1. Trust GXT 280 multimédiás, LED-es gamer billentyűzet
A nálunk is jól ismert, 1983-ban alapított holland Trust cég jó ár-érték arányú, alacsony- és közép árkategóriás számítástechnikai termékeiről híres világszerte. Tesztünkben a cég gamereknek készült perifériái közül veszünk néhányat górcső alá: a GXT 280 multimédiás LED-es billentyűzettel, a GXT 158 szimmetrikus lézeres egérrel, a GXT 322 headsettel, a GXT 340 7.1-es surround headsettel és az Adura vezeték nélküli, konzolokhoz és okostévékhez is használható multimédiás billentyűzettel kerülünk közelebbi ismeretségbe.
Trust GXT 280 multimédiás, LED-es gamer billentyűzet
Sajnos nincs túl sok magyar kiosztású, kifejezetten játékosoknak szánt billentyűzet a piacon, úgyhogy mindig öröm, ha egy ilyet láthatunk. Nézzük meg, jó választás lehet-e Trust GXT 280 azoknak, akik olyan jó felszereltségű gamer klaviatúrát keresnek maguknak, amelynek megvásárlása nem üt fekete lyukat a pénztárcájukba!
A billentyűzet egyszerű, tetszetős csomagolásban érkezett, melyen a Trust gaming szériájára jellemző vörös-fekete színösszeállítás dominált. Az oldalt fiókszerűen kihúzható belső részben, karton kialakítású rekeszben, fóliába csomagolva pihent a darab, alatta kis papír, amely az installálást és a világítás használatát magyarázta el - ez utóbbit olyan szemléltető ábrák segítségével, melyek 100%-ig csak akkor érthetőek, ha már magunktól úgyis rájöttünk, hogyan működik.
A billentyűzet kifejezetten könnyű (kábel nélkül kb. 660g), karcsú, kéztámasz nélküli darab. Formája esztétikus, azokat a részeket, melyek túl szögletesek lettek volna izgalmasan kialakított formákkal törték meg; a jobb és bal oldalon található beugró rész miatt kényelmes kézbe venni az eszközt. Színe az a fajta matt fekete, ami inkább a nagyon sötét szürke kategóriába esik, csak a multimédiás gomboknak kialakított felső, ill. az alsó rész kapott fényes fekete, ujjlenyomatgyűjtő borítást. Egyedül ezek a részek tükörsimák, a keret és a gombok felülete finoman érdes. A három különálló csoportra osztott multimédiás gombok ezüst színűek.
A numerikus rész, a nyilak, és a felettük lévő, formázásra használt gombok elhelyezése a hagyományos mintát követi, nincs semmi összezsúfolva. Egyedül a Print Screen/Scroll Lock/Pause gombok elhelyezése rendhagyó, ezek a numerikus rész fölé kerültek, helyükre a Num Lock/Caps Lock /Scroll Lock bekapcsoltságát jelző kis ledeket tették. Ezek a ledek a gombok világításának színétől függetlenül mindig pirosan világítanak, de mivel csak kis piros pontokról van szó, ez nem zavaró.
A billentyűzetnek nincsenek gumitappancsai, és mivel könnyű, könnyen csúszkál az asztalon. Két apró, kihajtható emelő lábbal rendelkezik, melyek csak nagyon kicsit emelnek a dőlésszögön, ezeken szintén nincs gumírozás. A gombok felszínének kialakítása homorú, enyhén hengeres, egyedül a Ctrl, az Alt, a Windows gombok és a szóközbillentyű enyhén domborúak. A gombok teteje teljesen egy síkban helyezkedik el. A feliratok nem elég kontrasztosak ahhoz, hogy nappali fényben világítás nélkül is rendesen látni lehessen őket.
A vékonyka USB kábel nem harisnyázott, alig 150 cm-es hosszúságát túl rövidnek találtam: széltében és mélységében is elég nagy asztalom van, így nem ért el a gépem hátuljáig, és kénytelen voltam az előlapi csatlakozóba dugni. A billentyűzetet a Windows automatikusan felismerte, gyorsan telepítette is, és már használatba is vehettem. A multimédiás gombok és a világítás szabályozása már alapban működnek, ha szeretnénk átprogramozni a gombokat, akkor ezt a gyártó oldaláról letölthető GXTool segítségével tehetjük meg. Ezzel a programmal lehetőségünk van multimédiás és egyéb funkciókat (pl. sleep, play, pause, zeneszámok léptetése előre-hátra) is rendelni az egyes billentyűkhöz. Minden gombot átprogramozhatunk, vagy akár le is tilthatjuk őket, makrók írására azonban nincs lehetőség, és még egyszerű billentyűzetkombinációkat sem rendelhetünk egyes gombokhoz. Ahhoz, hogy új beállításaink életbe lépjenek, újra kell indítsunk gépünket. Tulajdonképp arról van szó, hogy a szoftver az operációs rendszer szintjén lecseréli a gombok beállításait, ami eléggé fapados megoldás. Ha más felhasználók is használják a gépünket más bejelentkezéssel, akkor ők is megkapják a mi beállításainkat, sőt ha más billentyűzetet kötünk a gépre, az is már az átállított rendszerben fog működni. (A drágább programozható billentyűzetek esetében ezt a feladatot maga a szoftver látja el, és ha a billentyűzet memóriával is rendelkezik, a beállításokat ott tárolja, így lehetőség van több felhasználó ill. profil kezelésére is). Akinek problémát jelentenek a fentiek, és/vagy szeretne makrózni is, annak szerencsére már komolyabb programok is a rendelkezésére állnak (pl. Autohotkey).
A multimédiás gombok alapbeállítása nem szerepel a papíron, sem a gyártó oldalán, de kis kísérletezéssel és az ikonok alapján könnyen kitalálható. A gombok funkciói a következőek balról jobbra haladva: sajátgép, alapértelmezett böngésző indítása, levelezőprogram indítása, világítás kapcsolója (egyben színválasztóként is funkcionál), keresés funkció a böngészőben, kedvencek a böngészőben, fényerő állítása (3 fokozatban), némítás, hangerő le, hangerő fel.
A megvilágítás színválasztékát a közlekedési jelzőlámpák ihlették: piros, sárga ill. zöld közül választhatunk. Már első ránézésre feltűnt, hogy a gombokon milyen sűrűn vannak a jelölések (pl. az É és az ugyanazon a gombon található dollárjel szinte egybefolyik), erre a LEDek elhelyezkedése miatt volt szükség. A fények nem szűrődnek ki a gombok körül, minden betűt és jelet jól láthatóan bevilágítanak, ám az egyes jeleken belül így is vannak olyan területek, amelyek nem egyenletesen fénylenek (ez az alábbi reklámfilmben is jól látható), de ez a jelenség összhatás szempontjából nem annyira zavaró, a világítást bekapcsolva sötétben és nappali fényben is látható rendesen minden, ahogy kell.
A gombok útja az aktiválási pontig viszonylag rövid, a gombnyomások halkan, diszkréten szólnak, időnként azonban hallani, ahogy az enter alatt nyekken egyet a rugó. A lenyomást visszaigazoló jelzés pont eléggé kemény, hogy egyértelműen érezzük, ugyanakkor elég lágy ahhoz, hogy hosszú távon is kényelmesen lehessen használni a billentyűzetet. A kifejtendő erő nem minden gombnál azonos, de ez inkább a membrános billentyűzetek velejárója, nem konkrétan ezé a típusé, és valószínűleg senkit sem fog lételméleti válságba taszítani (nekem is csak azért tűnt fel, mert már jó ideje mechanikus billentyűzetet használok).
Az átlag, nem gamereknek készült membrános billentyűzetek a technológia korlátai miatt általában 2, maximum 3 gomb egyidejű lenyomását tudják érzékelni. A gyártók szerencsére már egy ideje felismerték, hogy egy játékosnak gyakran ennél többre is szüksége van. Pl. ha átlósan futás közben egyszerre ugrani és lőni is szeretnénk, vagy egyéb igényeink is vannak, akkor nem árt egy olyan billentyűzetet beszerezni, ami ezt támogatja. A Trust GXT 280 specifikációi szerint maximum 6 billentyű lenyomását tudja érzékelni egyszerre. Nem árt tudni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ez bármilyen kombinációban működik; a gyártók általában a WASD és a közelében lévő gombok kombóira szoktak koncentrálni.
Hogy mennyire birkózik meg billentyűzet a többgombos szituációkkal mindenki kipróbálhatja a sajátján is, erre a legegyszerűbb teszt, ha a jobb és bal oldali Shiftet egyszerre lenyomva tartjuk, és közben begépelünk egy olyan mondatot, amely az összes betűt tartalmazza, erre alkalmas mondjuk az angol "the quick brown fox jumps over the lazy dog" mondat, amelyhez hozzátehetjük az árvíztűrő tükörfúrógépet is, hogy a magyar ékezetes betűk se maradjanak ki. Ezen a teszten az átlagos membrános billentyűzetek nem teljesítenek valami jól. A Trust GXT 280 a következőket produkálta:
HE QUIC BROWN OX UMP OVER HE Y OG
ÁRVÍR ÜÖRRGP
Nem a legfényesebb eredmény, de ez ne riasszon el senkit, a fentiek csupán teszt célokat szolgálnak. A WASD kombókkal nem volt komolyabb gondja a darabnak, a két iránygomb + Ctrl, ill. Shift lenyomása mellett minden betűt és számot rendesen érzékelt. Sikerült persze néhány olyan kombót is találnom, amelyek nem működtek, a W+D+szóköz egyszerre történő lenyomásánál pl. a billentyűzet már nem érzékelte, ha lenyomtam hozzá az E-t is. Aki játékhoz inkább a nyilakat preferálja, annak sem lesznek komolyabb gondjai, az egyetlen dolog, ami nem működött az a két iránygomb + a numerikuson lévő 0 kombója volt. A két nyíl + Shift ill. Ctrl összeállítással minden, a numerikus részben található gomb működött, és hiba nélkül teljesített a nyilak feletti részleg is.
A Trust GXT 280 nem a legtökéletesebb gamer billentyűzet, ám a felszereltsége és teljesítménye ebben az árkategóriában kifejezetten jónak mondható. Gyengéit főként olyan technológiai korlátoknak köszönheti, melyek a legtöbb hagyományos membrános billentyűzetre jellemzőek. Ezeket a problémákat (főként a több gomb egyszerre történő leütésének kezelését) magasabb árkategóriájú membrános billentyűzeteknél különböző mérnöki furfangokkal szokták kikerülni, ennek persze megvan az ára is. A Trust GXT 280 előnyei közé főként a kellemes dizájnt, a kényelmes használatot, és a halk működést sorolnám (a szóköz gomb időnkénti nyöszörgéseitől eltekintve, melyek azonban nem annyira zavaróak). A kábel lehetne kicsivel hosszabb és strapabíróbb. Ezen kívül még a fapados megoldású szoftver az, ami nem illik bele a képbe, ezért ha billentyűzetünket programozni szeretnénk, külsős megoldáshoz kell folyamodnunk.
Hasznos linkek - Trust GXT 280:
2. Trust GXT 158 egér - balkezeseknek is
Trust GXT 158 egér - balkezeseknek is
A doboz fiókszerűen kihúzható belső részében esztétikus piros, plüss hatású borítással fedett műanyag ágyában fekszik a rágcsáló. Az ágy alatt még egy kézikönyv és egy diszk is lapul, ez utóbbi az egér szoftverét tartalmazza, melyet szokatlan módon a gyártó oldaláról nem lehet letölteni. A kézikönyvet viszont megtaláltuk, az érdeklődők itt megtekinthetik. http://trust.com/en/product/20324-gxt-158-laser-gaming-mouse
A merész, szögletes formákból összekombinált egér kemény, masszív, sötétszürke és fekete részekből álló burkolatot kapott és 180 cm-es, harisnyázott kábellel látták el. Nyolc, programozható gombbal lett felszerelve: jobb, bal, közép/görgő, felül a dpi-választó, és két oldalt 2-2 nyomógomb (a programozható gombok számát akár 10-nek is vehetjük, az egér szoftverében a görgő felfelé ill. a lefelé mozgatásához is külön-külön funkciót rendelhetünk, és a számozás is ennek megfelelően 1-től 10-ig terjed).
A szimmetrikus kialakítás miatt a rágcsáló a balkezesek figyelmére is érdemes lehet. Ez az első olyan egér azok közül amikkel találkoztam, amelyen a jobb és bal oldali gombokat is kényelmesen el tudtam érni. Ez a rágcsáló viszonylag rövid törzsének köszönhető, amely nagyobb mozgékonyságot enged a kézfejnek, amennyiben nem megmarkoljuk (palm grip), hanem ujjainkat karomszerűen behajlítva (claw grip) fogjuk az eszközt. A rágcsáló viszonylag kicsi, és kifejezetten könnyű (kábel nélkül kb. 100g), claw grippel akár a gyűrűs és mutatóujjunk közé fogva is kényelmesen mozgathatjuk, miközben csuklónkat letámasztjuk az asztalra. Mindkét fajta fogással biztosan, precízen irányítható az eszköz.
A görgő és az egér hátsó része kivilágítható, az egér két oldalán, a kissé kaotikus kirakósra emlékeztető, szellősen összerakott darabok között kiszűrődik a fény, és picit belátni az egér belsejébe is (csak reménykedni tudok, hogy ez szándékosan ilyen). Kétoldalt kemény, rücskös műanyag csúszásgátlón támaszthatjuk meg ujjainkat. Ezt a felületet túl érdesnek találtam, hosszú távon túlzottan bizsergette az ujjbegyemet, de a fakírok biztosan szeretni fogják - mindenesetre egy puha gumírozott felülettel jobban kibékültem volna.
A görgő sima, barázdák nélküli gumiborítással rendelkezik, van benne egy hosszanti minta, de ez inkább esztétikai célokat szolgál, görgetés közben nem lehet érezni. A görgő viszonylag lightosan mozog, de vannak finoman érezhető fokozatai. A gombok feszességét tökéletesen eltalálták, nem túl lazák, nem túl kemények.
A szoftver egyszerű, könnyen áttekinthető és nagyjából mindent tartalmaz, amire egy gamer egérnél szükség lehet. Minden egyes gombot beprogramozhatunk, a felbontás és profilváltót ill. a görgőt is beleértve. A gombokhoz makrókat is rendelhetünk. A makrók rögzítésénél kiválaszthatjuk, hogy a gombnyomások közötti időt is rögzíteni kívánjuk-e, az értékek kézzel történő megadására viszont nem találtam lehetőséget.
Az op. rendszer szokásos egérbeállításait (a dupla kattintás, az egérkurzor és a görgetés sebessége) is megadhatjuk a szoftverből. Az egér egyszerre 5 különböző profil kezelésére és tárolására képes. Külön profilt rendelhetünk kedvenc játékainkhoz, melyekre indításukkor az egér automatikusan átvált. Az érzékenységet 400 és 5000 dpi közötti értékekre állíthatjuk, és ha kedvünk tartja, akár különböző értékeket is megadhatunk a függőleges ill. vízszintes mozgáshoz.
A világításnál 6-féle szín (vörös, narancs, sötétkék, világoskék, lila és zöld) közül választhatunk, ill. ki is kapcsolhatjuk azt. Kiválaszthatjuk azt is, hogy folyamatos, vagy pulzáló megvilágítást szeretnénk. Az ablak érdekessége, hogy csak az Ok, vagy a Mégsem gombok valamelyikének megnyomásával lehet bezárni, ezen kívül alul csúnyán maszkolták, recés a széle (de ez már csak szőrszálhasogatás). (Morte túl sokat ült a Photoshop előtt :-) – Svindler)
Az egér gyorsaságával, pontosságával nem volt gondom, ezúttal a szoftverrel is elégedett voltam, az egyetlen, ami zavart az a már említett túl érdes oldalsó borítás, amely hosszú távú használat során már kifejezetten kellemetlenül bizsergette a hüvelykujjamat. Ez leszámítva, és a fentieket figyelembe véve az egeret egészen kiválónak mondhatjuk saját árkategóriájában, de még a nála drágább rágcsálók közt is megállná a helyét.
Hasznos linkek - Trust GXT 158:
3. Trust GXT 322 headset
Trust GXT 322 headset
A már megszokott Trust színekben pompázó, fiókosan kihúzható doboz egy plüsshatású borítással ellátott műanyag tartót rejt, amelyben a PC-hez és laptopokoz ajánlott headset pihen. Alatta található még egy adapter kábel, egy, a csatlakoztatás mikéntjét és a gombok funkcióit magyarázó cetli és egy Trust Gaming Series feliratú matrica is.
Kézbe véve rögtön érezhető, hogy a headset rendkívül könnyű. Külső részét tartósnak látszó, kemény, selymesen sima felületű műanyag borítja, csak a fényes, fémesen tükörszerű betétek kölcsönöznek neki némiképp olcsó hatást. Az ovális fülrész zárt, a külső műanyag borítás és a fülpárnák feketék, a fejpárna piros színű. Ezek a Trust alapszínek köszönnek vissza a bő 3 méteres hosszúságú, puha, harisnyázott kábelen is, melynek végén egy-egy 3,5 mm-es jack csatlakozót találunk a külön-külön a fülesnek és a mikrofonnak. Az adapterkábel segítségével a két jack „összeolvasztható” (telefonokhoz, PS4-hez, stb.). A hajlékony nyelű mikrofon, amely a bal oldalon helyezkedik el egybe lett építve a fülessel, bal oldalt felül találjuk a gombot, amellyel ki- és be lehet kapcsolni. A hangerőszabályzó is bal oldalt kapott helyett hátul, alul. Ha a kezünket rátesszük a fejünkön lévő fülesre, akkor a mutatóujjunkkal pont kényelemesen elérjük a mikrofon gombját, hüvelykujjunkkal pedig a hangerőszabályzó tekerőjét. Bár elhelyezésük optimális, a gomb és a tekerő anyagai nem keltenek minőségi hatást (nincs velük komolyabb gond, nem is lötyögnek, csak olyan érzésem volt, hogy egy idő után előfordulhat, hogy fognak).
A fejpárna és fülpárnák ránézésre jól szellőző, hálós anyagból készült borítást kaptak. A fejpárnából nem sajnálták az anyagot, 2 cm vastagon van kitömve. Bár a fülpárna tömése puha, a szivacsot beborító anyagot kicsit érdesnek, és egy idő után melegnek éreztem a fülemen. Úgy tűnik ez a fajta anyag csak elméletben szellőzik jól (a hátizsákomon is ilyen van, mégis mindig megizzaszt). Hozzá kell tennem, hogy az én kis füleim teljesen eltűntek a párnák közepén, a nagyobb méretű hallószervekre a párnák már valószínűleg legalább részben ráfekszenek, és kicsit talán szellősebb elhelyezkedést biztosítanak. Egyébként maga a headset szinte teljesen súlytalanul és észrevétlenül pihent a fejemen, rendkívül kényelmes volt, csak a fülrészt kellett időnként igazgatnom. Ennek a meleg fülpárnák mellet az volt az oka, hogy a kagylóknak nincs olyan része, tengelye, vagy csuklója, amelyen el tudnának forogni, hogy jobban illeszkedjenek a fülekre. Egyedül a fejpánt nagyobbra állítására van lehetőség, elég tág keretek között, így a készülék a kis és nagy fejjel rendelkezők kobakján is kényelmesen pihenhet. Szemüveges munkatársam is kényelmesnek találta.
A mikrofon jó hangminőséget produkált Teamspeaken, nem szedte fel a külső zajokat, szép, tiszta és érthető volt a beszédhang. A mikrofonnal egyetlen kis gondom volt csak, az is inkább vizuális jellegű; fényes műanyag borítása visszaverte a lámpa fényét (de ez nem volt hatalmas probléma, kicsit lejjebb billentve a mikrofont kikerült a látóteremből).
A füles hangzásvilágát a feszes, kemény, kontrasztos jelzőkkel lehetne a legjobban jellemezni. Nem a basszusok szokásos túlhangsúlyozásával érték el, hogy a játékok hangjai dinamikusan szóljanak, inkább ez a kontraszt az, aminek köszönhetően kifejti a kellő hatást. A hangok tisztán, jól kivehetően szólnak a magas-, közép- és mély tartományokban is. Játékokhoz jó volt használni a fülest, zenehallgatáshoz ill. filmnézéshez már nem minden esetben találtam olyan kellemesnek, előfordult, hogy túl sok volt a kemény, feszes basszus és egyes magas hangok már túl élesen szóltak. Az akciófilmeknél a fokozott hatás kedvéért gyakran hajlamosak eltúlozni a hirtelen, erős, éles hanghatásokat, amire a füles rátesz még egy lapáttal. A headset hangját a maximumra állítottam, és még így is jóval több hangerőt kért a rendszertől, mint más fülesek.
Összességében viszont a füles tökéletesen megfelel az ettől az árkategóriától várható minőségnek. Tetszett, hogy szinte súlytalanul pihent a fejemen, és annak is örültem, hogy nem fukarkodtak a kábellel. A mikrofon hangminősége kifejezetten jónak számít ebben a kategóriában. A headset hangzásvilága játékokhoz jól illik, de zenehallgatáshoz, filmnézéshez is inkább valamilyen lágyabb hangú fülest választanék. Akinek bejön a dizájn, szereti a kemény, kontrasztos hangzást, és egy könnyű, kényelmes headsetet szeretne elfogadható áron, az megtalálhatja társát a GXT 322 képében.
Hasznos linkek - Trust GXT 322:
4. Trust GXT 340 7.1-es surround headset
Trust GXT 340 7.1-es surround headset
Ennek a készüléknek a csomagolása is a már megszokott gamer Trust-sémát követi: fekete-piros színösszeállítás, piros plüsshatású, formázott műanyag ágy a készüléknek. Ezt felemelve a doboz alján még egy formázott rekeszt találhatunk a kézikönyvvel, telepítő diszkkel és egy Trust Gaming Series feliratú matricával.
Maga a készülék nagyon könnyű, kompaktabb, mint a tesztünkben szereplő másik headset, fülrésze is kisebb és szögletesebb kialakítású. A fejpánt és a fülkagylók egyaránt műbőr borításúak. A fejpánt párnái érdekesen lettek kialakítva, nem egy nagy párnát kapunk, hanem négy kisebbet, ami feltehetően jobb szellőzést tesz lehetővé a közöttük lévő légcsatornának köszönhetően. A fejpárnát díszítésként piros műanyag csík veszi körbe. A fejtetőn lévő rész kívül matt fekete, a headset többi része tükörszerűen fényes fekete. Nem szeretem az ilyen fényes műanyag felületeket, egyrészt nem praktikusak, másrészt bennem valahogy mindig azt az érzetet keltik, hogy olcsó anyagokkal van dolgom. Kézbe fogva a headsetet azonban korántsem volt ilyen vészes a helyzet, nem éreztem úgy, hogy szét akarna esni sem most, sem a közeljövőben. A headset kábelén található kis piros távirányító viszont olyan érzést keltett bennem, mintha gyerekjáték lenne a kezemben. A kábelhosszal szerencsére ennél a modellnél sem szűkölködtek, 3 méter áll rendelkezésünkre. A mikrofon merev karral rendelkezik, ha nem használjuk, egyetlen mozdulattal fel lehet hajtani.
A telepítéshez a leírást követtem: elindítottam a diszkről setup a programot, és amikor kérte, bedugtam az USB csatlakozóba a készüléket. A csík félig végigment, ezután hosszú időre megállt, gyanús volt, hogy lefagyott, de mire letöltöttem a meghajtót a Trust oldaláról úgy döntött, hogy mégis feléled, és befejezte a telepítést. Gyors újraindítást követően már használatba is vehettem a GXT 340-est. A Teamspeak használata közben rendszeresen előfordult, hogy egyszercsak elkezdtek recsegni a hangok. A hibajelenség pontos okára nem sikerült rájönnöm, de az biztos, hogy TS-sel van összefüggésben, leállítása után ugyanis rögtön megszűntek a kellemetlen hangok, melyek, ha nem futott, elő sem jöttek.
Egy másik problémám is akadt, a távirányítón található négy gomb közül csak három működött, a némítás gombra egyáltalán nem reagált a rendszer. A hangerőszabályzó gombok rendben voltak, a mikrofont kikapcsoló gomb viszont kikapcsolta ugyan a mikrofont, de erről TS-en nem érkezett grafikus visszajelzés.
A mikrofon tiszta, érthető hangokat produkált, de sajnos előfordult, hogy távolabbi zajok belehallatszottak. Ha összehasonlítjuk a mikrofon hangját az előző tesztalany, a GXT 322 mikijének hangzásával, akkor a versenyt magasan a GXT 322 nyerné.
A fülesnek alapban túl mélyen szólt a hangja és folyamatos alapzaj volt hallható akkor is, ha épp nem szólt semmi. A mellékelt programban szerencsére található egy Equalizer is, amelynek alap minta beállításai szintén használhatatlanok (mindegyiket nagyon eltúlozták), de kis állítgatással sikerült helyrerakni a dolgokat, megszabadulni a brutális basszus túltengéstől és meglepően kellemes hangokat előcsalni a headsetből. Az alapzaj azonban így is diszkréten ott volt. Hallható a háttérben akár szól valami, akár nem. A Surroundot bekapcsolva (melyet a szoftver érdekes módon nem nevén nevez, hanem 7.1-es Virtual Speaker Shifternek hív) az alapzaj egy kicsivel jobban kivehető volt.
A szoftver használatához sajnos a kézikönyvben csak igen szófukar magyarázatokat kapunk. A fő beállítások részben adhatjuk meg, hogy hány csatornán szólaljon meg a hang és itt kapcsolhatjuk be a virtuális surroundot és állíthatjuk be magunknak a nekünk tetsző hangzást. Ezzel kapcsolatban meglepően sok beállítás áll a rendelkezésünkre, egyesével rendezgethetjük virtuális hangfalainkat és mélynyomónkat, és hangerejüket is külön-külön beállíthatjuk.
A Mixer fül alatt állíthatjuk be a lejátszás ill. a felvétel hangerejét. Az Effektek rész alatt találhatóak azok a különböző környezeteket emuláló beállítások, melyeket poénból mindig kipróbálunk, de egyébként nem használjuk őket (a szokásos koncertterem, barlang, hangár, erdő, beszívott hippik a tenger mélyén, stb.).
A Karaoke/Magic Voice fül alatt olyan effekteket kapcsolhatunk be, amelyekkel Teamspeakes vagy Ventrillós társainkat boldogíthatjuk. A szörnyes, és a héliumos hangzás mellett férfiasíthatjuk, ill. nőiesíthetjük hangunkat, vagy visszhangot adhatunk hozzá. Az effektet mindenképp vissza fogjuk hallani a fülesben, sajnos nincs lehetőségünk más beállításra.
A szoftver hiányosságai közé tartozik, hogy a beállításokhoz nincs lejátszható teszt hang, csak úgy tudjuk ellenőrizni, hogy mit állítottunk be, ha a háttérben hallgatunk valamit. Az Equalizernél ez nem gond, sőt előny, ha kedvenc számainkat hallgatva állítgathatjuk be a hangzást, de a surround beállításaihoz nem ártott volna, ha mellékelnek pár mintát, mert így egyszerűen nincs mihez kalibrálni a hangokat. Már megszoktam, hogy a virtuális surroundtól ne várjak sokat, ezen a téren az általam ismert szoftverek közül csak a Razeré nyújtott értékelhető és élvezhető teljesítményt. Rendes kalibrálás híján a Trust szoftveréről csak annyit tudok mondani, hogy a surroundot bekapcsolva játék közben minden kicsit visszhangosabb lett, és erősebb lett az alapzaj, a hangok térbeli helyzetét tekintve viszont nem lettem kisegítve.
A diszkrét alapzajtól eltekintve zenehallgatáshoz és filmnézéshez is megfelelő a headset hangminősége, a mikrofon hangminősége elfogadható, zajszűrése azonban nem tökéletes. A Teamspeaken időnként jelentkező rejtélyes recsegést nem tudtuk hová tenni. Az amúgy sem éppen kiváló összképet még tovább rontja a kiforratlan szoftver, amely gyakorlatilag használhatatlanná teszi a virtuális surroundot. Ezt a kínai import szoftvert egyébként több gyártó is használja szintén kínai import olcsó készülékeihez (pl. Cavimanus gaming headset, de a képeket látva szerintem még sokan rá fogtok ismerni és soroljátok majd a márkákat). Az biztos, hogy a héliumos egérhangot hallva szakadtunk a röhögéstől, de kb. ez az egyetlen, ami hiányozni fog az uninstall után.
Hasznos linkek - Trust GXT 340:
5. Adura vezeték nélküli multimédiás billentyűzet
Adura vezeték nélküli multimédiás billentyűzet
Utolsó tesztalanyunk egy kis, kompakt, vezeték nélküli, magyar kiosztású multimédiás billentyűzet, melyet a doboz feliratai szerint okostévékhez, PlayStationhöz, Xboxhoz és PC-hez használhatunk. A karton csomagolóanyagból félig kikukucskáló, átlátszó műanyag borítás alatt még kicsomagolás előtt megcsodálhatjuk ezt a trackballal és egérgörgővel is ellátott csinos kis darabot. A billentyűzet mellett a csomagban található egy USB hosszabbító kábel, amellyel a vevő egységet hozhatjuk ki a készülék elé, ha netán az leárnyékolná a vételt. A pakkban van még a gyors installálás mikéntjét elmagyarázó papírlap, egy másik cetli a multimédia gombok jeleinek magyarázatával, 2db AAA elem és egy áttetsző gumi takaró, amellyel használat közben is megvédhetjük a billentyűzetet a kezünkön lévő olajoktól és a portól. A multimédiás gombok magyarázata nem emelkedik ugyan a klasszikus "Elektromos csellentyűcske" magasságaiba, de pár dolgon azért jót derülhetünk: a hangerőt (volume) térfogatnak ferdítették, ennek csökkentésére és növelésére is találunk gombokat, és a "leállítás webböngésző" nevű gomb is érdekes.
A billentyűzet üzembe helyezése egyszerű, a legtöbb eszközön nem igényel semmilyen drivert vagy szoftvert, elég, ha az apró USB-s vevő egységet, amely alapban a billentyűzet aljába dugva található csatlakoztatjuk egy, a billentyűzettel kompatibilis készülékbe, és már használhatjuk is. PC-n a meghajtó telepítését automatikusan elvégzi nekünk az operációs rendszer. A kompatibilis okostévék listája sajnos nem szerepel a dobozon, ezért vásárlás előtt érdemes végigböngészni ezzel kapcsolatban a honlapot. A lista, amelyben különböző Samsung, Panasonic LG és Philips modellek szerepelnek a gyártó honlapján megtekinthető (alul, a Support résznél Compatibility címszó alatt). Nagy bánatomra a billentyűzet Sony tévékkel egyáltalán nem működik, így okostévén nem tudtam kipróbálni.
PS3-on és PS4-en is könnyen működésre lehetett bírni a billentyűzetet, de ezekkel a konzolokkal a multimédiás gombok nem működtek. (Mentségükre legyen mondva, hogy a billentyűzet dobozán feltüntették, hogy PS/Xbox esetében csak az alapértelmezetten elérhető funkciók működnek). A trackballal és az egérrel nem voltak gondok, a kurzor terelgetése gond nélkül ment. Sajnos nem működtek a magyar ékezetes betűk, de ez nem a billentyűzet hibája: ezeken a konzolokon a billentyűzet a rendszer aktuálisan beállított nyelvét használja, és a támogatott nyelvek között nem szerepel a magyar.
Az installálás PC-n gyorsan és fájdalommentesen megtörtént, minden rögtön működött, ahogy kell. Az ékezetes betűk, a trackball, az egér és multimédiás gombok is tökéletesen ellátták feladatukat, látszik, hogy az eszközt főként PC-s/laptopos használatra tervezték. Magát a billentyűzetet nagyon kényelmes kézbe fogni, különösen tetszett, hogy a bal oldali egérgomb funkcióját bal oldalt a mutatóujjunkkal érhetjük el, a jobb oldalit pedig a jobbal, kézben tartva a darabot mindkettő pont kézre esik. Egyedül a magyar ékezetes gombok vannak szokatlan helyeken a kompakt elrendezés miatt, ezért eleinte még kicsit keresgélni kell őket. A dobozon a vevőegység és a billentyűzet közötti maximális távolságként 10 méter van megjelölve, ez megfelel a valóságnak, csak arra kell ügyeljünk, hogy nagyobb, a vételt leárnyékoló akadály ne kerüljön közéjük.
Az Adura összességében egy barátságos, jól használható kis darab, ám konzolokhoz a multimédiás funkciók és az ékezetes betűk támogatottságának hiánya miatt nem ajánljuk. PC-hez, laptophoz tökéletes, aki okostévéhez is szeretné kipróbálni, az előtte mindenképp konzultáljon a kompatibilitási listával.
Hasznos linkek - Trust Adura:
A cikkben szereplő termékeket a Trust hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, ezúton is köszönet értük!
