A drónpiacon a DJI brutális fölényben van a riválisokkal szemben, és igazából a cégnek saját magával kell versenyeznie, de igazából ezt a feladatot kiválóan teljesíti is. A Mavic 3 Pro esetében egyenesen addig ment a cég, hogy egy triplakamerás rendszert vett használatba, ami különböző zoomra képes optikákkal lett felszerelve.
A drón főkamerája egy meglehetősen nagy, 4/3-os formátumú szenzort használ a kiváló minőségű felvételek biztosítása érdekében. Ez a kamera 20 megapixeles felvételek készítésére lesz alkalmas, és 24 milliméteres (ekv.) a gyújtótávolsága. Egy olyan lencserendszert kapott, melynek a rekeszét lehet variálni több lépésben F/2.8 és F/11 értékek között.
Az egyik társkamera 48 megapixeles szenzort használ, és ebből is egy egészen nagyot, 1/1,3 hüvelykes érzékelő került itt bevetésre. Az optika a lényegesebb itt, ez 70 milliméteres (ekv.) gyújtótávval rendelkezik, tehát nagyjából 3-szoros közelítést biztosít a levegőben. A lencserendszer ebben az esetben fixáltan F/2.8-as. A kamera képes a pixeleket összevonva növelni az érzékenységét, vagy minimális minőségromlás mellett tud kétszeres digitális zoomot, tehát így már összesen hatszoros közelítést.
A másik társkamera pedig már csak 12 MPixeles és 1/2 hüvelykes érzékelőre épül, de ez gyárilag egy 166 milliméteres (ekv.) gyújtótávolságot biztosító optikával lett felszerelve, vagyis közelítőleg 7-szoros optikai zoomot biztosít. Ebben az esetben a rekesznyílás F/3.4-es, ami jónak számít, hiszen a Mavic 3-ban található 162 mm-es (ekv.) zoom optika még F/4.4-es apertúrájú volt, vagyis lényegesen kevesebb fényt tudott befogadni.
A Mavic 3 Pro esetében a két társkamera videózás szempontjából nagyjából ugyanazt tudja. 4K Ultra HD felvételeket tudnak biztosítani 60 FPS-es sebesség mellett. A 70 mm-es kamera annyi előnyben van, hogy ott adott D-Log támogatás és HLG is, ami a 166 mm-es esetében már nincs meg. De ezen a fronton a főkamera az, ami messze a legjobb.
A 20 MPixeles kamerával 5.1K 50 FPS-es videókat is lehet készíteni, támogatja a ProRes formátumot, 4K mellett pedig a 120 FPS-t is el tudja érni. Ez a szenzor már 12.8 EV dinamikus átfogással bír szoftveres trükkök nélkül, és a Hasselblad Natural Color Solution (HNCS) színkezelési eljárását is támogatja. A színekkel nagyon sokat lehet trükközni az utólagos feldolgozással, de gyárilag a dobozból kivéve azonnal élethű felvételeket fog produkálni.
Repülés közben a drón a DJI fejlett, háromtengelyes stabilizáló rendszerét használja, melynél lehet azt is külön állítani, hogy éppen melyik tengelyre fókuszáljon, ha nem kell a teljes stabilizálás. A felhasználók a videózásra koncentrálhatnak majd a videózás közben, mivel a Mavic 3 Pro minden irányba figyelő szenzorokat kapott, amik menet közben igyekeznek gondoskodni az akadályok elkerüléséről. Emellett pedig támogatott itt a DJI minden repülést segítő eljárása is (APAS 5.0).
A készülék támogatja az O3+ átviteli technológiát, ami akár 15 kilométeres távolságból is képes lesz élő videós folyamot biztosítani minimális késleltetés mellett, méghozzá 1080p60 képminőséggel a DJI RC kontroller mellett. Nagyon hosszú ideig, akár 43 percig is képes lesz a 958 grammos drón a levegőben maradni, az akkumulátor pedig cserélhető, így egy rövid pihenést követően azonnal újra a magasba emelkedhet.
Elérhető lesz Cine kivitelben is a DJI Mavic 3 Pro. Ennek olyan előnyei vannak, hogy egy 1 TB-os kapacitású villámgyors SSD adattárolóval rendelkezik, és részben ennek köszönhetően kiterjesztett ProRes támogatást biztosít mind a három kamera esetén. Valamint egy 10 Gbps-os adatkapcsolatra képes csatlakozóval lett felszerelve, hogy a felvételek mentése is pillanatok alatt menjen.
A DJI Mavic 3 Pro 2100 eurós árról indul a DJI RC távirányítóval. A Fly More Combo csomagban már 2800 euróba fog kerülni, ha kell ezen felül az RC Pro kontroller is, akkor már 3500 eurót kell fizetni, a Cine kivitelben pedig 4600 eurós összeg szerepel majd a számlán, de ebben már benne vannak a Fly More Combo komponensei és az RC Pro vezérlő is.
