Több mint 3 milliárd éve élhető volt a Mars

A Curiosity teljesítette marsbéli küldetése egyik legfontosabb célját: olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek alátámasztják, hogy a vörös bolygó egykor alkalmas lehetett az életre.

Több mint 3 milliárd éve élhető volt a Mars

A Curiosity teljesítette marsbéli küldetése egyik legfontosabb célját: olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek alátámasztják, hogy a vörös bolygó egykor alkalmas lehetett az életre. A marsjáró első fúrása során begyűjtött szürkés kőzetminta ugyanis olyan üledékanyagokat tartalmaz, köztük húsz százalékban agyagot is, amelyek enyhén sós, de az életre teljesen alkalmas vízből rakódtak le. A Curiosity február 8-án fúrta meg először a Mars felszínét, és ennek során 6,4 centiméteres mélységből szerzett be kőzetmintákat. A felszínre kerülő törmelék szürke színe erősen elütött a felszín vörösétől.

A NASA szakértői kedden este ismertették a begyűjtött minta elemzésének eredményeit. Ezek alapján pedig teljes meggyőződéssel állítják, hogy több mint 3 milliárd évvel ezelőtt (vagyis a földi baktériumok kifejlődésének idejével nagyjából egy időben) nagy, folyékony formában levő víztömeg foglalt helyet a Gale-kráterben, és a víz teljes mértékben fogyasztható, vagyis életre alkalmas volt. A feltételezett tó, amelynek aljára az agyagos üledék lerakódott, savtartalmát tekintve is élhető környezetet jelentett.

Az üledék az agyagon kívül szulfátokat, nitrogént, hidrogént, oxigént, foszfort és szenet tartalmaz, vagyis megtalálhatók benne az általunk ismert élethez szükséges összetevők. A felszín alatti rétegek szürke színét az okozza, hogy a vastartalmú ásványok nem oxidált hematit, hanem annál kevésbé oxidált vegyületek formájában találhatók meg a mélyebb részeken. A kőzetmintában egyébként különböző oxidáltsági fokú kémiai agyagokat azonosítottak egymás mellett a szakértők, ami a Földön az energiáit oxidációs folyamatokból nyerő kemoszintetizáló baktériumok környezetének ismérve. Életre ugyan eddig nem akadt a kőzetmintákban a Curiosity (ez nem is feladata), de ha valaha is léteztek hasonló mikrobák a Marson, azt már tudjuk, hogy volt miből energiát termelniük.

A szakértők véleménye szerint az életet hordozó bolygó még nem vörös, hanem sokkal szürkésebb színben pompázott, vagyis közel sem voltak annyira eloxidálva felszínén az anyagok, mint napjainkban. Ezen élhetőbb, múltbéli bolygó nyomai fedhetők fel a marsjáró által végrehajtott és jövőbeli fúrások révén.

A felfedezés egyben azt is jelenti, hogy a marsjáró a tervezettnél tovább marad a Gale-kráter ezen részén, tovább vizsgálva annak aljzatát. Az elmúlt hónap vége, és március eleje meglehetősen kalandosnak bizonyult a Curiosity számára, mivel február 28-án meghibásodott a marsjáró fedélzeti számítógépe. Az irányítók március 2-án az elsővel teljesen azonos felépítésű, tartalék rendszerre kapcsoltak át. Azt egyelőre nem tudni, hogy az elsődleges számítógépet sikerül-e kijavítani, mivel a hónap elején egy intenzív napvihar miatt teljesen leállították a marsjáró rendszereit, így a probléma okának kiderítéséhez és az esetleges javításokhoz csak mostanában fognak hozzá.

A Curiosity elviekben pár napon belül folytatja küldetését egészen a következő hónapig, amikor ismét néhány napos szünet következik, mivel a Mars a Földről nézve a Nap mögé kerül. Amint helyreáll a kommunikáció, a szakértők újabb fúrást terveznek végrehajtani az előző szomszédságában, majd a rover megkezdi tíz kilométeres útját végső célja, az 5000 méter magasságú Aeolis Mons (képünkön) felé.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward