A felhők rengeteg fényt képesek visszaverni. A földi felhők a napfény mintegy 30 százalékát verik vissza az űrbe, míg a teljesen felhőkkel borított Vénusz a napfény 75 százalékát veri vissza, és ezzel az éjszakai égbolt legfényesebb objektuma. Most a csillagászok találtak egy olyan exobolygót, amely még a Vénusznál fényesebb lenne, ha a közelében lennénk. Az LTT9779b katalógusjelű exobolygó a beérkező csillagfény 80 százalékát veri vissza, így ez az eddig ismert legfényesebb bolygó, vagyis a világegyetem legnagyobb ismert „tükre”.
A bolygó fényvisszaverő képességét az albedónak nevezett mérőszámmal mérik. Minél fényvisszaverőbb egy felszín, annál magasabb az albedója, amely így a sötét vagy nem sima felületű égitesteknél alacsonyabb. A legtöbb bolygónak, hacsak nincs sok felhője, vagy nem borítja csillogó, fehér jég, alacsony az albedója. Az LTT9779b-nek hihetetlenül nagy albedója van, ami azért meglepő, mert egyáltalán nem kellene felhőknek – vagy légkörnek – lenni rajta.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops nevű exobolygó-kutató küldetése során felfedezett égitest mindössze 19 óra alatt kerüli meg a Naphoz hasonló csillagát. Olyan közel van hozzá, hogy a csillag felé néző oldalán a becslések szerint perzselő 2000 °C a hőmérséklet. Az LTT9779b valamivel nehezebb és valamivel nagyobb, mint a Neptunusz, lenyűgöző fényvisszaverő képessége pedig a légkörét alkotó fémes-kristályos felhőknek köszönhető.
James Jenkins, az eredményekről beszámoló tanulmány társszerzője elmondása szerint az égitesten nehéz fémfelhők lebegnek a magasban, és titáncseppeket záporoznak lefelé. Ez a bolygó sok szempontból különleges és rejtélyes. A csillagukhoz ilyen közel keringő, ismert Neptunusz-méretű bolygók száma jelentős hiányt mutat. A csillagászok szerint ennek az lehet az oka, hogy míg a nagyobb bolygók, a forró jupiterek gravitációja elég nagy ahhoz, hogy megtartsák a légkörüket, a forró neptunuszok légkörét legyalulja a közeli a csillag, egy Földhöz hasonló méretű kőzetmagot hagyva hátra. Ez a bolygó azonban kivétel lehet, mivel a felhők sok energiát visszavernek, így a bolygónak volt esélye megtartani gázburkát.
A másik rejtélyt maguk a felhők jelentik. A bolygón tapasztalt hőmérsékleti viszonyok között ugyanis létük míg úgy is hihetetlen, hogy olvadt fémből és üvegből vannak. Vivien Parmentier, a kutatás másik résztvevője elmondása szerint erre a felhőképződést úgy lehet elképzelni, mintha egy forró zuhanyt vennénk a fürdőben. Ha a fürdőben lehűtjük a levegőt, a vízgőz kondenzálódik, és felhőket képez. De ha nem hűtjük le és elég ideig folyatjuk a forró vizet, akkor is felhők képződnek, mert a levegő túltelítődik gőzzel. Hasonlóképpen képes az LTT9779b is fémfelhőket képezni: a légkör telítődött a szilikát- és fémgőzökkel, egészen bizarr tulajdonságokat adva az égitestnek.
