Egy baktériumokat tartalmazó injekció a legutolsó dolog, amit egy daganatos betegnek ajánlanánk, egy új kutatás eredményei szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy igazunk lenne. Egy kutyákon és egyetlen emberi páciensen végzett kísérletsorozat tanúsága szerint a daganatba fecskendezett baktériumok képesek visszafordítani annak növekedését, sőt: akár teljesen el is tüntethetik azt.
Arra a jelenségre, hogy a daganatos betegek esetében a bakteriális fertőzések akár pozitív hatásúak is lehetnek, már kétszáz évvel ezelőtt felfigyeltek a szakértők. William Coley, egy new yorki sebész volt az első, aki terápiásan próbálta alkalmazni a baktériumokat: az 1890-es években Streptococcus-szal oltott be rákos betegeket. Miután két páciens belehalt a fertőzésbe, elölt kórokozókra váltott, és több mint ezer embert kezelt az úgynevezett Coley-toxinokkal.
Coley időnként a véráramba, máskor egyenesen a tumorba fecskendezte a baktériumokat, és pácienseinek meglepően nagy hányada túlélte a rákos megbetegedést. A sugárkezelés, a kemoterápia és a sebészeti megoldások előretörésével azonban a saját korában forradalminak számító módszer gyorsan háttérbe szorult, és pár évtized múltán már csak tudománytörténeti érdekességként emlegették. Coley eredményeinek 1999-es újraanalizálása aztán feltárta, hogy a terápia hasonlóan sikeres lehetett, mint a modern eljárások.
Ami a metódus működési elvét illeti, Saurabh Saha rákkutató és a most megjelent tanulmány egyik szerzője magyarázata szerint az említett baktériumok szeretik az alacsony oxigénszintű környezetet, márpedig a tumorok belseje pontosan ilyen. A mikrobák tehát intenzív szaporodásba kezdenek a daganatokban, és gyarapodás közben lassan elölik a rákos sejteket. A kutatók hipotézise szerint a baktériumok valamiféle toxint is kibocsátanak, amely végez a tumor sejtjeivel, majd ezek maradványait bekebelezve tovább gyarapodnak.
A baktérium spórájának agydaganatba történő beinjekciózása patkányokban jelentősen növelte a túlélési esélyeket, ez azonban önmagában nem jelentett sokat, hiszen semmi sem garantálta, hogy embereken is működik az eljárás. A tesztek következő fázisában ezért egy „emberközelibb” fajon, kutyákon próbálták ki a kezelést. Ráadásul olyan állatokon tesztelték a terápiát, amelyek emberi beavatkozás nélkül lettek daganatosak, szemben a patkányok kutatók által kreált tumorjaival.
Saha és kollégái összesen 16, egyéb kezelési opciókból kifogyó kutyán próbálták ki az eljárást, C. novyi spórákat fecskendezve az állatok daganataiba. Hat kutyában a daganatok zsugorodni kezdtek vagy teljesen eltűntek, további ötben pedig megállt a tumorok növekedése. Több négylábú páciens esetében is sebészeti beavatkozásra volt szükség a tumor maradványainak kiemelésére, utána azonban kitűnő egészségnek örvendtek az állatok.
Az állatokon végzett tesztek sikerén felbuzdulva a szakértők megkezdték az emberi kipróbálást is. Az első páciens egy hasi tumorral rendelkező női beteg volt, akinek súlyos áttétei voltak egyéb testrészei mellet a vállában is. Bár a szakértők a kutyáknál alkalmazott dózis mindössze 1 százalékát adták be ez utóbbi tumorba, annak növekedése rövidesen leállt, majd zsugorodni kezdett. A kezelés negatív következménye volt, hogy a daganat előzőleg betüremkedett a felkarcsont anyagába is, így a rákos sejtek pusztulásával lecsökkent a csont teherbírása, és a páciens karja eltört. A beteget megműtötték, végül azonban belehalt a többi áttéttel kapcsolatos szövődményekbe.
A baktériumos terápia nagy előnye, hogy a rák megtámadására biztatja az immunrendszert is. És mivel a mikrobák csak a tumor oxigénszegény környezetében élik túl hosszabb távon, nem jelentenek veszélyt a szervezet többi részére. Saha és kollégái ráadásul hőkezeléssel úgy módosították a baktériumokat, hogy azok még kevésbé toleránsak az oxigénnel szemben, és azzal érintkezve gyakorlatilag azonnal elpusztulnak, így az egészséges szövetekben való szétterjedésükre nincs esély. A kutatók a közeljövőben azt igyekeznek majd kideríteni, hogy mely daganattípusok esetében alkalmazható a leghatékonyabban a kezelés.
Rendkívül fontos mérföldkőről van szó, hiszen a kutatócsoport bizonyította, hogy a terápia igazi tumorok esetében is működhet, nemcsak a laborban létrehozott, művi daganatokon, mondja Douglas Thamm, a Coloradói Állami Egyetem állatonkológusa. Valószínűsíthető, hogy más terápiákkal, például sugárkezeléssel egybekötve még hatékonyabbá válhat a baktériumokkal történő kezelés, teszi hozzá a szakértő.
