A tervek szerint januárban kezdődő klinikai vizsgálatot egy londoni kórházban végzik majd. A napokban bejelentett kutatás ismertetése szerint a cél 50 egészséges, 18–30 év közötti önkéntes toborzása. A vizsgálat megrendelője és fő finanszírozója a brit kormány (állami oldalról 33,6 millió fonttal támogatják a projektet), a kutatás levezénylésében pedig a hVIVO nevű cég is részt vesz, amely sok tapasztalattal rendelkezik a challenge-vizsgálatok terén. A kutatás meg még nem kapta meg az engedélyt az illetékes hatóságoktól, de ha zöld utat kap, az önkénteseket a Royal Free kórházban helyezik el. Az alkalmasnak talált résztvevők pénzbeli kompenzációt kapnak, a vizsgálat ideje alatt izolációban lesznek, és egy év utánkövetésre számíthatnak.

A kutatás célja a vakcinafejlesztés felgyorsítása mellett a betegség alaposabb megismerése. Így az első fázisában a szakértők azt vizsgálják majd, hogy milyen fokú kitettség kell ahhoz, hogy valakit megfertőzzön a vírus. A következő lépésben a vakcina fertőzésmegelőző hatását tanulmányozzák, és az sem kizárt, hogy menet közben egyes potenciális kezeléseket is tesztelnek majd, illetve az immunreakciókat is vizsgálják.

A kísérleti elrendezés előnye, hogy egyrészt sokkal rövidebb idő alatt kideríthető, hogy hatásos-e egy vakcina, mint hogyha ezt „természetes” körülmények között kellene megállapítani, vagyis kivárni, míg a beoltottak egy része találkozik a vírussal. A módszerrel ráadásul fej-fej mellett vizsgálható több vakcinajelölt is, és megállapítható, hogy melyikük hatásosabb.

Az önkéntesek szándékos megfertőzése ugyanakkor komoly kockázatokkal jár, hiszen egy olyan vírusról van szó, amely ellen jelenleg nincs igazoltan működő gyógymód. Így bár a vizsgálatban olyan fiatalok vesznek majd részt, akikre a SARS-CoV-2 az eddigi tapasztalatok szerint kevéssé veszélyes, nincs garancia arra, hogy a résztvevők nem betegednek meg súlyosan, és gyógymód hiányában akár bele is halhatnak a fertőzésbe.

Peter Openshaw, az Imperial College London kutatója, a vizsgálat egyik szervezője szerint ugyanakkor egy ilyen kutatás rendkívül fontos információkat segíthet feltárni a COVID-19-cel, és az ez elleni védekezéssel kapcsolatban. És ami a legfontosabb, gyors ütemű információszerzést tesz lehetővé, a gyorsaságon pedig most rengeteg emberi élet múlik, akár gyógyszerek, akár vakcinák fejlesztéséről van szó, mondja a szakértő.

A vizsgálat megítélése ugyanakkor nem véltelenül ellentmondásos. Jelenleg nagy létszámú kutatások folynak több vakcinajelölt kapcsán is, amelyek során úgy értékelik egy-egy szer hatásosságát, hogy a résztvevők egy részét beoltják, egy másik részét pedig nem, majd kivárják, hogy melyik csoportból hányan fertőződnek meg természetes úton. Tekintve, hogy a potenciális oltóanyagok többségét direkt a járvány által súlyosan érintett régiókban tesztelik, ha valamelyik ezek közül különösen hatásosnak bizonyul, az könnyen lehet, hogy januárra már bőven kiderülhet a challenge-vizsgálat nélkül is.

A tervezett brit vizsgálatnak ráadásul nagy hiányossága, hogy pont azok kapcsán nem fog kiderülni, mennyire hatásos, illetve veszélyes egy vizsgált védőoltás, akikre a legveszélyesebb a COVID-19, vagyis az idősek és a krónikus betegek kapcsán, így esetükben valószínűleg szükség lesz hagyományos klinikai tesztekre is.