A termeszek köztudottan lenyűgöző építőmérnökök: váraik magassága meghaladhatja a 10 métert, szélességük pedig a 15 métert is elérheti. Ezek az építmények ráadásul úgy vannak kialakítva, hogy belső részükben közel állandó hőmérséklet és páratartalom uralkodik, illetve a szellőzés is magas szinten megoldott, így a piciny lakók generációi ideális körülmények közt élhetik életüket. Egy új felfedezés tanúsága szerint azonban ezek a várak még annál is bámulatosabbak, mint eddig gondoltuk, hiszen egy-egy építmény több száz vagy akár több mint ezer évig is a rovarok otthonául szolgálhat.

Az említett várakat a Macrotermes falciger nevű faj tagjai építették a Kongói Demokratikus Köztársaság Katanga tartományában. Az idősebbik várat a vizsgálatok alapján néhány évtizede lakták utoljára termeszek, és rendszeres használatban legutóbb 500−800 évvel ezelőtt volt, egy tartósan meleg időszak alatt.

„A várak puszta mérete is azt sugallja, hogy koruk messze meghaladja egyetlen termeszkirálynő élettartamát, ami ritkán nyúlik túl a húsz éven” – írják tanulmányukbana kutatás résztvevői, akik kíváncsi lévén a várak hozzávetőleges korára, szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy mikor is épülhettek a masszív földhalmok. A vizsgálat során az alapanyagként használt talaj szénizotóp-arányait állapították meg, miután mintát vettek a várak falaiból, és ezek segítségével becsülték meg az építmények körülbelüli korát.

A megvizsgált négy termeszvárból kettő ma is lakott, kettő pedig elhagyatott volt. A legnagyobb vizsgált struktúrát az izotópos vizsgálatok alapján 2119−2335 évvel ezelőtt kezdték el építeni a termeszek, míg az ennél egy kicsivel kisebb várat 684−796 éve emelték. A lakott várak ennél jelentősen fiatalabbak ugyan, de egyikük egy olyan dombra épült, amely egy 675−766 éve készült korábbi vár alapját adta.

Ezek a számok a legszűkebb becslések eredményei, vagyis elképzelhető, hogy a várak valódi kora sokkal magasabb, mondják a szakértők. Korábban hallani lehetett arról, hogy Dél-Afrikában négyezer éves termeszvárak is léteznek, ezen struktúrákról azonban azóta bebizonyosodott, hogy nem a rovarok munkái, hanem minden valószínűség szerint a talajerózió eredményeként jöttek létre. A kongói kutatás eredményei ugyanakkor kétségkívül igazolják, hogy a termeszek akár ezer évnél hosszabb ideig is lakhatják és építgethetik váraikat.