Az AMD csapata az EPYC sorozat segítségével folyamatosan növeli szerverpiaci részesedését, gyakorlatilag minden új generáció segít abban, hogy az Intel dominanciája csökkenjen egy picit. Az első EPYC szerverprocesszorok még 2017 folyamán jelentek meg, a tegnapi napon pedig már az ötödik generáció képviselői is megérkeztek, amelyek a jó előre beharangozott AMD Advancing AI esemény fontos szereplői voltak. Az új processzorok a 9005-ös szériát erősítik és jókora gyorsulást hoznak a konkurenciához képest, valamint előző generációs, Genoa alapú társaikat is lekörözik, amelyek a 9004-es szériát erősítik és ZEN4 alapokon nyugszanak.

Az új szerverprocesszorok kétféle kivitelben kerülnek forgalomba: az egyik fejlesztés ZEN 5 alapú processzormagokat tartalmaz, szám szerint maximum 128-at, míg a másik már a kompaktabb, de funkcionalitás terén ugyanazt nyújtó ZEN 5c processzormagok köré épül, amelyekből maximum 192 darab állhat rendelkezésre. A ZEN 5 alapú verziók a nagy teljesítményt igénylő felhasználási területen próbálnak borsot törni az Intel éppen nemrégiben bemutatott Granite Rapids szerverprocesszorainak orra alá, míg a ZEN 5c verziók a nagy magsűrűséget igénylő területeken próbálnak sikereket elérni, és a Xeon 6-os széria nagy magsűrűségű tagjai ellen húznak kesztyűt.

Az új processzorok továbbra is SP5-ös tokozással érkeznek, vagyis a Genoa alapú szerverekben használhatóak lesznek a BIOS frissítését követően, amennyiben az adott TDP keretet megfelelően ki tudja szolgálni az aktuális szerveralaplap. Ez alól kivétel a két csúcsmodell, a 128 magos EPYC 9755, illetve a 192 magos EPYC 9965, amelyekhez az 500 W-os TDP keret miatt combosabb tápellátásra van szükség, így friss alaplap is dukál melléjük. A TDP keret egyébként 155 W-tól egészen 500 W-ig terjed, ahogy az a lentebb található táblázatból is kiderül.

Az új szerverprocesszorok közül a ZEN 5 alapú verziók esetében 128 mag a maximális kiépítés, ami összesen 16 darab chiplet alkalmazásával érhető el, ezek mindannyian 8 magot tartalmazó CCD-vel rendelkeznek, gyártástechnológia terén pedig a TSMC 4 nm-es node-jában rejlő lehetőségeket kamatoztatják. A nagy magsűrűségre koncentráló kiadás, ami már ZEN 5c alapú processzormagokat alkalmaz, ehhez képest maximum 12 darab chipletből állhat, így összesen 192 mag érhető el, viszont itt már 3 nm-es csíkszélességgel készülnek az egyes lapkák. A ZEN 5 alapú verziók 128 maggal, 256 szállal és 512 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárral rendelkezhetnek, míg a ZEN 5c alapú modelleknél 192 mag, 384 szál, illetve maximum 384 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótár lapul a fedélzeten.

A chipletek félkarú óriások az sIOD nélkül, ami a szerverpiacra szánt I/O lapka, gyakorlatilag ez tartalmazza a működéshez szükséges összes egyéb fontos összetevőt, így a memóriavezérlőket, a PCI Express hubot, illetve sok-sok egyéb komponenst is. A 6 nm-es csíkszélességgel készített lapka jóvoltából 12 csatornás memória-támogatás érhető el, természetesen DDR5 alapokon, de az eredetileg tervezett DDR5-6000 MHz helyett végül DDR5-6400 MHz lett a hivatalosan támogatott effektív memória-órajel. Az ECC támogatással is rendelkező memória-alrendszer processzor-foglalatonként 6 TB-nyi memória kezelésére képes, vagyis a kétprocesszoros rendszerek maximum 12 TB-nyi memóriát foghatnak munkára.

A lapka maximum 128 darab PCI Express 5.0-s, illetve CXL 2.0-s sávot kínálhat, ha egyprocesszoros rendszerről van szó, míg kétprocesszoros rendszer esetén maximum 160 darab PCI Express 5.0-s sáv érhető el, valamint CXL 2.0 támogatás is jelen van. Ezen felül egyutas rendszerben további 8 darab PCIe 3.0-s sávot is használhat a platform különböző egyéb funkciók biztosítására, míg kétprocesszoros rendszer esetén már 12 ez a szám. Természetesen a PCIe Bifurcation támogatás is használható, vagyis egy PCI Express x16-os slot akár x1-es, x2-es, x4-es, vagy x8-as linkekre is felosztható. Hasznos extra lehet továbbá a PCI Express linkek adattitkosítással való felvértezése is.

A ZEN 5 alapú szerverprocesszorok a ZEN 4 architektúra köré épülő társaikhoz képest 17%-os előrelépést hoznak IPC, azaz órajelenként végrehajtható műveletek száma terén, és az eddigi tesztek alapján igencsak versenyképesek az Intel aktuális szerverprocesszor-kínálatának tagjaival szemben is. Az AMD szerint az EPYC 9965-ös modellel világrekordnak számítási teljesítményt értek el a SPEC CPU 2017 Integer Throughput teszt alatt, amelynek eredményeként 2,7x gyorsabb a szóban forgó újdonság, mint az Intel ötödik generációs csúcsmodellje. Az AMD szerint ezzel együtt 1.4x-es előrelépést sikerült elérni magonkénti teljesítmény terén, am kritikus fontossággal bír ami nagyon jó hír azoknak a felhasználóknak, akik méregdrága licencdíjjal rendelkező szoftvereket futtatnak, ahol nem mindegy, mekkora teljesítmény jut egy magra – ezek a szoftverek sokszor többe kerülnek, mint maga a processzor. Az AMD szerint ezen a téren 60%-kal több teljesítmény érhető el ugyanakkora licencköltségek mellett, ami óriási előny.

A friss tesztek szerint (Tom's Hardware, ServeTheHome) a 6. generációs Xeon Scalable processzorokkal szemben is kifejezetten versenyképesek az AMD újdonságai, ami segíthet a piaci részesedés további növelésében. Beszédes adat az is, hogy az AMD szerint 1000 darab Xeon Platinum 8280 alapú szervert ki lehet váltani akár 131 darab EPYC Turin szerverrel is, már ami a teljesítményt illeti, ezzel pedig akár 68%-kal csökkenthető a fogyasztás, a szerverek száma pedig 87%-kal csökken, ami a hatékonyabb helykihasználás szempontjából sem mindegy.

2017 folyamán, amikor az EPYC Naples modellek, vagyis az első generációs EPYC szerverprocesszorok megjelentek, még csak 2%-os piaci részesedéssel bírt a vállalat, míg az idei év második felében már 34%-os részesedést tudhatott magáénak, már ami a piac árbevételeinek eloszlását illeti. Hogy a Turin alapú modellek mekkora lökést adnak majd a szerverpiaci részesedés alakulásának? Az elkövetkező negyedévek folyamán meglátjuk.

Az AMD EPYC 9005-ös sorozatának tagjai rövidesen elérhetőek lesznek kereskedelmi forgalomban, illetve a partnerek kínálatában is, komplett szerverek formájában.