzagról magunknak kell gondoskodni. Erre megfelel egy HDMI vagy DVI -> HDMI kábel, a monitornak ugyanis nincs DVI bemenete. Apró figyelmesség, hogy a monitorhoz kapunk egy kábelkötegelőt, amivel a madzagok kuszaságán lehet enyhíteni, és egy telepítő lemezt, amin a driver található.
 
9. Samsung T27A550 - Televíziós képességek, OSD és Képprofilok
Televíziós képességek
Említettük, hogy a tévé az analóg műsorokon és rádióadásokon felül a digitális MPEG4-es adásokat is kezeli. Ezeket a csatornalistában, összeszedve találjuk meg, ha lefuttatjuk a telepítő varázslót (ez nálunk 8 percig tartott), de lehetőség van kézi hangolásra is. A lista szépen összeszedett, a rádióadókat, analóg adásokat és digitális csatornákat egymás után felsorolva vagy három részre tagolva kezelhetjük. A rendszerezésnél nemcsak a mozgatás, törlés, kedvenc listába való felvétel, hanem a csatornák átnevezése, időzítése és zárolása is megtalálható.
A távirányító egy kényelmes darab. A korábban használt kapcsolókhoz képest némi újítás látható a navigációs részlegen, de alapjaiban véve minden maradt a régi. A navigációs gombok, hangerőszabályzás és a program léptető gombok helyzetét jól eltalálták, ha középen fogjuk meg a távkapcsolót, akkor kézre esnek. Mivel a távirányító hosszúkás, nem lehet minden funkciót rögtön elérni, de cserébe a gombok nagyok és a feliratok is jól olvashatóak rajta. Nagyon tetszett, hogy a gyakran használt funkciók egyedi gombot kaptak, így a képarány állítás, hangsávok és feliratok váltása miatt nem kell a menüben tallózni. A kevésbé gyakran használt funkciók is dedikált gombot kaptak, ezek elrendezése is logikus, így nem csoda, hogy elégedettek voltunk a távirányítóval. A tévé reakciója nagyon gyors, ezért ha egymás után több csatornát szeretnénk váltani, nyugodtan nyomva tarthatjuk a léptetés gombot, ilyenkor a készülék azonnal reagál. A rálátás jó, friss elemekkel a szobán belül bármilyen helyzetben tarthatjuk a távkapcsolót, a tévé mindig reagál.
A kép a szokásos beállításokkal finomítható (háttérvilágítás, kontraszt, fényerő, szín, élesség), és még képprofilok közül is választhatunk. Tévézéskor a Standard, Dynamic (világos környezethez) és Movie (sötét környezethez) profilok állnak a rendelkezésünkre. A készülék a képarányok széles skáláját ismeri. Tévé módban a fix 4:3 és 16:9-es képarányok mellett egyénileg is beállíthatjuk, hogy mekkora képrészlet legyen levágva a 4:3-as műsorból (Zoom mód). Auto Wide módban, ha széles adás jön 4:3-ba csomagolva, akkor széthúzza, egyébként marad a 4:3 arány. A Wide Zoom módot extra szélesvásznú filmeknél kell elővennünk, így torzítatlanul nézhetjük a filmet a képernyő kitöltésével. A képbeállítások egyik hasznos extrája a képzaj csökkentés, ami jól jön, ha analóg antennás adást nézünk, ezzel csökkenthető a kép szemcsézettsége. A monitorba már a gyártó MagicAngle látószögjavító opciója is bekerült, amivel kiterjeszthetjük a kijelző látószögeit. Valójában ettől nem lesznek szélesebb betekintési szögei a panelnek, de bizonyos helyzetekben (pl. amikor ágyból, néhány fokban alulról nézzük a monitort) jól jön ez a lehetőség, mert így a sötét részletek is láthatóvá válnak. Szintén a kép finomhangolására szolgálnak az olyan különleges opciók, mint az élek kiemelése, fekete szín tónusa, az árnyékok részletessége és a dinamikus kontraszt szabályzás, bár utóbbi szerintünk csak egy felesleges extra.
A lefelé sugárzó hangszórók minősége egész jó, éppen ilyeneket találunk a rendes tévékben is. Bár kicsit tisztábban is szólhatnának, az integrált hangsémákkal némileg korrigálhatjuk a dobozhangzást (Standard, Music, Movie, Amplify, Clear Voice), így egész jó megszólalást érhetünk el velük. Az automatikus hangerőszabályzás, öt sávos equalizer, valamint a térhangzás (Virtual Surround) is megtalálható a készülékben, utóbbival hallhatóan jobb eredményt érhetünk el a sztereo hangzáshoz képest.
Az extra funkciók közt a gyerekzár, időzítő és a teletext is megtalálható, valamint egy nagyon hasznos PiP (kép-a-képben) lehetőség. Az ablak méretét és helyzetét is megadhatjuk, de nagy mozgásterünk nincs, ez minden esetben valamelyik sarokban lesz látható. A kis ablak forrása a tv-tunerből származik, miközben valamelyik bemenet képét nézzük a fő képernyőn. A készülék a Samsung új szabványát, az Anynet+ kommunikációs csatornáját is ismeri, így azok a készülékek, melyek ezt támogatják, együttműködnek egymással (pl. egyszerűbb programozás, közös vezérlés).
A monitor beépített médialejátszója az egyik legjobb, amit a mai tévékben találhatunk. A készülék gyakorlatilag mindennel elboldogul, az xvid és divx filmeken kívül a H.264 kodekkel készült, MKV konténerbe csomagolt formátumot is ismeri. Az audio sávok nem okoznak neki gondot, de a feliratok kezelése már igen, sajnos a kijelző az MKV-ba csomagolt és a video fájl mellett lévő feliratokat sem találta meg. A JPEG fotók nézegetése közben lehet zenét hallgatni, a támogatott audio formátum pedig az MP3.
OSD
A Samsung kijelzője saját tévéinek grafikus menüjét örökölte, és a beállítások rendszerezése is ennek megfelelően történt. Bár a monitor a magyar nyelvet is ismeri, mi meghagytuk az angolt. Most pedig lássuk a képprofilokat.
Képprofilok
Ha a készüléket monitorként akarjuk használni, akkor a HDMI bemeneten (HDMI -> HDMI kábellel) a tévézéshez hasonlóan a Standard, Movie és Dynamic profilokból választhatunk. Ezek közül csak a Movie sémát tartjuk hosszútávon is nézhetőnek, a többitől túlélesített és túlszínezett képe miatt hamar elmehet a kedvünk.
A VGA bemeneten és a HDMI bemeneten a képprofilok választéka lecsökken, ilyenkor a Standard és Entertain sémák várnak minket. A méréseket ezekről is elvégeztük, de az adatok alapján nem sok jóval kecsegtetnek minket. Szemmel vizsgálva viszont nem ennyire rossz a helyzet, mert mindegyik képmód nézhető és hosszútávon is kellemes látványt nyújtanak, csak a fényerőn kellett csökkenteni.
Amint a grafikonon is látszik, a monitor pontossága a színskálán egészen jól beállítható, de azért előfordult egy-két nagyobb kilengés is.
 
10. Samsung T27A550 - Képminőség
Képminőség
Ha a monitort számítógéppel használjuk, akkor sem kell csalódnunk benne. A kijelző színei szépek és kellően élénkek, valamint a színátmeneti gradiensek is folyamatosak. A monitor a kontrasztskála világos elemeit jól elkülöníti, a legsötétebbeket viszont nem képes megkülönböztetni egymástól. A monitor fényerőtartaléka az adott beállításokkal megfelelő, egy fehér képernyőn 195 cd/m^2 fényerőt mértünk. Ez több is lehetne, de napsütéses időben még így is jól olvasható a szöveg. A fényerő csökkentésével nincs gond, a legalacsonyabb fokozatban mért 16 cd/m^2 fényerő bőségesen elég a szemkímélő használathoz.
A digitális bemenetek (HDMI-HDMI kábellel és DVI-HDMI kábellel is) szép élesek, ezekre nem lehet panasz. A VGA bemenet már láthatóan rosszabb náluk, enyhe szellemkép is látható a betűk körül, de még ez is használható. A bemenetek külön képbeállításokkal rendelkeznek, így függetlenek is egymástól, ez egy nagyon hasznos lehetőség.
A monitor interpolációs képessége kiváló. Ennek előnyét felbontás csökkentéskor élvezhetjük, ami játékoknál fontos, hiszen nem mindig tudunk Full HD felbontásban játszani. Az 1280*960, 1152*864 és 1024*768-as felbontások nagyon szépek, ezeket szövegolvasásra is használhatjuk. Az 1280*1024-es felbontás minősége szintén remek, csak a monitor ezt a 4:3-asokhoz veszi, ezért oldalról picit széthúzza. Az 1280*720-as képméretet játékra ajánlott elővenni, jó minősége még lehetővé teszi ezt. Kár, hogy a monitor a 16:10-es felbontásokat csak széthúzva (16:9 módban) vagy összenyomva (4:3 módban) tudja megjeleníteni, mert egyébként ezek is szépek. Nézhetetlen felbontást szerencsére nem találtunk. A képarány kezelés monitor módban csak a 16:9 és 4:3 arányokra terjed ki, a HDMI bemeneten és tévé módban viszont a korábban említett beállítások széles tárháza áll a rendelkezésünkre. Az összképet rontja, hogy a képarány kezelés csak kézzel kapcsolható, de összességében ez így is nagyon szép teljesítmény.
A panel betekintési szögei lehetnének jobbak, kár, hogy ezt épp egy tv-tuneres monitornál kell megállapítanunk. Oldalról a szokásosnál erősebb kontrasztcsökkenés látható, de legalább színtorzulás nincs. Felülről és alulról nem csak a kontrasztcsökkenéssel, hanem színtorzulással is számolnunk kell. Sajnos már szemből sem egyformák a színek a képernyő alján és tetején. Alulról viszonylag kis szögben bekövetkezik a durva színelváltozás és sötétedés, ezért jobb, ha a kijelzőt velünk szemben helyezzük el, úgy nem lesz vele probléma. A monitort nyugodtan körbeülhetjük, az oldalt ülők is jól láthatják a képernyőt, de ha kicsit is alulról vagy felülről akarjuk nézni, akkor már láthatóan romlik a minőség. Még szerencse, hogy a MagicAngle funkció épp erre van kitalálva, és a kapcsolgatás sem túl körülményes, a Tools gyorsmenüben lehet megadni a javítás irányát (alulról vagy felülről nézzük).
Bár a monitor ledes háttérvilágítással rendelkezik, ez az egyenletességen nem látszik meg. A sötét képernyőknél bizony foltok láthatóak, és a képszélek felől bevilágítások is rontják az élményt. A szürke és barnateszten is látható némi egyenetlenség, de a tesztfotókon inkább a gyenge függőleges látószög az, ami szembetűnő.
Sebesség szempontjából a tévé-monitor kombók általában gyengék, jelen esetben viszont semmivel sem járunk rosszabbul, mintha egy hagyományos kijelző előtt ülnénk. A készülék 5ms-os válaszidővel rendelkezik, tehát nincs benne válaszidő-gyorsítás, de utánhúzása ettől még egyáltalán nem rossz. A kijelző hozza a kategóriában elvárt szintet, sőt, az elmosódásból csak gyors mozgásnál látszik valami. A monitor bemeneti késése elég kicsi, ami azt jelenti, hogy célzáskor is megmarad a közvetlenség, ami a tv-tuneres monitoroknál ritkaság.
 
11. Értékelés
Asus 27T1EH
Az Asus óriás monitora volt talán a legjobb a mezőnyben, ami annak köszönhető, hogy monitorként és televízióként is egész jól szerepelt. Különösebb problémája nem volt, a látószögeket szélesnek, a színeket szépnek, a háttérvilágítást pedig egyenletesnek találtuk. Képminőség tekintetében csak egyetlen hibát tudunk felhozni ellene, mégpedig az átlagos élességet. Játékra is használható a monitor, mert a sebességgel nincs gondja, és akadnak olyan alacsony felbontások is, melyeket szépen interpolál. Az elektronika viszont lehetne kicsit gyorsabb, a kijelző bemeneti késése már érezhető azoknak, akiknek fontos a gyors reakció. Ezt szokni kell, de a tv-tuneres monitoroknál ez sokszor előfordul.
Az alapvető tévés képességekkel elégedettek voltunk, a monitort rendesen felkészítették arra, hogy akik helyszűkében vannak, helyettesíteni tudjanak vele egy televíziót. A menü felépítése és a rendszerezés is logikusan történt, minden alapvető funkciót megtalálunk benne, amire csak szükség lehet. A távirányító kényelmesnek bizonyult, és a rálátással sem volt gond. Hiányosságokat csak az extrák terén találtunk. Jól jött volna egy beépített média lejátszó, valamint a kép a képben (PiP) opció is, ami egy tv-tuneres monitornál különösen hasznos lenne.
A monitor tervezésénél a részletekre is odafigyeltek, a fejhallgató kimenet kényelmes helyre, oldalra került. A csatlakozók terén majdnem mindent megkapunk, amire csak szükségünk lehet, nagy kár, hogy HDMI kapuból csak egy jutott a monitorra. A készülék ergonómiáját, anyagminőségét és hangminőségét is rendben találtuk, már csak egyetlen kellemetlenség maradt hátra. Mivel a beépített hangszóróknak volt némi alapzaja, ezt használaton kívül állandóan le kellett némítanunk. Apró hibái ellenére nekünk tetszett az Asus készüléke, de egy kis nagyvonalúság nem ártott volna, a kellékek közt ugyanis nincs digitális kábel és 3 napos pixelhiba-garanciával sem számolhatunk.
LG M2550D
Az LG monitora nem nyűgözött le minket képminőségével, mert színei kissé fakók, a bemenetek pedig lehetnének élesebbek. A kijelző sebessége miatt nyugodtan játszhatnánk, de a bemeneti késés sajnos megüti azt a szintet, amivel már kellemetlen egy pergős játék. Sajnos pozitívumként csak a széles betekintési szögeket és homogén háttérvilágítást tudjuk megemlíteni, ezeknek köszönhető, hogy a kijelzőt egészen jól lehet mozivászonnak használni. A készülék monitorként nyújtott teljesítménye nem katasztrofális, de vannak olyan hibái, melyekből egy is sok, összességében pedig azt kell, hogy mondjuk, a készülék monitorként nem szerez túl nagy élményt az előtte ülőknek.
Tévézésre viszont hibáival együtt is tökéletesen alkalmas, mivel ilyenkor ezek nem annyira szembetűnőek. A monitor gyári képprofiljai szépek, és attól eltekintve, hogy a színhőmérsékletet nem lehetett pontosan beállítani, elégedettek voltunk a vizuális élménnyel. A hangszórók minősége jó, ezzel már lehet tévézni, a térhangzás és az automatikus hangerőszabályzás pedig olyan extrák, amelyekkel tovább fokozható az élmény. A szép és könnyen kezelhető távirányító elnyerte tetszésünket, a menü pedig gyorsan reagál és könnyű benne eligazodni. A PiP lehetőségét hiányoltunk, viszont a monitornak van beépített média lejátszója, ami szintén egy hasznos extra. A legnépszerűbb audio és video kodekek támogatásával nincs probléma, a lejátszás pedig még a nagy bitrátájú 1080p filmeknél is zökkenőmentes. Már csak azt sajnáljuk, hogy a feliratokat nem kezeli.
A csatlakozók választéka az LG készülékénél is nagy, kár, hogy a HDMI kapuból itt is csak egyet találunk. Az állvány képességei nem túl szélesek, a döntögetési intervallumot elég szűkre szabták. Összefoglalva, az LG nem ezzel a termékével fog vásárlókat elhódítani a monitorok piacáról, ezen a téren ugyanis komoly hiányosságokat tapasztaltunk, de ha csak egy tévét keresünk, akkor nem fogunk csalódni benne. A készülékhez digitális kábelt nem kapunk, viszont a 3 napos pixelhiba-garanciáról szerencsére nem kell lemondanunk.
Samsung T27A550
Ez alkalommal a Samsung volt az egyetlen, ahol nem volt probléma a betűk élességével, továbbá a színeket is rendben találtuk, ezért mi elsősorban ezt választanánk monitornak. Más kérdés, hogy az átlagos betekintési szögek és a helyenként foltos háttérvilágítás lerontják az összképet, de ha egyedül használjuk a monitort és kerüljük a sötétebb tartalmakat, akkor ezek nem is olyan fontos szempontok. Játékra is ezt a kijelzőt választanánk, hiszen a tv-tuneres monitoroknál ritkaság a kis bemeneti késés, a sebességet szintén jónak találtuk. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a készülék az alacsony felbontásokat szépen interpolálja.
A T szériás kijelző televízióként nagyon kellemes benyomást tett ránk, éppen olyan, mintha egy rendes tévé lenne. Az alapfunkciókkal elégedettek voltunk, és a beépített képprofilok is megfelelőek voltak. A távirányító éppen olyan kényelmesnek bizonyult, mint mindig, a rálátással és a tévé reakciójával sem volt gond. Az extrák közt végre megtaláltuk az áhított PiP funkciót, valamint a médialejátszót is. Ez utóbbi külön dicséretet érdemel, mert a tesztanyag közül mindent gördülékenyen lejátszott, de a felirat kezelés hiányát nem tudjuk neki megbocsátani (igaz, ez egyik tesztalanyunknál sem volt lehetséges).
A video bemeneteknél nem hiányoltunk semmit, még a HDMI kapuból is kettő van a monitoron. Annak viszont örültünk volna, ha a fejhallgató kimenet egy könnyebben elérhető helyre, például oldalra került volna. A készülék állványa stabil, továbbá a hangminőséggel és az anyagminőséggel sem volt problémánk. A fent említett okokból kifolyólag nem ez a típus kapta a legtöbb pontot az értékelésnél, ám ettől függetlenül nekünk a Samsung kijelzője tetszett a legjobban. Ha nem lennének gondok a látószögekkel és a háttérvilágítással, akkor messze ez lenne a legjobb TV/monitor kombó a mezőnyben. Örültünk volna viszont egy digitális kábelnek is a mellékletben, ezt előszeretettel spórolják ki újabban a gyártók a dobozból. A 3 napos pixelhiba-garanciát viszont továbbra is megkapjuk a Samsungtól.
A monitorokat a CHS Hungary Kft-től, a Cédrus Kft.-től és az Emporium Kft.-től kaptuk, köszönjük!
 
 
