Először tesztelte nyilvánosan az általa fejlesztett meghajtó-technológiát a Hyperloop One néven újjáalakult Hyperloop Technologies, amely Elon Musk ötletére alapozva tervezi forradalmasítani a tömegközlekedést. A SpaceX és a Tesla alapítója 2013 augusztusában vázolta elképzelését, amely gyakorlatilag egy óriási csőpostához hasonlít. A csőben közlekedő kabinokkal és konténerekkel rövid idő alatt óriási távolságokat lehetne letudni, például fél óra alatt meg lehetne tenni a San Francisco és Los Angeles közti 552 kilométeres távolságot. Musk időhiány miatt nem vállalkozott az elképzelés kivitelezésére, de szabadon hozzáférhetővé tette tervezetét, amelynek megvalósításába azóta többen is belevágtak.
A legígéretesebb jelöltnek a Hyperloop tényleges megvalósítására jelenleg a Hyperloop One tűnik, amelynek munkatársai decemberben Las Vegas szomszédságában elkezdték megépíteni a cég első, nagyjából 1 kilométeres tesztpályáját, amit 540 km/órás sebességet elérni képes elektromos motorokat kívánnak kipróbálni. Az első teszt során használt jármű 480 km/órára gyorsult fel, és a teszt első másodpercében elérte a 160 km/órás sebességet.
A szánkónak becézett tesztjárművet egy olyan lineáris motor hajtja, amely egy napon a Hyperloop-kabinokat is mozgathatja. A fenti felvételen látszik, hogy a jármű sebessége miatt nagyon rövidre sikerült teszt végén homokkal fékeződik le. A mérnökök azért választották ezt a megoldást, mert fékeket még nem terveztek a rendszerre. Ugyanez a motor egy aerodinamikusabbra tervezett járművet elvileg több mint 1000 km/órára tudna gyorsítani egy alacsony nyomású csőben, állítják a fejlesztők.
A meghajtórendszerről egyelőre nem sokat tudni azon túl, hogy lényegileg egy lineáris indukciós motorról van szó, amelyben a jármű aljára szerelt mágneses rotorokat a pályába épített elektromágnesek hajtják előre, hasonlóan a maglev vasút működési elvéhez. Az alapvető különbség a fejlesztők elmondása szerint, hogy a Hyperloop kabinjai vákuumhoz közeli környezetben fognak futni, így egységnyi hosszúságú pályára jóval kevesebb motorra van szükség, hiszen alig van közegellenállás. Josh Geigel, a Hyperloop One egyik főmérnöke a napokban azt nyilatkozta, hogy a kívánt sebesség eléréséhez a tervezett csőben elég lesz 80 kilométerenként egy motort elhelyezni.
A szerdai teszt fontos lépést jelent a projekt tényleges megvalósulása felé, ahogy az a bejelentés is, miszerint a startup eddig 80 millió dollárt szedett össze kockázati tőkebefektetés formájában, valamint partnerségi megállapodást kötött több közlekedési, mérnöki és infrastruktúrafejlesztő céggel is. A projekt valóssággá válásához ugyanakkor még rengeteg munkára lesz szükség, hiszen technikai kihívások mellett olyan problémákat is meg kell majd oldani, hogy például hogyan szerzik meg a pálya kiépítéséhez szükséges földterületeket.
A cég vezetőit mindez nem akadályozza meg a nagyszabású tervek kidolgozásában. A startup szakértői a közeljövőben más potenciális helyszíneket is elkezdenek vizsgálni az újfajta szállítási rendszer pályái számára. A Hyperloop One ennek keretében többek közt tárgyalni kezdett egy finn céggel is, amely egy Helsinkit Stockholmmal összekötő pályát szeretne megvalósítani. A másik lehetséges csőpálya Long Beach és Los Angeles kikötői között húzódhatna, jelentősen lecsökkentve a két helyszín közti teherforgalmat és az ebből adódó légszennyezést.
