Tumorzsugorítás baktériumokkal

Egy kutyákon végzett kísérletsorozat tanúsága szerint a daganatba fecskendezett baktériumok képesek visszafordítani annak növekedését, sőt: akár teljesen el is tüntethetik a tumort.

Tumorzsugorítás baktériumokkal

Egy baktériumokat tartalmazó injekció a legutolsó dolog, amit egy daganatos betegnek ajánlanánk, egy új kutatás eredményei szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy igazunk lenne. Egy kutyákon és egyetlen emberi páciensen végzett kísérletsorozat tanúsága szerint a daganatba fecskendezett baktériumok képesek visszafordítani annak növekedését, sőt: akár teljesen el is tüntethetik azt.

Arra a jelenségre, hogy a daganatos betegek esetében a bakteriális fertőzések akár pozitív hatásúak is lehetnek, már kétszáz évvel ezelőtt felfigyeltek a szakértők. William Coley, egy new yorki sebész volt az első, aki terápiásan próbálta alkalmazni a baktériumokat: az 1890-es években Streptococcus-szal oltott be rákos betegeket. Miután két páciens belehalt a fertőzésbe, elölt kórokozókra váltott, és több mint ezer embert kezelt az úgynevezett Coley-toxinokkal.

Coley időnként a véráramba, máskor egyenesen a tumorba fecskendezte a baktériumokat, és pácienseinek meglepően nagy hányada túlélte a rákos megbetegedést. A sugárkezelés, a kemoterápia és a sebészeti megoldások előretörésével azonban a saját korában forradalminak számító módszer gyorsan háttérbe szorult, és pár évtized múltán már csak tudománytörténeti érdekességként emlegették. Coley eredményeinek 1999-es újraanalizálása aztán feltárta, hogy a terápia hasonlóan sikeres lehetett, mint a modern eljárások.

Az elmúlt években többen is megpróbálkoztak Coley módszerének újjáélesztésével, az átütő sikerek azonban egészen mostanáig elmaradtak. Egy klinikai teszt során például gyengített szalmonellával oltottak be néhány daganatos beteget, és bár az kiderült, hogy a kezelés biztonságosnak mondható, a tumorokra alig volt hatással. Bert Vogelstein, a Johns Hopkins Egyetem kutatója és kollégái ugyanakkor több mint egy évtizede próbálkoznak a botulizmus kórokozójának egyik közeli rokona, a Clostridium novyi hasonló jellegű felhasználásával – úgy tűnik, hogy sikerrel.

Ami a metódus működési elvét illeti, Saurabh Saha rákkutató és a most megjelent tanulmány egyik szerzője magyarázata szerint az említett baktériumok szeretik az alacsony oxigénszintű környezetet, márpedig a tumorok belseje pontosan ilyen. A mikrobák tehát intenzív szaporodásba kezdenek a daganatokban, és gyarapodás közben lassan elölik a rákos sejteket. A kutatók hipotézise szerint a baktériumok valamiféle toxint is kibocsátanak, amely végez a tumor sejtjeivel, majd ezek maradványait bekebelezve tovább gyarapodnak.

A baktérium spórájának agydaganatba történő beinjekciózása patkányokban jelentősen növelte a túlélési esélyeket, ez azonban önmagában nem jelentett sokat, hiszen semmi sem garantálta, hogy embereken is működik az eljárás. A tesztek következő fázisában ezért egy „emberközelibb” fajon, kutyákon próbálták ki a kezelést. Ráadásul olyan állatokon tesztelték a terápiát, amelyek emberi beavatkozás nélkül lettek daganatosak, szemben a patkányok kutatók által kreált tumorjaival.

Saha és kollégái összesen 16, egyéb kezelési opciókból kifogyó kutyán próbálták ki az eljárást, C. novyi spórákat fecskendezve az állatok daganataiba. Hat kutyában a daganatok zsugorodni kezdtek vagy teljesen eltűntek, további ötben pedig megállt a tumorok növekedése. Több négylábú páciens esetében is sebészeti beavatkozásra volt szükség a tumor maradványainak kiemelésére, utána azonban kitűnő egészségnek örvendtek az állatok.

Az állatokon végzett tesztek sikerén felbuzdulva a szakértők megkezdték az emberi kipróbálást is. Az első páciens egy hasi tumorral rendelkező női beteg volt, akinek súlyos áttétei voltak egyéb testrészei mellet a vállában is. Bár a szakértők a kutyáknál alkalmazott dózis mindössze 1 százalékát adták be ez utóbbi tumorba, annak növekedése rövidesen leállt, majd zsugorodni kezdett. A kezelés negatív következménye volt, hogy a daganat előzőleg betüremkedett a felkarcsont anyagába is, így a rákos sejtek pusztulásával lecsökkent a csont teherbírása, és a páciens karja eltört. A beteget megműtötték, végül azonban belehalt a többi áttéttel kapcsolatos szövődményekbe.

A baktériumos terápia nagy előnye, hogy a rák megtámadására biztatja az immunrendszert is. És mivel a mikrobák csak a tumor oxigénszegény környezetében élik túl hosszabb távon, nem jelentenek veszélyt a szervezet többi részére. Saha és kollégái ráadásul hőkezeléssel úgy módosították a baktériumokat, hogy azok még kevésbé toleránsak az oxigénnel szemben, és azzal érintkezve gyakorlatilag azonnal elpusztulnak, így az egészséges szövetekben való szétterjedésükre nincs esély. A kutatók a közeljövőben azt igyekeznek majd kideríteni, hogy mely daganattípusok esetében alkalmazható a leghatékonyabban a kezelés.

Rendkívül fontos mérföldkőről van szó, hiszen a kutatócsoport bizonyította, hogy a terápia igazi tumorok esetében is működhet, nemcsak a laborban létrehozott, művi daganatokon, mondja Douglas Thamm, a Coloradói Állami Egyetem állatonkológusa. Valószínűsíthető, hogy más terápiákkal, például sugárkezeléssel egybekötve még hatékonyabbá válhat a baktériumokkal történő kezelés, teszi hozzá a szakértő.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward