- 19-re lapot húzok!
A legtöbb fantasy világ sablonokból építkezik és nem könnyű új vagy újnak ható világot teremteni. Az elmúlt évek egyik legjobb próbálkozását a Pillars of Eternity követte el, és megemlíthető a Lőpormágus-trilógia is. Azonban ha szétnézünk a video-, társas- és egyéb játékok, könyvek tengerében akkor bizonyára több példát is találunk, ahol látható és érezhető erőfeszítést tettek a készítők, hogy valami különlegeset hozzanak létre.
A Trials of Fire egy világégés utáni, dark fantasybe hajló világot tár elénk, ahol a társadalom és a világot némiképp kordában tartó erők változásai a szakadék szélére sodródva tengődnek napról napra. Kis kalandozó csapatunk az egyetlen remény arra, hogy jobbá váljanak a dolgok, de az odáig vezető út meglehetősen rögös lesz.
150 évvel ezelőtt, Ashe világára lecsapott a Kataklizma. Tüzes végítéletként érkezett, végigsöpört mindenhol és szinte senki nem tudja, mi is okozta – némelyek elf mágiáról suttognak, de persze csak halkan. A pusztulás szélére sodort emberek és a kihaltnak tekintett elfek mellett új lények vették át az uralmat. Ratlingek, patkányszerű föld alatt és felett is terjeszkedő lények, rejtélyes, ámde szívós és hírhedten erős Hybridek, és összeégett, tüskés, deformálódott szörnyetegek. A Kataklizma mágikus energiái az élők lelkén is nyomot hagytak – egyre többen fedezik fel, hogy különleges erőre tettek szert és kis közösségekbe tömörülve segítik egymást.
Minden kezdet
Érdekes módon a játék kalandmodulokra van osztva és a kezdőcsapatunkat is összerakhatjuk – bár ez utóbbi csak akkor igaz, ha a későbbi kalandok során felszereléshez és új csapattagokhoz jutunk, ugyanis ezeket a játék elmenti. A Trial of Fire egy véletlenszerűen generált kalandot jelent, a Water Gem kezdőknek összerakott kalandmodul, a God Hunter pedig a második elérhető modul. Emellett kihívásokat teljesíthetünk és Seasonal vagyis időnként változó kalandokba is benevezhetünk csapatunkkal. Versenyezhetünk is barátokkal azon, hogy ki tudja hatékonyabban végrehajtani az adott küldetést, ki éli túl a megpróbáltatásokat.
Kalandozó csapatként kezdetben 3 karakter áll rendelkezésünkre, a harcos, íjász, varázsló kombó, de kalandjaink során újabb társakat és felszerelési tárgyakat is találunk majd, így ha kedvet kapunk egy új modulhoz, akkor már sokkal felkészültebben és nagyobb választékkal indulhatunk neki. Emellett karaktereink képét és nevét is megváltoztathatjuk, ha szeretnénk, bár az előbbihez kicsit fel kell túrnunk a játék Discord csatornájának útmutatóit.
Amikor jó, ha fogják a kezed
Dicséretes, hogy a harci tutorial elegendő információt ad ahhoz, hogy elkezdhessük Ashe világának megmentését. Megismerjük a kártyák típusait, a Willpower (akaraterő), mint erőforrás használatát, megtanulunk kombózni, lapokat kidobni és ebből előnyt kovácsolni, speciális képességekkel számolni, valamint minimális betekintést kapunk abba is, hogy egy harcos/íjász/varázsló partival milyen lehetőségeink vannak néhány gyenge és tutorialhoz illően nem túl hatékony támadó szörnnyel kapcsolatban.
A harcrendszer elég komplex pláne elsőre, de szerencsére egy kis gyakorlással hamar bele lehet rázódni. A Willpower általános erőforrás, amiből képességeket aktivizálunk, a kártyáink kidobásával pedig vagy ezen erőforrásunk növelhetjük, de kaphatunk védelmi érték növelést vagy extra mozgáspontot is. Elsőre tényleg soknak tűnik, hogy Willpower pontokat számolgassunk, de közben a képességek, a mozgás, a távolság, a védelmi érték részt is figyelembe vegyük, de hamar bele lehet jönni.
A körökre osztott harcok során kártyákat használunk, amiket az adott karakter paklijából húzunk minden körben. Kártyát ad a paklinkba az adott kaszt, a felszerelésünk és néhány játékbeli esemény is (baleset, különleges képesség, személyiség változás, kimerültség stb.).
Nem mindegy tehát, hogy hatalmas kétkezes fegyvert adunk harcosunk kezébe, vagy pajzsot. Íjászunk is másféle „tudáshoz” jut, ha íjat használ és nem egy szálfegyvert például, de a viselt páncél és a kiegészítőink is mind módosítják valamennyire a paklinkban található kártyákat.
A harcba természeti jelenségek/hatások is beleszólhatnak, mint például egy Aurora Vihar, ami az adott területen minden élőlényt villámcsapással sújt – vagyis a szokásos manőverezés mellett arra is figyelnünk kell, hogy hol fejezzük be a körünket. Ha jó minőségű tárgyakkal szereljük fel kalandozóinkat, akkor bizonyos mennyiségű újrahúzást (Redraw) is kapnak. Ez a felesleges kártyák lecserélésére is alkalmas de a gyengeségek (Weakness) lapok kiküszöbölésére is, ha felbukkanna egy.
Általános jótanácsként pedig azt lehet elmondani, hogy tervezzük meg a körünket mielőtt végig játsszuk, bár van a játékban visszavonás funkciója is, ami nagy segítség kezdőként. Ha pedig a játék boss harcot jelez, jól gondoljuk meg, hogy belevágunk-e, pláne, ha nekromantával futunk össze. 3 elvesztett kalandozó csapatom bánta a találkozást, ami azért is érdekes, mert egy másik bosst, ami egy tüskés óriási kutyához hasonlított szinte pillanatok alatt kardélre hánytunk.
Hárman a világ ellen
Utunk során településeket, mellékküldetéseket vagy érdeklődésünkre számot tartó, kérdőjellel jelölt helyeket találunk. Itt harcba keveredhetünk, loothoz juthatunk vagy reagálhatunk egy eseményre. Bárhogy is döntsünk, általában lesz egy biztonságosabb megoldás és egy sokkal nagyobb zsákmánnyal, de sérülésekkel is kecsegtető verzió. A sérülések mellett karaktereink úgynevezett gyengéket (Weakness) is felszedhetnek, amit jellemtorzulásnak vagy fizikai állapot változásnak is nevezhetnénk. Íjászom például talált egy elf mintákkal ékesített szütyőt egy fa tetején. Gondolta felmászik és ledobja nekünk, de miközben ezen ügyködött, megcsúszott és zuhanni kezdett.
El kellett dönteni, hogy őt kapjuk el vagy a szütyőt. Ez utóbbi mellett döntöttem, aminek következtében a sorsára hagyott hős paranoiássá vált, ami azt jelentette, hogy ha harc közben felhúztam a Paranoia kártyát, akkor odacsapott minden körülötte álló baráti egységre egyet. Ez maradandónak bizonyult és néha a lehető legrosszabbkor került elő – a játék fel is tette a kérdést, amikor az elf szütyőt választottam, hogy vajon megérte-e az áldozat...
Persze hasznos varázstárgyakat, nyersanyagokat és a túléléshez szükséges élelmiszert, pénzt ugyanilyen kalandokból és eseményekből szedegetjük majd össze. Fontos, hogy karaktereinknek motiváció jellemzője is van, ami akkor töltődik fel, ha a küldetésünk 1-1 állomásához érünk. Vagyis nem lesz lehetőségünk az egész térkép bebarangolására (sajnos) és a mellékküldetések mellett is érdemes azért a fő csapásvonal felé haladni.
Összességében úgy gondolom a Trials of Fire világa, főleg a procedurálisan generált pályáknak köszönhetően nem kevés izgalmat rejt és a túléléssel megfűszerezett szerepjáték mechanika jól működik. A kártyák változatosak és a lapok kihúzásának véletlenszerűsége mellett a taktikai/stratégiai rész is elég agytornát ad azoknak, akik élvezik az ilyesmit. Egy lapozgatós fantasy könyv és egy társasjáték fúziójának érzem a Trials of Fire-t és könnyű volt elmerülni a történetekben, problémákban és harcokban. Főként szerepjáték, fantasy és taktikai játékok kedvelőinek ajánlott, de nekik mindenképp!
