Az Igor’s Lab tulajdonosa, Igor Wallossek az elmúlt napokban egy meglehetősen hosszú írásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az Nvidia Blackwell architektúrája köré épülő GeForce RTX 50-es sorozatú videokártyák tápáramköre körül nincs minden rendben. Mérései szerint a tápáramkör kialakítása nem teljesen megfelelő, túlságosan zsúfolt a dizájn, illetve a VRM egyes komponenseinek hűtése sem kielégítő, ami azt eredményezi, hogy egészen forró pontok alakulhatnak ki, ami idővel az egyes komponensek működőképességét veszélyezteti, ezáltal a teljes videokártya élettartamára is negatívan hathat.
A vizsgálat alapján a probléma gyökere az – legalábbis az Igor’s Lab szerint –, hogy a tápáramkör egyes komponenseit túlságosan közel helyezték el egymáshoz, így a FET-ek, a vezérlők, a tekercsek, illetve az őket összekötő nyomtatott áramköri vezetékelés is túlságosan sűrű, ami miatt sokkal jobban melegedhetnek a komponensek, mint egy szellősebb dizájn esetében, ez pedig nem hat pozitívan a videokártya élettartamára, főleg, ha folyamatosan nagy terhelést kap – akár néhány év alatt bekövetkezhet a meghibásodás.
A nagy hősűrűség annak köszönhető, hogy a szellős kivitelt feláldozták a kompaktság oltárán, ám a jelek szerint ezúttal túlságosan sűrű lett a dizájn. Ezen a helyzeten igény szerint javíthatnak az Nvidia AIB partnerei azzal, ha strapabíróbb komponenseket vetnek be, ami az ipari környezetben és a szerverpiacon bevett szokás, a konzumerpiaci termékeknél azonban a jelek szerint annyira megdrágítaná a videokártyák gyártását, hogy ezt a módosítást nem vállalták be.
A túlságosan sűrű tápáramkör-dizájn mellett Igor Wallossek egy másik potenciális problémára is rámutatott, ami az Nvidia Thermal Design Guide névre keresztelt dokumentumában található. Ez lényegében egy iránymutatás azzal kapcsolatban, hogyan érdemes megtervezni az egyes videokártyák nyomtatott áramköri lapját hőtermelés és hőleadás szempontjából.
Mivel szeretné védeni a gyártókat és a forrásait, illetve mivel NDA védi a dokumentumokat, így nem az aktuális, hanem az előző szériára vonatkozó dokumentációból osztott meg konkrét részleteket, képekkel alátámasztva, amelyek arra utalnak, hogy az Nvidia nem a lehető legrosszabb eset alapján adja meg az iránymutatást, hanem optimális környezetet feltételezve, ami probléma, hiszen így az optimálistól eltérő környezetekben – amelyekből bőséggel akadhat – csökkenhet a VGA élettartama a túlzott melegedés miatt.
Később a GeForce RTX 50-es szériát érintő VRM HotSpot hibákra is rátért, a helyzetet pedig hőkamerás felvételekkel próbálta szemléltetni. A választás egy PNY gyártmányú GeForce RTX 5070-es, illetve egy Palit gyártmányú GeForce RTX 5080 Gaming Pro OC modellre esett, ám Igor Wallossek szerint gyakorlatilag a teljes GeForce RTX 50-es szériát érintheti a probléma, beleértve a nemrégiben piacra dobott GeForce RTX 5060 Ti sorozat tagjait is.
A Palit GeForce RTX 5080 Gaming Pro OC esetében a fő NVVDD környékén mutatkozott a legmelegebb pont, ami a hátlapi videó kimenetek és a GPU lapka közötti területen található. Itt 80,5 Celsius fokos hőfokot sikerült mérni, miközben a GPU üzemi hőmérséklete 70 Celsius fok volt.
Ennél sokkal rosszabb képet festett a PNY GeForce RTX 5070-es modellje, ott ugyanis ugyanazon a területen már 107,3 Celsius fokos HotSpot mutatkozott, miközben a GPU üzemi hőmérséklete 69,7 Celsius fokon állt. Ez a videokártya jóval rövidebb nyomtatott áramköri lapot alkalmazott, a VRM áramkör pedig kevesebb tápfázissal dolgozhatott, így az egyes komponensekre nagyobb terhelés jutott, ami fokozta a hőtermelést és így az üzemi hőmérsékletet is.
Az elsődleges hiba az volt mindkét dizájn esetében, hogy a VRM hűtése nem volt megfelelő, különösen igaz ez a PNY GeForce RTX 5070-es videokártyájára. Igor mindkét videokártyánál módosította a VRM hűtését, némi hővezető anyagot elhelyezve a kritikus pontokon, így a Palit GeForce RTX 5080 Gaming Pro OC esetében 80,5 Celsius fokról 70,3 Celsius fokra csökkent a forró pont hőmérséklete, míg a PNY GeForce RTX 5070 esetében a korábbi 107,3 Celsius fokos HotSpot helyett bőven 95 Celsius fok alatti hőfokot mért, ami igazából még mindig magas.
Az Igor’s Lab tulajdonosa számos észrevételt is megoszt azzal kapcsolatban, milyen kulcsfontosságú változtatásokat kéne eszközölni a GeForce RTX 50-es sorozatú videokártyák VRM áramköreinél annak érdekében, hogy hűvösebben és hosszabb élettartam mellett üzemelhessenek. Szerinte átgondoltabb tervezésre és kivitelezésre lenne szükség mind a nyomtatott áramköri lap vezetőinek kialakításánál, mind pedig a hőáramlás terén, illetve a fentebb említett dokumentumot is sokkal jobban ki kéne dolgozni, mert az a jelenlegi formájában pontatlan és félkész. Szerinte a hátlapi hűtőlemez sincs normálisan kihasználva, azaz több területen is lehetne javítani a dizájnon, ami alacsonyabb üzemi hőfokot és hosszabb élettartamot eredményezne.
Sok-sok videokártyánál a GPU üzemi hőmérsékletéhez képest sokkal forróbb pontok alakulnak ki a VRM egyes komponenseinél, ami hosszabb távon gondot okozhat. Általánosságban az a vélekedés, hogy 80 Celsius fok környékén van az a limit, ahol hosszabb távon az elektronmigráció és az öregedési hatások kialakulhatnak, ami azt eredményezi, hogy az egyes komponensek meghibásodnak néhány évnyi használatot követően. A folyamatot gyorsíthatja, ha a videokártya folyamatosan, hosszú időn át magas terhelésnek van kitéve, illetve az elégtelen rendszerszellőzés is fokozhatja a meghibásodás veszélyét.
Igor Wallossek szerint az Nvidia érintett partnerei időben megkapták az aktuális méréseket és a dokumentációt, bőséges leírással karöltve, mégsem reagáltak rá, így a mérések és az azok alapján levont következtetések publikálása mellett döntött.
