Az amerikai exportszabályozások miatt elég nehéz helyzetben vannak az AI és HPC piaci gyorsítókat kínáló vállalatok, ugyanis a termékek egy részét nem lehet Kínába exportálni, legalábbis klasszikus módon, szabadon semmiképp, amennyiben a teljesítmény magasabb, mint amit a törvényalkotók megengednek.
Az Nvidia számára ez már okozott némi kellemetlenséget, nemcsak az eredetileg a globális piacra szánt gyorsítók egy részének exportját korlátozták, de később azokat a termékeket sem lehetett már Kínába szállítani, amelyek eleve a korábbi szabályokban foglaltaknak megfelelően készültek. A jelek szerint az AMD is hasonló csapdába esett a minap, ugyanis a vállalat csendben kifejlesztette az MI300-as gyorsító speciális, Kínára szabott változatát, ami az MI309-es jelölést viseli, és ami kisebb teljesítményt kínál annak érdekében, hogy megfelelhessen az aktuális amerikai exportkorlátozásoknak.
A Bloomberg friss beszámolója szerint az MI309 a jelek szerint még mindig „túl erős”, azaz túl magas számítási teljesítményt kínál a lapkamérethez képest, éppen ezért nem is kapott zöld utat az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium szakembereitől, vagyis nem lehet közvetlenül, szabadon Kínába exportálni. Ez mindenképpen fájó pont lesz az AMD számára, mivel a vállalat pontosan azért próbál egyedi terméket készíteni, hogy azzal kielégíthesse a kínai igényeket és közben az amerikai szabályozásnak is megfelelhessen, így növelheti piaci részesedését az AI és HPC gyorsítók szegmensében, ahol jelenleg az Nvidia egyeduralkodónak minősül. Azt sajnos nem árulták el egyelőre, hogy az MI309 pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik, így igazából a teljesítményszint sem publikus, legalábbis egyelőre.
Az aktuális amerikai szabályozás azt mondja ki, hogy a Total Processing Performance nem lehet több 4800-nál, vagyis az FP8-as számítási teljesítmény nem haladhatja meg a 600 TFLOP/s-os értéket. A dolog persze nem ennyire egyszerű, ugyanis a teljesítménysűrűséget is vizsgálják, vagyis nem mindegy, hogy a lapka pontosan mekkora. A lapka kiterjedését elosztják a TPP értékkel, így megkapják a teljesítménysűrűséget, ami bizonyos szintnél nem lehet magasabb.
A normál MI300A esetében az FP8-as számítási teljesítmény 1,96 PFLOP/s-os értéket képvisel, így ezt a terméket nem lehet exportlicenc nélkül Kínába szállítani. A probléma megoldásához több lehetséges megoldás is rendelkezésre áll: egyrészt csökkenthető az aktív stream egységek száma, csökkenthető az órajel, valamint akár chipletek számát is csökkenthetik annak érdekében, hogy megfeleljen a termék a szabályoknak. E műveletek egy részét alighanem el is végezték annak érdekében, hogy elkészülhessen az MI309, ám a teljesítménycsökkentés ellenére sem sikerült olyan terméket létrehozni, ami megfelel a szabályoknak.
A dolgok jelenleg állása alapján az AMD Instinct MI309 sorsa meglehetősen bizonytalan. Elméletben megpróbálhat exportlicencet szerezni a gyártó, ám nem biztos, hogy sikerrel jár; második megoldásként további teljesítménycsökkentésre lehet szükség. Akárhogy is, az AMD piaci helyzete nem egyszerű, a nagy kínai technológiai vállalatok már bevásároltak az Nvidia gyorsítóiból, így nem feltétlenül mutatnak nagyobb érdeklődést az AMD terméke iránt. A másik probléma, hogy az olyan nagy kínai cégek, mint amilyen például a Huawei, fejlesztik saját AI piaci gyorsítóikat, amelyek nem esnek az amerikai exportkorlátozások hatálya alá, így ezeket előszeretettel választhatják a kínai cégek az AMD termékei helyett.
