I. Bevezető és specifikáció
Először járt nálunk Toshiba notebook, így alkalomhoz illő példányt szerettünk volna bemutatni olvasóinknak. A  fellelhető változatok közül a legújabb középkategóriás Satellite A350 bizonyult méltó kezdésnek, hiszen a fiatalok körében talán ez lesz a legnépszerűbb Toshiba gépezet.
 
A 16”-os gép egy hatalmas fehér színű katrondobozban érkezett, melynek belső kialakítása némileg emlékeztet a Hewlett-Packard Pavilionjaira. Ettől függetlenül a belső tartalom a szokásos, nem úgy, mint a specifikáció.
 
Processzor: Intel Core 2 Duo P8600 2,40 GHz 3 MB cache 1066 MHz FSB
Memória: 4 GB Samsung DDR2-800 CL6-6-6-18
Chipset: Intel PM45
Videokártya: AMD Mobility Radeon HD3650 512 MB DDR2
Hangkártya: Realtek ALC272 HD Audio + ATI HDMI Audio
Kijelző: 16” (1366x768, Glare-Type)
Merevlemez: Toshiba MK3252GSX (320 GB, 8MB cache, 5400 rpm, SATA-II)
Optikai meghajtó: TSSTcorp TS-L633A DVD-RW
Hálózati kártya (LAN):  Realtek RTL8102E PCI-E Fast Ethernet Controller
Hálózati kártya (WLAN): Intel Wireless WiFi Link 5100 802.11n
e-SATA: van
HDMI: van
Mobil internet: nincs
Modem: van
TV tuner: nincs
Távirányító: nincs
Webkamera: van
FireWire: van
Bluetooth: van
Infravörös port: nincs
Kártyaolvasó: van
Ujjlenyomat olvasó: nincs
Akkumulátor: 6 cellás 48Wh
Operációs rendszer: Windows Vista Home Premium SP1
Tömeg: 3,2 kg
Ár (a cikk megjelenésekor): 335 ezer forint
 
Több vonzó tényező is akad az A350-ben, a legfontosabbak talán a processzor, a videokártya és a memória. Ami sajnos kevésbé csábító, az a jelenlegi vételár, igaz két éves garanciát foglal magába.
A vaskos noteszgép mellé hálózati adaptert, töltőkábelt illetve rengeteg leírást kapunk; táska, egér és miegymás ezúttal nincs. A helyreállítást egy image-ből eszközölhetjük, telepítő és driver CD nem jár a gép mellé. A leírásokat és üzembehelyezési útmutatókat nem nagyon szoktuk értékelni, de a Toshibának ezesetben kijár egy piros pont, hiszen magyarul, nagyon egyszerűen - már-már szájbarágósan - megismerteti a felhasználót a vásárolt termékkel, ami szerintünk nagyon fontos tényező egy új gép vásárlásakor, hiszen nem mindenki a kockák világából jött. Ugyan az Apple-t ezen a téren nem lehet megszorítani - egyelőre - , de a konkurensekre utcahosszat ver rá a Toshiba, az egyszer biztos. A képen nem látszik, de kapunk a fényes bevonat miatt egy antisztatikus törlőkendőt is, amelyet rögtön a becsomagolt készülékre ragasztottak, hogy semmiképpen ne kerülje el a figyelmünket.
II. Hardver és teljesítménytesztek
Bekapcsolást követően első utunk a BIOS-ba vezetett, ahol a szokásosnál több beállítást találtunk. Lehetőségünk nyílik például az Intel D.A.T. (Dynamic Acceleration Technology) engedélyezésére (alapból engedélyezve van), a HDMI port és a helyi hálózat hardveres letiltására, illetve a világító visszajelző LED-ek kikapcsolására is. Ezekkel mind-mind energiát takaríthatunk meg, igaz tesztjeink alapján nem sokat (pár percben mérhető).
A fényes, de fiatalos noteszgép nem tartozik a leghalkabb berendezések közé, ám így is viszonylag csendben tette a dolgát, egészen addig, amíg munkára nem fogtuk. Ilyenkor rögtön magasabb fokozatra kapcsolta a ventilátorokat, de hála a hűtés kialakításának és a visszafogott energiafelvételű processzornak, a konkurenciákhoz képest semmivel nem volt hangosabb egy fél óra játék után sem. A komolyabb videokártyákat tartalmazó notebookok közül talán a Dell XPS M1530 csapja a legkisebb zajt szórakozás közben, őt minden bizonnyal jelen tesztünk alanya követi, a sort pedig az Acer és az Asus megoldásai zárják (ha ezt az árkategóriát tekintjük).
 
Üresjáratban a processzor a 47, a videokártya 52 fok körül mozgott, amely értékek terhelésre 63 illetve 68 fokra módosultak. Látható tehát, hogy a viszonylag zajos működéshez remek hűtési teljesítmény párosul, ez köszönhető a feljett energiagazdálkodással rendelkező videokártyának és a maximum 25W-os fogyasztással bíró, de ennek ellenére magas órajelen ketyegő processzornak egyaránt.
A videokártyát illetően nem teljes az örömünk, mert a nyákra integrált memória itt is csak DDR2-es, igaz abból a leggyorsabb, 1 GHz-es változat. A 600/1000 MHz-es játék alatti órajelek a terhelés megszűnése után 300/500 MHz-re esnek vissza, ráadásul mind a memória, mind a grafikus mag feszültsége csökken, így a fogyasztás is töredékére zsugorodik. Ez fontos tényező, hiszen - mint látni fogjuk - akkumulátor terén nem kápráztatott el minket a cég.
A merevlemez azon kevés alkatrészek közé tartozik, amellyekkel nem voltunk megelégedve. Bár sebessége kifogástalan, hozza a tőle elvárhatót, addig a zajszint és hőmérsékleti adatok már sokkal kiábrándítóbbak. Egy rövidke fájlmásolással sikerült 46 fokra felmelegítenünk a mágneses tárolót, ami a nyári használatot illetően nem kecsegtet sok jóval. Ezt még talán elnéztük volna, hiszen azért az értékek nem kritikusan veszélyesek, de működés közben jellegzetes, daráló hangot bocsátott ki a szerkezet, így összességében csalódnunk kellett benne.
 
Toshiba Satellite A350-13A teszteredmények:
 
PCMark05 (CPU): 6090
PCMark05 (Graphics): 6191
PCMark05 (HDD): 4623
Cinebench10: 4950 (2 perc 58 másodperc)
Memória olvasás: 6200 MB/s
Memória írás: 5551 MB/s
Memória másolás: 4284 MB/s
Memória késleltetés: 84 ns
CPU Queen: 10122
CPU PhotoWorxx: 7982
CPU Zlib: 30877 kB/s
CPU AES: 8874
FPU Julia: 4422
FPU Mandel: 2268
FPU SinJulia: 1184
3DMark Vantage (1280x800 Performance, GPU Score): 991
The Last Remnant Benchmark 720x480: 53,84 fps
The Last Remnant Benchmark 1366x768: 21,47 fps
III. Ergonómia
Miután feltelepítettünk minden szükséges programot a gépre tüzetesebben is megvizsgáltuk kívül-belül, mit alkottak a Toshiba mérnökei. Meg kell hagyni, hogy maga a külső borítás egészen fiatalosra sikerült, ez részben a csillogó bevonatnak, részben a stílusos vízszintes csíkoknak köszönhető. A fedél felnyitását mechanika nem segíti, a webkamerába kell kapaszkodnunk a művelet elvégzéséhez. Fontos kiemelnünk, hogy az alkatrészek felett elhelyezkedő burkolatok szeparáltak és a garancia elvesztése nélkül végezhetjük el bármelyik komponens cseréjét.
A billentyűzettel semmi problémánk nem akadt volna, ha nem kapta volna meg a váz csillogó bevonatát. Emiatt néha “odaragadt” az ujjunk a gombokhoz. Ezt leszámítva a nyomáspont rendben volt és sehol nem találkoztunk zsúfoltsággal valamint a kiegészítő gombok (Home, Page Up/Down, End) is jó helyre kerültek. Örömmel láttuk, hogy a Toshiba nem ragaszkodik a numerikus billentyűzethez, amellyel egyrészt a dizájnt is elrontották volna, másrészt a zsúfoltságot sem tudták volna elkerülni.
A touchpad felülete sajnos nem bizonyult elég nagynak és ez főleg függőleges kiterjedésében igaz. Bár görgetősávra utaló jeleket nem látunk rajta, de függőleges irányban ott van az és jó érzékenységgel is működik. A bal és jobb egérgombot viszont nagyon kellemes volt használni, mert felületük óriási, nyomáspontjuk jó (ráadásul nagyon halkak is) és kiemelkednek a gép síkjából, így keresni sem kell őket.
A BIOS beállításoknál már említettük, hogy kikapcsolhatók a világító feliratok, amik helyzetjelzőként szolgálnak, de annyira gusztusosak, hogy szerintünk nincs értelme velük spórolni, energiát nem igazán nyerünk a művelettel. A billentyűzet feletti érintőgombos rész a szokásos multimédiás dolgokat tartalmazza, mint az alapértelmezett médialejátszó elindítása, a számléptetések/megállítások illetve a némítás.
A hangerőszabályzó ezúttal egy tekerhető gomb segítségével működik, amelynek nagyon örültünk a sok érintőgombos megbízhatatlan és érzékenységi hibákkal küzdő megoldás után. Mozgástere végtelen, így a minimum és maximum hangerőnél ne várjunk akadást.
Szintén elöl kapott helyet a memóriakártyaolvasó és a fejhallgató kimenet is. Utóbbi füles esetén szerencsés, hangszóróknál már sokkal kevésbé, hiszen nehéz a kábelezést úgy megoldani, hogy ne legyen útban a vezeték (a notebook alatt viszont van annyi hely, hogy el lehessen vezetni a gép hátulja felé). Bal szélen találjuk meg a vezeték nélküli hálózati kártya hardveres tiltását, ha nem lógunk a világhálón, csak filmet nézünk érdemes alkalmazni, hiszen az erős videokártya és a gyenge akkumulátor miatt minden perc ajándék lehet a számunkra.
A hangszórók ezúttal a harman/kardon-tól érkeztek, a Toshiba régóta szereli velük közép- és felsőkategóriás notebookjait. Minősége meglepően jó, leginkább a szép magashangokon és a tiszta középtartományon csodálkoztunk, a mélyek sajnos nem tudták elkerüni a műanyag ház negatív hatását. Összességében viszont így is elismerésre méltó szerkezet, utoljára az Acer Aspire 8930G-nél hallottunk hasonlót, igaz az egy hatcsatornás hangrendszer volt.
Ha végignézzük a notebook két oldalát hamar rájöhetünk, hogy a mérnökök gyakorlatilag az összes fajta csatlakozót felhasználták, ami a kezük ügyébe akadt, video kiementből hármat is kapunk (D-Sub, S-Video, HDMI), igaz ebből csak kettőt használhatunk egyszerre. A D-Sub csatlakozó elég szerencsétlen helyre került, ha a kábelezésre gondolunk, a FireWire porttal egész nyugodtan helyet cserélhettek volna. A házimozi kedvelők viszont nem fogják használni, hiszen a HDMI port mobil Radeonról lévén szó képet és hangot is továbbít egyszerre, ráadásul akár hatcsatornás módban is.
A webkamerát a Chicony szállítja és sajnos elég gyenge minőséggel bír. Teljesen mindegy, hogy nappal vagy mesterséges fénynél hasznájuk, erősen zajos képet kapunk, ráadásul a gamma is picit túl van erőltetve, amelyen nem tudunk korrigálni. A termék mikrofon része elfogadható minőségű, játékosoknak inkább ez utóbbi lehet fontos.
 
A kijelzővel meg voltunk elégedve. Igaz ugyan, hogy alapbeállítás szerint kissé meleg, már-már pirosas színárnyalattal rendelkezik, de a Catalyst Control Centerben gyorsan korrigáltuk ezt a problémát. Maximális fényereje viszonylag nagy, napsütésben is használható, minimális fényereje pedig pont megfelelt a mi ízlésünknek, hiszen nem kellett meresztenünk a szemünket az olvasáshoz, de nem is volt olyan érzésünk, hogy ennél azért lehetne lejjebb is menni. Pont jó. A képélesség szintén rendben volt, valamint a látószög is stimmelt (oldalról).
IV. Üzemidő és értékelés
A már sokat emlegetett akkumulátor a webkamera és a merevlemez után a gép harmadik gyenge pontja. Sajnos bármennyire magas is a termék vételára, mindössze egy nagyon alap 6 cellás telep fért a csomagba, amely 48 wattórás teljesítményével két és negyed óráig bírja életben tartani az A350-et bekapcsolt WLAN-nal és minimális fényerővel. Egy hosszabb filmet tehát éppen hogy végig tudunk nézni maximális fényerővel, de az integrált eszközök nagy részét ilyenkor melegen ajánlott kikapcsolni. Külföldön az A350-es családot 9 cellás akkumulátorral hírdetik (de ott is 6 cellással csomagolják), így várhatóan hamarosan hazánkban is elérhetők lesznek ezek a nagy teljesítményű telepek.
Összességében véve meg voltunk elégedve a Toshiba A350-es Satellite-jával, amely jelenlegi árával nem kapja meg az ajánlott plecsnit, de ettől függetlenól nem számít rossz vételnek. Az Acer ebben az árkategóriában már Blu-Ray meghajtót is kínál és a garanciabővítéssel az árat tekintve is helyben vagyunk. Van, amiben az egyik gép a jobb, van, amiben a másik, igazság szerint jelen esetben tényleg szimpátia kérdése, hogy ki melyik mellett teszi le a voksát.
 
A Toshiba Satellite A350-13A-t az Expert Computer Kft-től kaptuk tesztelésre.
 
Hivatalos honlap: Toshiba
Vásárlás: iPon webáruház
